Close
2017. október
H K S C P S V
« szept    
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031  

A Budapesti Tavaszi Fesztivál megnyitója

2013. márc. 22. Beszédek | Hozzászólások

2013. március 22.

Tisztelt Főpolgármester Úr, Miniszter Úr, Igazgató Asszony, Főigazgató Úr, Kurátor Úr, Nagykövet Úr, Hölgyeim és Uraim!

Budapest a város. A város, amely a kultúrával olyan mélyen összefonódott, olyan mély, közös gyökerei vannak, hogy ha a múltba próbálunk visszatekinteni – vagy Kierkegaard szerint előre tekinteni, hiszen a múlt az, amit magunk előtt látunk, a jövő az a hátunk mögött van, ezt mondja a héber időszemlélet is egyébként –, akkor ez egy csodálatos történet, sok-sok ezer millió éves történet együtt minden sarkon. Minden kő, zene, kép, levegő, kultúra együtt. Ez a város és a kultúra egymástól elválaszthatatlanok. Budapest egy kicsit – erről főpolgármester úr sokkal többet tud mondani – ország az országban, és ugyanakkor, ami Budapesten történik a kultúrában az mégiscsak inspirálja – mondjuk így – a maradék Magyarországot. Sokszor provokálja, de mindenképpen fölemeli. Fölemel bennünket Budapest kultúrája, az a művészeti élet, ami itt zajlik, fölemel bennünket azokba a magaslatokba, ahol szeretünk lenni: a szellemnek és a léleknek a magaslataiba. És össze is hoz bennünket, összeköt bennünket a világ minden tájáról olyan művészekkel, a kultúra olyan jeles képviselőivel, akikkel – ha szerencsénk van – legalább egy éven belül egyszer találkozunk. Tekintélyes a névsor, elolvashatják az ismertetőkben, hogy 1980 óta, az elmúlt 33 évben micsoda világnagyságok jelentek meg itt és mutatták meg a művészetüket, inspirálták a magyar művészeket és fogadtak inspirációt a magyar kultúrából. Budapest mindenre alkalmas hely, és azon dolgozunk és azt kívánjuk, hogy mindig is alkalmas hely maradjon és legyen erre egyre alkalmasabb. És aztán, Budapesten fesztivált megnyitni az egy kiváltság, az egy nagyszerű dolog.

Itt van a másik szó: tavaszi. Na ez már egy kicsit nehezebb ügy; télben megnyitni egy tavaszi fesztivált. A tavaszt még keressük és bízunk benne, hogy ez a fesztivál hozzájárul ahhoz, hogy az időjárás viszontagságai ellenére tavaszban érezzük magunkat. És az üzenet: az új generációk, amelyek megjelennek itt a Tavaszi Fesztivál keretében bemutatják a művészetüket, elvarázsolják majd a hallgatóságot, a közönséget, ők arról beszélnek, hogy minden fesztivál egy lehetőség arra, hogy újat nyissunk, hogy új inspirációt fogadjunk be. Minden fesztivál egyfajta tavasz lehet, egyfajta elindítás, egyfajta új kezdet a kultúrában, és bizony számos világhírű művésznek az életében a Tavaszi Fesztiválon való szereplés egy ilyen új lökést adott, egy ilyen új inspirációt, egy új energiát arra, hogy a művészetnek és a népszerűségnek még magasabb csúcsaira érjen.

És aztán fesztivál. A fesztivál az ünnep, a kultúra ünnepe, és az ünnep az mindig megszakítja a hétköznapoknak a rendjét és összeköt bennünket; ez az ünnepnek a legmélyebb filozófiája – ha szabad ezt mondani – teológiája. Az ünnepnek az a funkciója, az a feladata, hogy összekössön bennünket, elindítson bennünket a lényeg felé, ami igazán lényeges az életünkben, és valamilyen módon az egész felé is. Minden igazi ünnepnek köze van az egészhez, minden igazi ünnep egyfajta holisztikus lehetőség számunkra, az egész felé visz. A hétköznap az a rész, az ünnep az az egész. De mégis akkor jó egy ünnep – a kultúra ünnepe is – ha nem szakad el a hétköznapoktól, ha képes összekötni bennünket a hétköznapokkal, ha energiát, erőt ad nekünk azokra a hétköznapokra, amelyek néha szürkék, néha nehezek, néha talán reménytelennek is tűnnek. Ezért, ha megengedik a köszöntőm végére én egy ilyen hétköznapi kapcsolatot hoznék ide, teljesen szubjektív és önkényes kiválasztás a programból, mégis azt kell mondjam, hogy én legjobban Snétberger Ferencnek örülök. Snétberger Ferencnek, aki a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének tulajdonosa, annak a roma származású, világhírű gitárművésznek, aki pontosan tudja, hogy mit jelent az, hogy a zene fölemel, a kultúra fölemel. Azért dolgozik világhírű művészként, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek – elsősorban roma származású gyermekek – az egész Kárpát-medencében megérezzék, megtudják, megtapasztalják azt, hogy mit jelent: a kultúra fölemel. A kultúra fölemel mentálisan is, szociálisan is. Lelkükben és a szívükben ezt az emelkedettséget kívánom az Emberi Erőforrások Minisztériuma nevében mindenkinek, aki ezen a fesztiválon fellép, hozzájárul a sikerhez és mindazoknak, akik majd hallgatják és élvezik a magyar és a nemzetközi kultúrában rejlő csodálatos lehetőségeket.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter