Close
2017. november
H K S C P S V
« okt    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

A Magyarországról szóló viták Európa jövőjéről szólnak

2013. máj. 24. Hírek | Hozzászólások

Az emberi erőforrások minisztere szerint azok a viták, amelyek Magyarország bizonyos politikai intézkedéseiről, döntéseiről, politikai irányvonalairól szólnak, valójában alapvetően az Európai Unió és Európa jövőjéről szólnak.

Balog Zoltán egy pénteki, budapesti konferencián a Magyarországot érintő kritikákkal összefüggésben arra mutatott rá, hogy ma nemcsak Budapesten és Brüsszelben, hanem minden európai fővárosban Európa jövője a kérdés. Közlése szerint így például amikor a vita arról szól, hogy a család szerepét hogyan írják be a magyar alkotmányba, valójában arról van szó, hogy Európa jövőjében milyen szerepet szánnak a hagyományos családmodellnek, és milyen szerepet nem.

A miniszter a Felelős politizálás Európában – 50 évvel Robert Schuman halála után címmel rendezett nemzetközi konferencián arról beszélt, hogy az EU eredeti gondolata a keresztény kultúrára alapuló létezés volt. Hozzátette, úgy látja, az elmúlt években Európa kulturális karakterét és szellemi gyökereit nemzetek felett álló gazdasági erőterek számolják fel vagy gyengítik. Balog Zoltán azt mondta, kulturális értelemben nem lehet európainak tekinteni azt az embert, aki még soha nem hallott a tízparancsolatról, vagy nem tudja, hogy mit ünneplünk pünkösdkor. Úgy látja, egyre kevésbé lehet felismerni a kontinens keresztény arcát, pedig – idézte az unió egyik alapítójának, Robert Schumannak a szavait – a demokrácia a kereszténységnek köszönheti a létét. A miniszter szerint az “európai létezés” akkor nem válik absztrakt fogalommá, ha a keresztény gondolat felől közelítjük meg. Hozzátette: ez nem zárja ki azt, hogy a klasszikus görög-római mérték, a zsidó-keresztény erkölcs és történelmi mozgás együtt határozza meg Európa profilját.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára Balog Zoltán szavaira utalva felvetette, hogy ma politikailag korrektnek tartanák-e azt, aki Robert Schuman nyilatkozataihoz hasonló nyilatkozatokat tenne, vagy inkább felháborodást váltana ki az európai vélemény egy részében, különösen a médiában, és intoleránsnak címkéznék.

Az államtitkár is utalt a Magyarországot ért kritikákra, és arról beszélt, nem lehet vitatni a tagállamok egyéni megoldásait, amíg azok összhangban vannak az egyetemesebb európai értékekkel. Ahány tagország, annyi történelem és identitás, Európa sokszínű, különböző modellek léteznek, veszélyes kísérlet lenne az uniformizálás – fűzte hozzá. Azt hangoztatta, a tagországoknak barátoknak kell lenniük, nem pedig egymás őreinek, a válság idején a barátság a legfontosabb érték, amire az összes többi támaszkodhat.

Balog Zoltánt a konferencia előadásai után a hallgatóság soraiból a magyarországi helyzettel, illetve a kétharmados többség “kisebbségével” kapcsolatban kérdezték. A miniszter arról beszélt, hogy egy demokráciában el lehet érni és el is lehet veszíteni a kétharmados többséget, és akármilyen többségben vagy éppen ellenzéki helyzetben is be kell tartani a demokratikus szabályokat, s azt mondta, Magyarországon ez történik. Közölte, az Európai Unió jelenleg olyan kérdéseket tesz fel a kormánynak, amelyekről Magyarországon egyébként konszenzus van. Úgy látja, még akik nem Fidesz-kormányt akartak, azoknak se azok a legfontosabb problémáik, amelyeket az unió ma kérdésként fogalmaz meg Magyarországgal szemben. A miniszter hozzátette, ezek nem a magyar társadalomnak a valóságos kérdései, és a helyzet torz voltát jelzi az is, hogy azokról Magyarországon kívül sokkal szenvedélyesebb és arrogánsabb vita folyik, mint itthon.

MTI

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter