Close
2017. november
H K S C P S V
« okt    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

A kultúrának a romaintegrációban betöltött hídszerepéről beszélt Balog Zoltán Franciaországban

2013. okt. 5. Egyéb, Hírek | Hozzászólások

A kultúrának a romaintegrációban betöltött hídszerepéről beszélt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Bódis Krisztina szociológus-író-dokumentumfilmes pénteken a dél-franciaországi Aix-en-Provence-ban a roma kultúra magyarországi helyzetéről rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A rendezvényen a miniszter elmondta: a kultúra segítségével történő öntudatra ébredés még akkor is pozitív energiát adhat a romáknak a szegregációból való kitöréshez, ha ellenséges velük szemben a környezet, legyen szó politikáról, hatóságokról vagy a kisebbség visszahúzó szerepéről.

A Marseille-Provence 2013 Európa Kulturális Fővárosa programsorozatba illeszkedve, a párizsi magyar nagykövetség és az aix-en-provence-i székhelyű Vasarely Alapítvány által szervezett eseményen a miniszter példaként mutatta be Bódis Krisztina munkáját: egy szegregált ózdi cigánytelepen romantikától mentes, partnerségen alapuló, segítő magatartással – alkotó tevékenységeken keresztül – tanítja a romákat döntések meghozatalára, olyan állami szervekkel való együttműködésre, amelyeket korábban ellenségnek tekintettek. Balog Zoltán szerint ez ritkaságszámba megy, a romákat ugyanis Magyarországon vagy áldozatnak tekintik és paternalista módon, kulturális arroganciával próbálják “felzárkóztatni”, vagy pedig olyan bűnözőknek tekintik őket, akiket meg kell nevelni.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarországon mélyszegénységben élő mintegy másfél millió ember fele roma, a másik fele viszont nem. Ezért nem kizárólag etnikai vagy nem kizárólag szociális problémáról van szó, hanem együtt a kettőről, s ez érvényes az egész közép- és kelet-európai térségben – mutatott rá. “Magyarországon mi tudjuk a felelősségünket abban, hogy ezt meg kell oldani, de úgy látszik, hogy Európa nem tudja, hogy ez egyszerre nemzeti és egyben európai probléma (…) Ha létezik közös munkaerőpiac, akkor miért nem létezik közös szolidaritás a szegénységgel kapcsolatban?” – tette fel a kérdést Balog Zoltán az Aix-Marseille egyetemen a mintegy harmincfős, elsősorban diákokból és romákkal foglalkozó szakemberekből álló hallgatóságnak tartott előadásában.

Kiemelte, hogy miközben az európai romák körében hatvanszázalékos a munkanélküliség, az Európai Unió a harmadik világból importál munkaerőt, ahelyett hogy nagy európai oktatási programokon keresztül esélyt adna a romáknak a munkaerőpiacon.

A miniszter szerint a romaügy sikere elsősorban a többségi társadalom meggyőzésén múlik, miután a többség Magyarországon negatívan viszonyul a romákhoz, s azt gondolja, hogy ők maguk tehetnek a sorsukról, nem szabad nekik több esélyt adni, mert nem tudnak élni vele. A meggyőzéshez pedig meg kell értetni a többséggel, hogy nem egy speciális, hanem központi problémáról és nemzetstratégiai kérdésről van szó: a szociális rendszer fenntarthatósága és a gazdaság működésképességének érdekében “mindannyiunk érdeke, hogy esélyt adjunk a romáknak” – hangsúlyozta Balog Zoltán.

Bódis Krisztina úgy látja, hogy jelenleg nincs olyan találkozási pont, ahol a nem cigányok találkoznának a romákkal. Szerinte erre jó terep lehet a kultúra, s felülírhatja azokat a hétköznapi negatív tapasztalatokat, amelyekben sok az előítélet, de sok az igazság is, valamint kiépítheti az utat a romák elfogadása felé, és ahhoz, hogy egyenjogúan bekapcsolódhassanak a társadalmi párbeszédbe.

Az “alkotásközpontú szociális és integrációs modellre” épülő romatelepi munkája kapcsán a rendező elmondta, hogy ő nem beavatkozik, hanem a változást segíti elő egy olyan közegben, ahol az embereknek a túlélésre kell koncentrálniuk. Nem a művészeti tevékenység vagy a tehetséggondozás a cél, hanem egy film vagy egy táncdarab létrehozásán keresztül az alkotás élményének, illetve annak a megtapasztaltatása a romákkal, hogy ők is tudnak értéket teremetni. Tapasztalata szerint a kreativitás felszabadítása és az alkotóenergia segít a hátrányok kezelésében, s az emberek rájönnek, hogy képesek változtatni az életükön, s ezáltal a közösség is megerősödik.

A konferencia első részében Snétberger Ferenc gitárművész a roma gyerekek számára alapított tehetségkutató zenei központjáról beszélt, Káli-Horváth Kálmán festőművész pedig a Free-presszionisták elnevezésű művészi csoportot mutatta be, amely a “gettókultúra” ellen és a magyarországi cigány képzőművészet elismertetésért küzd.

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter