Close
2017. június
H K S C P S V
« máj    
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

A szabadságért mindennap meg kell harcolni – Origo interjú Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterével.

2016. szept. 17. Interjúk | Hozzászólások

Azt szeretnék, ha az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója a közös, nemzeti büszkeség érzésével töltene el minden magyart – többek között erről beszélt az Origónak Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter és Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója, az emlékezések miniszteri biztosa.

Hogyan vonná meg az emlékév mérlegét?

Balog Zoltán: Még nem szeretnék mérleget vonni, hiszen az emlékév legfontosabb része előttünk van. Szeretnénk, ha mindaz, amit elterveztünk, úgy valósulna meg, hogy méltó legyen 1956 emlékéhez. Azt szeretnénk, ha a 60. évforduló a közös, nemzeti büszkeség érzésével törltene el minden magyart: milyen felemelő, hogy mi, magyarok 1956-ban világrengető tettet hajtottunk végre. Lehessen 1956 minden magyar személyes ügye.

Mire a legbüszkébb az emlékév eddigi részéből?

Schmidt Mária: Az egyik legnagyobb eredményünk az Egy akaraton című, ,,virtusvalóság-kiállításunk”, amely a világon egyedülálló. A kiállítás filmjei a fiatalokhoz viszik közel azokat az ’56-os eseményeket, amelyeket a történelemkönyvek lapjairól nem könnyű elképzelni. Méltó módon szeretnénk megünnepelni a forradalom 60. évfordulóját, mivel a tíz évvel ezelőtti események finoman fogalmazva sem voltak azok. A közös emlékezéssel azt szeretnénk sugározni, hogyjó dolog a magyarok közösségéhez tartozni,  amelynek történelme 1100 évre nyúlik vissza, és az a legfontosabb képessége, hogy mindig talpra áll, és kivívja a függetlenségét.

BZ: Szeretnénk, ha az iskolákban is hitelesen mutatnák be 1956 történetét. Több ezer, történelem és társadalmi ismeretek szakos pedagógust segítünk a munkájukban képzéssel és segédanyagokkal. Ezzel a történelmi megismerést is könnyebbé tesszük a diákok számára. A virtus kiállítás  döbbenetes. Ott ülsz egy székben, virtuális sisakkal a fejeden, egy háromdimenziós tér közepén, börtöncellában. Hallod az üvöltöző vérbírót, aki kihallgat valakit. Egyszer csak rájössz, hogy te vagy a vádlott. Minél több fiatalnak kellene látni!

Mire számíthat a széles nagyközönség október 23-ig?

SM: Az ország minden részébe el szeretnénk juttatni ’56 hőseit, hogy ismerjék meg a nevüket és arcukat. Célunk az, hogy mindenki érezze át, hogy ők is olyan hétköznapi emberek voltak, akik egy történelmi pillanatban az életüket adták a szabadságunkért.Az ő hősiességük rendkivüli magabiztoságot ad az egész magyar nemzetnek,  és cáfolja a velünk szembeni lekicsinylő véleményeket.

Milyen csúcsesemények lesznek október 23. – november 4. között?

BZ: Október 23-án nagygyűlést tartunk majd a Kossuth téren, ahol Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök és Orbán Viktor beszél. Remélem, kegyes lesz hozzánk az időjárás, és mindenki átélheti majd, hogy milyen volt hatvan évvel ezelőtt az utcára menni. Különböző helyszíneken fényfestéssel idézzük fel a forradalom és a szabadságharc legfontosabb eseményeit. Október 25-én konferenciát rendezünk a Parlamentben Kövér László házelnök úr fővédnökségével, a Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékére. November 4-én pedig arra fogjuk kérni a magyarokat, hogy tegyenek ki egy gyertyát, mécsest az ablakaikba,  a kertjeikbe, a tereikre, tisztelegve az áldozatok emléke előtt. Jó lenne, ha aktuálpolitikától mentes lenne az ünnep eseménysora, erre fogjuk kérni az Országgyűlés pártjait is. 1956 a demokrácia és a szabadságvágy nagy pillanata volt, ezért szerintem mindenki érdekelt abban, hogy részese legyen az ünnepnek.

Küldtek-e meghívót az ellenzéki pártoknak?

SM: Igen, és válaszoltak is rá. Mindenkivel találkozni fogok, és remélem, meg fogjuk találni a közös nevezőt. Bízom benne, hogy van két-három olyan gondolat, amiben sikerült egységet teremtenünk. Remélem, meg tudjuk mutatni, hogy a magyarok 2016-ban is egységesen tudnak föllépni a szabadságért és a függetlenségért. A szabadságért mindennap meg kell harcolnunk.

A magyar határokon kívül milyen programokban jelenik majd meg az emlékév?

SM: A nyugati országokban reklámfilmekkel fogjuk azt megköszönni, hogy segítették a Magyarországról menekülőket. A határon túli magyaroknak pedig azt köszönjük, hogy együttéreztek velünk. Tudatosítani szeretnénk mindenkiben, hogy a kommunizmus elleni harc, a függetlenség és a szabadság vágya összeköt mindenkt minden nemzettel és országgal.

Milyen külföldi vezetőket hívtak meg még október 23-án?

BZ: Nem politikusokat hívtunk meg, hanem azokat, akik akkor segítettek a magyarokon. Tíz évvel ezelőtt nagyon sok külföldi politikus jött el Magyarországra, és sajnos igazán rossz képet mutatott Budapest. 1956-ban pedig sok külföldi politikus hagyta cserben a szabadságharcunkat, de az emberek, a magyarok barátai és tisztelői kiálltak mellettünk. Ezt szeretnénk most viszonozni ezzel a gesztussal.

Milyen programok lesznek november 4-e után?

BZ: Folytatódik a büszkeségpontok létrehozása, valamint 1956 tudományos feldolgozása. Egy nagy kiállítást is tervezünk a jövő év első felében Sport és szabadság címmel. Az iskolákban, bízom benne, egyre közelebb visszük majd 56 valóságát, a magyar hősiességet a következő generációhoz.

(origo.hu)

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter