Close
2018. november
h k s c p s v
« máj    
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

A romák is harcoltak a szabadságért 1956-ban

2017. okt. 23. Fotók, Hírek | Hozzászólások
A romák is harcoltak a szabadságért 1956-ban
 

A romák is harcoltak a magyar szabadságért 1956-ban – emelte ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából Berlinben tartott megemlékezésén.

A miniszter hangsúlyozta: a világtörténelmi eseményeket általában a nagy személyiségeken vagy a nagy politikai, gazdásági folyamatokon és háborúkon keresztül szokás megközelíteni, pedig a “kisemberek” legalább ennyire fontosak.

Így 1956 nem történhetett meg volna a pesti srácok nélkül, de a “roma hősök” nélkül sem.

A romák számára természetes volt, hogy kiállnak a szabadságért, amikor meghallották a forradalom legendás jelszavát, miszerint “Aki magyar, velünk tart!”, hiszen tudták, hogy ez nekik is szól, mert “egyszerre voltak magyarok és romák” – húzta alá Balog Zoltán.

1956 roma hőseinek történetét ismertetve kiemelte többek között Strausz Károly példamutatását, aki a budapesti Soroksáron ellenálló csoportot szervezett. A “Cigány Karesz” néven is ismert forradalmár csapata egészen november 11-ig kitartott.

Ők tették le utolsóként a fegyvert a budapesti szabadságharcosok közül – hangsúlyozta a miniszter.

Senki sem lehet szabad, ha szomszédja nem szabad, ha nem használhatja szülei nyelvét, ha megfosztják önazonosságától és történelmétől, ha szégyenkeznie kell bőrszíne miatt, ha nem ismerik el teljesítményét, ha környezete nem a közösség egyenjogú tagjaként tekint rá.

Ez “a mai, szabad Európában sem magától értetődő” – húzta alá Balog Zoltán.

Kiemelte: azért kell dolgozni, hogy “erősödjék a magyar romák önképe és a róluk alkotott kép, de nem az áldozat vagy a vesztes önképe, hanem az aktív, cselekvő emberé, aki a saját kezébe veszi sorsa alakítását”, és aki “büszke kettős identitására”.

Az október 23-i megemlékezést a német főváros egyik legrangosabb belvárosi színházában, a Theater am Kurfürstendammban tartották, ahol bemutatták az első roma musicalként ismert Somnakaj című darabot.

A Magyarországon nagy sikerrel játszott zenés darab mások mellett Müller Péter Sziámi és Szakcsi Lakatos Béla alkotása, a főbb szerepekben Szakács Hajnalka, Oláh Gergő, Szulák Andrea és Papadimitriu Athina játékát élvezhette a magas rangú politikusokból, diplomatákból, művészekből álló több száz fős közönség.

Ünnepi köszöntőt mondott Johannes Singhammer, a német szövetségi parlament (Bundestag) alelnöke, aki hangoztatta, hogy a magyarok meghatározó hozzájárulást adtak “Európa feltámadásához” és a német egység helyreállításához.

Köszöntőt mondott Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke is, aki kiemelte: fontos jelzés, hogy a megemlékezés szervezői a magyar nemzeti ünnep alkalmából “offenzívan felmutatják” a kisebbség iránti szolidaritásukat.

A mostani időkben, amikor Európa számos országában rasszista uszítás és hátrányos megkülönböztetés sújtja a szintiket és romákat, nagyon fontos közösen kiállni a diszkrimináció és a rasszizmus ellen – mondta.

Romani Rose a többi között hozzátette, hogy a szinti és roma kultúra mindig is az európai kultúra szerves része volt. Ezt jelzi az az alig ismert tény is, hogy a magyar roma zene nemcsak Liszt Ferenc és Johannes Brahms munkásságára volt hatással, hanem a bécsi klasszicizmus zeneszerzőire is, különösen Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart és Ludwig van Beethoven művészetére.

(MTI)

Somnakaj előadás Berlinben

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter