Close
2018. szeptember
h k s c p s v
« máj    
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930

A norvég Aftenposten interjúja Balog Zoltánnal

2012. okt. 11. Egyéb | Hozzászólások
Magyarország küzd az adóssággal, a csökkenő bérekkel és a magas munkanélküliséggel. A legfontosabb feladat, hogy a gazdaság sínre kerüljön – Balog Zoltán miniszter ezzel válaszol azokra a bírálatokra, amelyek szerint Magyarország eltávolodik a demokráciától.

Nem vagyunk rasszistábbak másoknál

Az elmúlt néhány évben Magyarország a nemzetközi figyelem előterébe került. Ennek kiváltója elsősorban a szélső jobboldal jelentkezése, valamint Orbán Viktor miniszterelnök átfogó reformjai, amelyekkel a kormány hatalmát megerősítette. Balog Zoltán úgy érzi, hogy az országára irányuló negatív publicitás mélységesen méltánytalan, úgy véli, hogy a külvilág kevéssé érti meg a magyar társadalom realitásait.

Balog az emberi erőforrások minisztere, tárcájához tartozik egyebek mellett az oktatás, az egészségügy és a társadalmi felemelkedés.

Magyarországon nagy számú és hátrányos helyzetű roma népesség él, helyzetükön sürgősen változtatni kell, e témában járt Balog Norvégiában nemrég: a FAFO szakszervezeti kutatóintézet által szervezett, a roma népesség integrálásával foglalkozó szemináriumon vett részt.

Társadalmi okok

Balog Zoltán évek óta foglalkozik ezzel a témával és részt vett ez EU ezzel kapcsolatos politikájának kidolgozásában. Valamennyi tagállamnak feladata a romák integrációjával kapcsolatos stratégia kidolgozása. Magyarország volt az első, amely ilyen országos tervet létrehozott.

Balog úgy véli, hogy a magyar lakosságnak a romákkal szembeni ellenséges beállítottságának az oka a szegénység és a társadalmi feszültségek. Az állam nagy adóssággal küzd, minden harmadik magyar állampolgárnak jelentős kölcsöne van külföldi valutában. A népesség legalább fele úgy érzi, hogy a kommunizmus bukása után helyzete rosszabb lett, hogy a demokrácia csak új igazságtalanságokat hozott. Az EU statisztikája szerint Magyarországon az elmúlt két évben a reálbérek 7%-kal csökkentek.

A szegénység rivalizáláshoz vezet, az ellenséges érzés azok körében a legnagyobb, akiket az fenyeget, hogy a társadalmi helyzetük a roma népesség szintjére süllyed le, mondja Balog. Nézete szerint a roma népesség helyzetének javítását célzó intézkedéseknek mindig valamennyi mélyszegénységben élőt kell érinteniük, ezeket nem szabad az etnikai háttérhez kötni, máskülönben a feszültségek csak növekedni fognak.

Rasszizmus

A Tárki intézet tanulmánya szerint a magyarok 63 %-a részben vagy teljesen egyetért abban: „ A cigányok vérében van a bűnözés.”

– Felmérések szerint a magyarok Európa egyik legrasszistább népe, a közbeszédben olyan állítások hangoznak el, amelyek például Norvégiában elképzelhetetlenek. Mit tesz a kormány az ilyen beállítottság megváltoztatása érdekében?

– Hamis és sértő azt állítani, hogy egy nép rasszistább mint egy másik, válaszolja Balog láthatóan feszülten, és határozottan visszautasítja az állítást.

Elismerem, hogy az elmúlt években a hangulat romlott Magyarországon, de nem Magyarországon támadják meg a zsidókat az utcán. A politikai üzenetünk világos: Nem tűrjük a rasszizmust és az önbíráskodást, mondja. Balog nem hisz abban, hogy kampányokkal vagy oktatási anyagokkal lehet eredményt elérni amíg a társadalmi feltételek nem változnak meg.

Elmondja, örömmel értesül arról, hogy a nyáron számos roma érkezett Norvégiába, mert ez is mutatja, hogy a problémákat közösen kell megoldani.

– Azt, hogy Norvégia nem tud megbirkózni 500 romával és mégis minket akar kioktatni, kissé viccesnek tartom.

Nem a Jobbikra

A szélsőjobboldali Jobbik párt az országgyűlésben a képviselők 17 %-át adja. Balog szerint Orbán miniszterelnök és a kormány más tagjai mindig elhatárolják magukat, amikor Jobbikos képviselők rasszista nyilatkozatokat tesznek. Az ellenzék azonban azzal bírálja a Fideszt, hogy nem mutat kellő távolságot a Jobbiktól, szerinte a két párt ugyanazokért a szavazókért áll versenyben. A 2010-es hatalmas választási győzelem óta a Fidesz sokat veszített támogatottságából, de a baloldal megosztott és képtelen valódi alternatívát nyújtani a kormány ellenében. A Magyar Helsinki Bizottság képviselői, másokkal együtt, attól tartanak, hogy a következő választások után Magyarországot egy Fidesz-Jobbik koalíció fogja irányítani, vagy a Fideszt kívülről fogja támogatni az Országgyűlésben a Jobbik.

– Teljességgel kizárva. Semmit sem akarunk velük együtt tenni, mondja, és hozzáteszi, hogy a Jobbik honlapján őt többek között „ cigány disznó”-nak nevezik.

Királyság

Az európai szervezeteket és politikusokat erősen aggasztja, hogy Orbán Viktor rettenetes sebességgel hagyatott jóvá egy új alkotmányt, hogy egy sor magas pozícióban, közte az igazságszolgáltatásban saját embereit helyezte vezető pozícióba, és úgy tűnik, hogy mindent megtesz azért, hogy megőrizze hatalmát. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint most a választók regisztrációját készül bevezetni.

– Ismer olyan kormányt amely nem törekszik saját elgondolásainak megvalósítására, és arra, hogy hatalmon maradjon? – kérdezi Balog mosolyogva.

– És mihez kezd a 2/3-os többséggel?

–Ez a nép akaratát tükrözi. A Fidesz előre megmondta, hogy mit akar elvégezni, és ezt elvégezzük, mondja Balog, majd hozzáteszi, hogy a legtöbb magyar nem találja fontosnak a külföldi kritikát. Többségünk révén akár a monarchiát is bevezethetnénk, de nem tettük meg.

Tények

Balog Zoltán

Született: 1958-ban
Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója annak első kormányában, 1998-2002
Az Emberi Erőforrások minisztere, hozzátartozik az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a szociális és családügyek, az egyházak , a civil társadalom, a sport és a társadalmi beilleszkedés
Magyarország tavalyi EU-elnöksége idején az EU roma stratégiájának egyik kidolgozója
Protestáns (református) lelkész
Nős, öt gyermeke van

Tények

Magyarország fővárosa: Budapest
Tízmillió lakos, ebből legalább hétszázezer roma
2004 óta az EU tagja
A nemzeti konzervatív Orbán Viktor áll a kormány élén, miután a 2010-es választásokon Fidesz nevű pártja a szavazatok 2/3-át megszerezte
Orbán a választóknak egy új Magyarországot ígért. Állítása szerint célja egy új gazdasági rendszer létrehozása. Szerinte a jövő Európájának erős nemzetállamokra kell épülnie.

A magyar kormánnyal kapcsolatos bírálatok

Számos nemzetközi szervezetet és politikust aggodalommal tölti el, hogy úgy látják, hogy a jelenlegi kormány idején Magyarországon antidemokratikus fejlődés zajlik.

2011 elején az új médiatörvény komoly nemzetközi visszhangot váltott ki. Politikai kinevezettekből álló médiatanácsot állítottak fel, ennek képviselőit 9 évre nevezik ki. E tanácsnak jogában áll jelentős bírságokat vetni ki a médiára. Különösen kritizálják, hogy a médiatörvényekben a megfogalmazások olyan homályosak, hogy tág teret engednek a testület mérlegelésének.

Mind az EU, mind az Európa Tanács bírálta Magyarországot, hogy megváltoztatja a társadalom különféle intézményei közötti hatalmi egyensúlyt , és hogy mindent központilag akar irányítani.

Számos vezető állást betöltő személyt Fidesz-támogatókkal váltottak fel, ez történt az igazságszolgáltatásban is.

Az új Alkotmány létrehozásának folyamatát mind belül, mind nemzetközi szinten sok bírálat érte, az Alaptörvényt az ellenzék részvétele nélkül igen gyorsan fogadták el.

Röviddel hatalomra jutása után Orbán megszakította az együttműködést az IMF-fel. Majdnem egy évvel ezelőtt azután hozzá fordult segítségért, de néhány nappal ezelőtt a tárgyalások megszakadtak.

Ugyancsak vitatott gazdasági intézkedés a magán-nyugdíjpénztárak államosítása, továbbá különadók kivetése a multinacionális társaságokra. Ez érintette a norvég Telenor céget is.

A magyar kormány részben azzal utasítja el a bírálatokat, hogy azok a baloldali ellenzék, illetve a régi kommunisták nemzetközi kapcsolatainak köszönhetők. A kormány mindvégig párbeszédet folytatott az EU-val és az Európa Tanáccsal.

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter