Close
2017. augusztus
H K S C P S V
« júl    
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031  

Az ATV Szabad szemmel című műsorának interjúja Balog Zoltánnal

2015. jan. 11. Hírek, Interjúk | Hozzászólások

Mv: Ezt a beszélgetést péntek délután vesszük föl, tehát nem tudhatjuk, hogy milyen friss hírek lesznek a hét végén. De mindenkit megrázott a párizsi terrortámadás, és miniszterelnöki úr is említette a szokásos rádióinterjújában. Lesz ennek hatása a magyar bevándorlási politikára?

 

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere: A magyar bevándorlás-politikára nem nagyon tud hatással lenni, mert mi alapvetően azon az állásponton vagyunk, hogy a lehető legkisebb bevándorlás, sőt, ha lehet, akkor semmi olyan gazdasági típusú bevándorlás ne érkezzen Európába, és nemcsak Magyarországra, amelyiknek elsősorban munkaerő-pótlási igénye van. Egészen más az emberi jogi szempont, a politikai üldözötteknek a szempontja, hát az természetes, hogy Európának rendelkezésre kell állni. De mi úgy gondoljuk, hogy az a bevándorlás, ami egyébként – Nyugat-Európában ki is mutatják ezt számokkal – munkaerőt pótol különösen, és az alacsony képzettségű, igénylő szakmákban, arra nincs szüksége Európának. Mert van annyi munkaerő-tartalék Közép- és Kelet-Európában, itt mi különösen gondolunk a magyarországi, meg egyáltalán a kelet-európai cigányságra, hogyha ők megkapják azt a minimális képzettséget, vagy magasabb képzettséget, akkor ők a munkaerő-igényt tudnák pótolni Nyugat-Európában is. Tehát mi furcsának tartjuk azt az elképzelést, hogy jöjjön ide a bevándorlás, mert milyen jó, mert munkaerőt pótol, miközben pedig azt mondják, hogy Kelet- és Közép-Európából a munkavállalást, azt inkább korlátozni kellene. Szerintünk ez egy jó jelzés arra, hogyha egy kulturálisan, mondjuk így, hogy homogénabb, vagy egységesebb, vagy hasonló kulturális háttérből jövő emberek pótolják a munkaerőpiacnak az igényét Nyugat-Európában, itt az európai kultúrkörre gondolok, akkor nyilván az egy sokkal kisebb konfliktuspotenciált jelent, mint hogyha más kultúrkörökből, más hátterekből érkeznek ide kívülről Európába bevándorlók.

 

Mv: Egy jó jelzés?

 

Balog Zoltán: Hát ez egy nagyon rossz jelzés. És nem is gondolom, hogy bárkinek ilyen pedagógiai okai lettek volna ehhez a tiszta, illetve nagyon piszkos gyűlölet, bosszú, ami szól egy olyan típusú fanatizmus, amit emberi ésszel nehéz fölfogni. De muszáj, mert egyébként nem tudunk ellene jól védekezni.

 

Mv: Ennek a problémának a megoldása érdekes lesz. Fogjuk is figyelni. De péntek reggel adott egy szokásos rádióinterjút Orbán Viktor, ahol azt mondta az útdíjjal kapcsolatban kialakult zavarról, káoszról, hogy itt gyakorlatilag csak egy próbaüzem folyik. Ne haragudjon, de én nem pontosan értem, hogy egyeztetések és háttértanulmányok helyett miért van szükség az emberek idegzetét próbaüzemekkel tépázni?

 

Balog Zoltán: Hogyha arra gondolok, hogy hány százezren vásároltak megyei matricát meg egyéb matricát az év első napjaiban, akkor azért ez jelzi, hogy a lakosságnak egy lényegesen kisebb részét érinti a dolog. Tehát nem egy általános felháborodásról beszélünk, hanem vannak, akik elégedettek és üdvözlik ezt a rendszert. És vannak, akik, valóban az M0-s körgyűrűn belül lakók, akik eddig nem fizettek, és most fizetniük kell, itt van egyfajta elégedetlenség. Én azt hiszem, hogy ezt a lépést nem lehetett megúszni. Hogy jobban elő lehetett volna készíteni, különösen is a dolognak az elmagyarázását, abban egyetértek. Mert ha arra gondol, én magam is a bevezetés után szembesültem ezzel a számmal, hogyha valaki ma az M0-s körgyűrűn belül indul el Budapestre, akkor naponta 20, azaz húsz forinttal kerül neki többe ez az út, mint hogyha, mint egyébként január elseje előtt. Ha ezt a munkanapokra számoljuk, összeadjuk, ez heti száz forintot jelent, és mondjuk, egy órás parkolás, az kétszáz és négyszáz forint között van Budapesten.

 

Mv: Most azokról beszél, akik naponta ingáznak. De természetesen itt van azoknak a problémája is, akik mondjuk, csak egyszer-kétszer jönnének be. De ez természetesen egy nagyon speciális terület, és nem is az ön szakterülete. Arra lennék inkább kíváncsi politikai értelemben, hogy tekinthetjük-e ezt egy kormányzati módszertannak? Hogy először bevezetünk valamit, próbaüzemnek nevezzük, de élesben vezetjük be, büntetésekkel, és majd menet közben, hogyha nem tetszik az embereknek, vagy nem működik a rendszer, akkor alakítunk rajta.

 

Balog Zoltán: Hát a büntetés az természetesen még nincs, tehát azt bejelentettük, hogy van egy próbaidő, egy türelmi idő, amikor még nem lesznek büntetések. Ez az egyik része, De ha megengedi, akkor tényleg maradnék a kaptafánál, merthogy sajnos, ugyan ez nem az én szakterületem, de az én minisztériumomnak a területeit minden érinti, mert itt az emberekről van szó, az emberi közösségnek, meg az embereknek, a családoknak az állapotáról. Ami engem érint, azt szóvá is fogom tenni a következő kormányülésen, és bízom benne, hogy meg tudunk egyezni. Ez a nagycsaládosoknak az ügye, akik ha egy olyan kategóriájú autóval, amivel több gyereket lehet vinni, kerülnek így föl az autópályára, akkor sokkal többet kell fizetniük, mint amit egyébként korábban, hiszen 2B kategóriába kerül a gépkocsijuk. Bízom benne, hogy ebben az ügyben a kormány nyitott lesz és nekik egy, vagy egy kedvezményes tarifát, vagy valamilyen olyan engedményt tudunk tenni a saját használatú autójukra, hogy a nagycsaládosokra ez nem fog plusz terhet jelenteni.

 

Mv: Azt is mondta Orbán Viktor, hogy nem kell, hogy egy kormánytag rokonszenves legyen és az sem kell, hogy a kormánytagok szeressék egymást. Ön korábban már megfogalmazta, hogy nem tartja szerencsésnek azt, amikor kormánytagok egymást nyilvánosan bírálják. Mit gondol, mi történhetett, hogy most ez mégis egyre gyakrabban előfordul? Megbomlott a híres egység?

 

Balog Zoltán: Hát azért én szeretem, ha szeretnek és szerintem ez általában egy normális emberi igény, hogy azt szeretné az ember, hogy elfogadja a másik és hogy egyébként támogassa és én ezzel az igénnyel fellépek. Nem a szeretet igényével, de a respektálás, a tisztelet, az együttműködés igényével föllépek a minisztertársaimmal szemben, csak éppen nem a nyilvánosság előtt.

 

Mv: Próbál most békéltetni az egymással konfliktusba keveredettek között?

 

Balog Zoltán: A megértést, azt mindenképpen szeretnék ébreszteni, tehát komoly beszélgetések folynak erről természetesen belül is az érintettekkel is, de miután én ezt valóban szeretném a magam részéről belül tartani, senkinek nem vitatom el a jogát, hogy kivigyen egy ilyen konfliktust adott esetben. És hogy ha szabad valami megértést mutatnom az iránt, hogy ez mégis a nyilvánosság előtt zajlik, akkor hagy mondjam azt, hogy miután a mi táborunkon belül, a mi politikai közösségünkön belül, én bízom benne, hogy továbbra is értékközösség is, és nem csak érdekközösség. Vannak olyanok, akik várták azt, hogy szólaljon már meg valaki, hogy nekik valami nem tetszik, és ez csak nekik nem tetszik, és egyébként meg mindenki szemet huny vagy senkinek nem tűnik föl ez a dolog, és akkor megszólal egy Pokorni Zoltán és azt mondják, hogy nahát, úgy látszik nem vagyok egyedül ezzel a dologgal. Engem is zavar az, amit a sajtóban olvastam erről a dologról és aztán ilyen módon ez egy szerep is lehet. És a másik oldalon meg az is természetes, hogy a másik meg, aki úgy gondolja, hogy ez valahol az ő becsületét érinti, az ő önbecsülését érinti, és igazságtalan az a dolog, ő pedig megpróbálja ezt a becsületét megvédeni. És szerintem ez normális is tud lenni adott esetben. Belül is, kívül is, hogy ha ez valóban érdemi vitát jelent. És Magyarországon azzal kapcsolatban szükség lenne egy képmutatás nélküli, manipuláció nélküli értelmes vitára, hogy mit is ér a teljesítményünk. Ha a teljesítményünkkel elérünk egy életszínvonalat, azt hogyan tudjuk élni, mit jelent egy polgári jólét, mit jelent egy hamisított luxus, mit jelent egyébként a korrupcióból való gazdagság, és így tovább. És hogy mit kezdünk azzal, hogy ha valaki akár lefelé, szegénység, mélyszegénység, akár felfelé eltér attól az általános életmódtól és színvonaltól, amit egyébként még a Kádár-rendszerből megörökölve nem szoktunk hozzá ahhoz, hogy bárki a nyilvánosság előtt egy ilyesfajta jólétet prezentáljon.

 

Mv: De ön is tudja, hogy itt nem pusztán a jóléttel van a probléma, hanem azzal, hogy nem tisztázottak a forrásai. Tehát ha valamit kezdeni akarnak ezzel, akkor az az átláthatóság irányába kéne, hogy történjen.

 

Balog Zoltán: De hát azért ilyet, azért ne mondjon! Mert szerintem, ha bárki ilyet tud, hogy ez nem tisztázott, akkor abból büntetőügynek kell lennie.

 

Mv: Például a családtagok vagyonnyilatkozatának tekintetében.

 

Balog Zoltán: Az egy lényeges dolog, és szerintem ebben az ügyben tenni is kell majd valamit, hogy hogyan tudunk nem formális vagyonnyilatkozatokat írni egyénként mi politikusok, hanem olyat, ami valóban hiteles, hogy ne mondjam, auditált formában jelzi azt, hogy azok az adatok megfelelnek a valóságnak, ott azok a források tisztázottak. Én alapvetően egy ilyen átláthatóságot támogatni tudok és szükségesnek is tartok.

 

Mv: Miről szólnak ezek a belharcok ön szerint? Szakpolitikai véleménykülönbségekről, személyi ellentétekről vagy hatalmi harcokról, mint ahogy egyébként erről a sajtóban írnak.

 

Balog Zoltán: Hát hogy ha most tartom magam ahhoz, hogy én úgy gondolom, hogy erről belül kell először beszélni és aztán van értelme kifelé vinni ezt a dolgot, akkor most erről én ezt én nem próbálnám meg értelmezni. Amiket ön elmond, azok hogy mondjam természetes, sajnos természetes velejárói minden kormányzati szerepben levő politikai formációnak akármelyik, amiket ön felajánlott. Ebbe vannak stílusbeli eltérések, ebben lehetnek nyilván hatalmi érdekek, ebben lehetnek olyan háttérküzdelmek, amik pozícióról szólnak. Meg lehetnek és számomra ez lenne a legfontosabb, lehetnek olyan jelzések, amik azt a kérdést teszik föl, hogy na merre is megyünk mi? Mi az a polgári eszmény, ideál, életmód, életstílus, viselkedéskultúra, tisztelet kultúrája, amit mi egyébként magunk számára, mint politikai vezető réteg és egyébként az országban is kívánatosnak tartunk és ebben az ügyben mi szeretnénk példát mutatni. Ha ez erről szól, akkor szerintem ez egy nagyon hasznos vita tud lenni.

 

Mv: Említette az előbb Pokorni Zoltán kritikus Hír TV-nyilatkozatát és amit ezzel kapcsolatban a sajtóban olvasott, de például én azt olvastam ezzel kapcsolatban, konkrétan a Népszabadságban, hogy ezután közvetlenül Pokorni Zoltánnak elküldték a selyemzsinórt és ily módon az sem véletlen, hogy éppen aznap amikor megjelent az ezt jelző interjú Lázár Jánossal, azt is bejelentették, hogy az EMMI az ön minisztériuma feljelentést tesz az Öveges-program ügyében.

Balog Zoltán: És akkor ebből mi következik?

 

Mv: Én kérdezném, hogy a sajtóban ezek szerint úgy értelmezik kormányközeli forrásokra hivatkozva, hogy az Öveges-programmal kapcsolatban büntetőfeljelentés megtétele, amit az ön minisztériuma megtett, az valamilyen módon Pokorni Zoltánnak küldött üzenet vagy valahogyan neki köze lehet ehhez az ügyhöz, vagy a hozzá közel álló tanácsadóknak.

 

Balog Zoltán: Én pont az előbb próbáltam megérteni Pokorni Zoltán kritikáját, most akkor én a másik oldalon állnék. Szerintem ez egy olyan…

 

Mv: Önnek nyilván van arra rálátása, hogy van-e bármi köze Pokorni Zoltánhoz vagy hozzá közel álló tanácsadókhoz, mint ahogy erről a HVG írt a legfrissebb számában az Öveges-program ügyében tett feljelentésről.

 

Balog Zoltán: Az, hogy a feljelentés mikor történt egyrészt csak nem képzeli, hogy van egy polémia a kormányoldalon és akkor így gyorsan a semmiből előkapunk egy feljelentést és akkor elküldjük a rendőrségnek.

 

Mv: Nem a semmiből, mert már hosszú hónapok óta…

 

Balog Zoltán: Hát így van.

 

Mv: Az ellenzék pedzegette ezt.

 

Balog Zoltán: Így van és volt ezzel kapcsolatban egy belső vizsgálat, aminek az eredményét megismerve én úgy gondoltam, hogy feljelentést kell tenni és ettől kezdve a rendőrségnek, meg a nyomozó hatóságoknak a dolga az, hogy kiderítsék,hogy ebben az ügyben ki milyen tisztességtelen dolgot követett el és hogy ennek most kihez van köze vagy kihez nincs, ez számomra lényegtelen. Én minden olyan…

 

Mv: Ki tudja jelenteni, hogy nincs köze Pokorni Zoltánhoz?

 

Balog Zoltán: Nem tudom kijelenteni, mert ez a rendőrségnek a dolga, hogy kijelentse, hogy kihez van köze. Az én dolgom az, hogy minden mindenütt ahol törvénysértésnek a gyanúját látom, ott megtegyem a szükséges intézkedéseket és meg is fogok tenni. Azért ne felejtsük el, hogy ha már az Öveges-programról beszélünk, hogy mikor is indult ez a program? Mikor is készültek a keretek? Ami lehetőséget adott adott esetben most egyelőre ez még csak egy vélelem, olyan közbeszerzésekre és más ügyekre, amik tisztességtelenek tudnak lenni.

 

Mv: Sok-sok évvel ezelőtt, de a vita…

 

Balog Zoltán: 2009-ben.

 

Mv: De a vitatott részek, tehát hogy újra és újra ugyanazokat a költségeket számolták el, az elmúlt évekre vonatkoznak.

Balog Zoltán: A feltételrendszere ennek a programnak 2009-ben készült el, de azt is mondhatnám, hogy ez tulajdonképpen indifferens, csak jelezni akarom azt, hogy bármelyik program kapcsán, ahol azt látom, hogy elkerülhetetlen az, hogy itt a nyomozó hatóságok dolgozzanak, én meg fogom tenni a feljelentést. Hogy ha arra gondol, hogy engem erre bárki megkért, hogy most csináljak már egy feljelentést, mert xy-t rossz fénybe kell feltüntetni, akkor ezt csak vissza tudom utasítani, ennek a két dolognak semmi köze egymáshoz.

 

Mv: Az első 2015-ben született csecsemővel kapcsolatos gyűlölködő megjegyzésről, melyet Novák Előd tett az interneten, a kormányból csak Lázár János reagált. Többen felvetették, hogy furcsa, hogy az EMMI, ahova a társadalmi felzárkóztatás például tartozik, és személy szerint ön nem nyilvánult meg ebben a kérdésben.

 

Balog Zoltán: Megnyilvánultam ebben a kérdésben. Éppen ma is megnyilvánultam, egy sajtótájékoztatón  e kérdésre, amit Lázár János elmondott ezzel kapcsolatba, az anélkül, hogy a kormányülésen erről tárgyaltunk volna, mert azóta még nem volt kormányülés, az teljes mértékben fedi azt a értékalapú életszemléletet, amit a kormánynak a tagjai egyenként is, meg egységesen is képviselnek.

 

Mv: Egy kérdésre válaszolni, az ugyanaz, mint hogyha a minisztérium, vagy a miniszter fontosnak érzi, hogy egy ilyen fajsúlyú ügyben kiadjon egy közleményt?

 

Balog Zoltán: Hát nézze, én úgy gondoltam, hogy Lázár János megtette ezt a mi nevünkben. Nagyon jól tette, hogy megtette. Az mindig egy nehéz ügy, hogy mit emelünk föl olyan szintre, hogy aztán utána még esetleg bizonyos oldalakon hősként távozik az, aki egy ocsmányságot és egy megengedhetetlen dolgot követett el. Nem gondoltam, hogy ezt tovább kellene, azt a nyilatkozat hullámot duzzasztani, ami ennek kapcsán egyébként nemcsak kormánypárti meg ellenzéki szegmensben, hanem egyáltalán a felháborodásként megjelent Magyarországon, ami nagyon helyes, hogy ezen fölháborodunk.

 

Mv: Jogvédő szervezetek a szegregációval kapcsolatban vannak felháborodva az ön álláspontján, hiszen egy bírósági döntés után, amikor egy ön által a bíróságon is védett ügyben a bíróság megállapította a szegregáció tényét, hoztak egy olyan törvénymódosítást, ami a jövőben a miniszternek lehetőséget adna arról, hogy felmentést adjon rendeletileg a magasabb rendű jogszabályok által tilalmasnak tartott szegregációval kapcsolatban. Milyen esetekben kívánja alkalmazni ezt a jogát? Általánosságban, vagy mondjuk konkrét ügyekben, konkrét iskolák esetén?

 

Balog Zoltán: Hát ez egy teljes félreértése és tudatos félre magyarázása annak, amit én szeretnék. Nem véletlenül hoztam létre, talán most már két éves is van, az antiszegregációs kerekasztalt, ahová olyan terepmunkásokat hívtam, akik cigány iskolában tanítanak, szociális munkásként dolgoznak, egyébként jogvédőket is meghívtam ebbe a kerekasztalba, mert nagyon fontosnak tartom azt, hogy Magyarországon együtt legyünk. Együtt legyenek a szegények és a gazdagok, együtt legyenek az ilyen etnikum, meg az olyan etnikum. Mert hogyha kisgyerek korban nincsenek meg azok a találkozások, amik azokat a falakat amik szociálisan meg kulturálisan épülhetnek, azokat megakadályozzák, akkor szétesik az ország luxus gettókra, ahol a gazdagok lesznek, meg nyomor gettókra, ahol meg a szegények lesznek.

 


Mv: Akkor milyen esetben kíván felmentést adni a szegregáció tilalma alól?

 

Balog Zoltán: De nem kívánok felmentést adni a szegregáció tilalma alól. Úgy szól maga a jogszabály, nem véletlen, hogy ezt azok akik rosszindulatúan magyarázzák nem idézik. Az van, hogy úgy kell meghatározni a társadalmi felzárkózásra irányuló oktatási formát, hogy az különös tekintettel legyen a jogellenes elkülönítés tilalmára. Jogellenes elkülönítés tilalma, ez a szegregáció. Én a valóságból indulok ki, a jogvédők meg kiindulnak valami papírból, meg valami teljesen életidegen elvtől. Magyarországon ma spontán módon, azokon a területeken, ahonnan az elvándorlás történt a mobil, munkaképes, mozgásképes lakosságnak mondjuk Nyugat-Magyarország irányába, ott maradtak azok a szegény, alapvetően többségében roma közösségek, ahol az iskolában konkrét Rakacaszend, éppen ott töltöttünk az államtitkárságunkkal a kormányzás elején egy hetet, egy képzést, az iskolában egyetlen egy nem roma gyerek volt, a görög katolikus papnak a kisfia és mindenki roma származású volt. És a környező három településen ugyanez volt a helyzet. Ott mit jelent a szegregáció? Ott mit jelent az integráció? Én szeretnék ezekre a helyzetekre olyan előírásokat, hogy attól, hogy a halmozottan hátrányos helyzetűek többségben vannak az ilyen iskolákba és őket összehozni iskolabusz és nem tudom, nagy elvándorláson kívül nem lehet olyanokkal, akik nem hátrányos helyzetűek. Ott előírjam azokat a plusz szolgáltatásokat, amit az államnak és az iskola fenntartónak, legyen az egyház vagy magániskola, vagy éppen kisebbségi önkormányzat, kötelező legyen teljesítenie, hogy ezek az emberek is megkapják azt az esélyt, amire nekik szükségük van, és most egyébként nem kapják meg. Tehát erre vonatkozik a feltételrendszer. Ma Magyarországon, hogy konkrét legyek, a roma önkormányzatnak joga van, alkotmányos joga, ezt én nem tagadhatom meg, létrehozni saját fenntartású iskolákat. Az Országos Roma Önkormányzat megkeresett engem, és több tucat iskolát át akar venni. Amelyek ma szegregált iskolák Magyarországon, először egyébként én magam mérettem föl a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, hogy egyáltalán hány ilyen osztály, hány ilyen település van Magyarországon. Több százról van szó egyébként. Most ezeket az iskolákat átveszi az Országos roma Önkormányzat, alkotmányos joga. És ha úgy megy tovább ez az egész történet, mint ahogy eddig ment, akkor a szegregációt erősítjük. De ha azt mondom neki, és az egyházat is ideveszem, mint iskolafenntartót, hogy akkor veheted át ezeket, ha ezt-ezt, meg ezt a plusz szolgáltatást biztosítod. Meg, ha az állami kézben marad, akkor ilyen-ilyen és amolyan pluszt oda kell adni ezeknek a gyerekeknek és pedagógusoknak, akkor egy esélyt adtam nekik, egyébként meg benntartottam őket a szegregációban. Bocsásson meg, hogy ilyen hosszú vagyok, csak szívügyem ez a dolog. Tehát szeretném, ha a józan emberek a másik oldalon megértenék azt, hogy nekünk ebben az ügyben össze kell fognunk és mindent meg kell tennünk azért, hogy kijöjjenek az emberek ebből a helyzetből, mert egyébként valóban az lesz, hogy amit ők papíron hisznek. Tehát úgy tűnik, mintha lenne egy gonosz kormány, amelyik ránéz az országra és azt mondja, hogy az egyik gyerek barnább, a másik meg fehérebb, fehérek menjenek balra, az a jó iskola, a barnák meg menjenek jobbra, az a rossz iskola. Nem így van ma ez Magyarországon. Ez egy olyan történet és ebben kellene kicsit több megértés a romák felé is, meg a nem roma, középosztály felé is, amelyik meg azt mondja, hogy menekül ezekből a helyzetekből és miután 1990-ben konszenzussal megadtuk a családoknak a szabad iskolaválasztás jogát, amit én most korlátozok, mert úgy gondolom, hogy ott járjon iskolába, ahol egyébként született, és ne a szomszéd faluban, ebben a faluban meg ott maradnak a hátrányos helyzetűek, akkor velük meg kell értetni azt, hogy milyen társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy ők mégis együtt tanuljanak, és hogy ebből hogy nem lesz az ő gyerekének hátránya.

 

Mv: A kormány azt tervezi, hogy három év alatt az összes…

 

Balog Zoltán: Sikerült egy kicsit meggyőznöm?

 

Mv: Nem engem kell meggyőznie, hanem azokat a civil szervezeteket, akik ezekhez a témákhoz értenek.

 

Balog Zoltán: De segítsél ebben, mert tényleg úgy érzem, hogy feje tetején áll a világ ebben az ügyben. Valami olyan dologra lövünk, ha már ön említette a Huszár-telepet, 18 kis roma gyerekről beszélünk, akiket 4 pedagógus tanít. Ossza el, hogy hány pedagógus jut egy gyerekre, egy csodálatos iskolában, és miután a papírokból indultunk ki, ezért a bíróságnál sikerült elérni, hogy ez nem lehet, ez a legnagyobb veszély ma Magyarországon, ezzel tönkretesszük az egész magyar oktatási rendszert, miközben meg egyébként mondom, több száz iskolában kéne segítenünk együtt.

 

Mv: Ez egy sokkal komplexebb probléma annál, hogy én itt azonnal igazságot tudjak tenni, az időnk viszont nagyon fogy, és még nagyon sok fontos változásról kell beszélnünk. Az egyik ilyen például, hogy a kormány bejelentette, hogy távlatilag szeretné, sőt három éven belül az összes segélyt megszüntetni és az idei szociálpolitikai változások is ebbe az irányba mutatnak. Ebben az is benne van, hogy a költségvetési forrásokat is szeretnék csökkenteni, amik a szociális rendszer fenntartására mennek?

 

Balog Zoltán: Hát én ilyen bejelentésről nem tudok, hogy mi három éven belül bármit meg szeretnénk teljes mértékben szüntetni.

 

Mv: Ki szeretnék vezetni a segélyeket a rendszerből.

 

Balog Zoltán: A segélyeknek különböző formái, típusai vannak, és ezeket különválasztottuk. Van, ahol az államnak kell jelen lenni a rászoruló állampolgárnak az életében és úgy gondoljuk, hogy valahol az önkormányzatnak kell jelen lenni. Azok a jövedelempótló segélyek, amik egy minimális életlehetőséget nyújtanak, az az államnak a dolga, ami e fölött van pluszba, az meg az önkormányzat dolga.

 

Mv: Cél-e ebben, hogy a központi költségvetésből kevesebb pénz menjen a szociális rendszer fenntartására?

 

Balog Zoltán: Számolja össze azt, hogy ma, egyébként internetes, nem kormánybarát, komoly lapokon el tudja olvasni ezeket a számokat, meg a számainkat is láthatja. Ha összeszámolja azt, amit a közfoglalkoztatásra költünk, meg a szociális rendszerre költünk, ezt a kettőt összeadja, akkor ma sokkal többet fordítunk szociális kiadásokra, vagy mondjuk így, hogy életlehetőség biztosítására, a létminimum biztosítására, mint négy évvel ezelőtt, vagy akár két évvel ezelőtt, és ez a rendencia nem fog változni.

 

Mv: Tehát nem fognak forrást kivonni a szociális rendszerből.

 

Balog Zoltán: Át fogunk terelni a közfoglalkoztatásba azért, hogy azok, akik munkaképesek, ha nem tud nekik a piac, a szabad piac munkát adni, akkor legalább az önkormányzat, az állam adjon nekik munkát, hogy azért a pénzért… Tudja, ezt még Roosevelt elnök mondta a New Deal idején Amerikában, hogy ha pénzbeli segélyt adsz valakinek, aki rászorul, akkor megmented a testét, mert kenyeret adsz neki, ha munkát is adsz mellé, akkor meg megmented a lelkét is. Tehát a helyzet az az, és hadd hozzak ide egy példát. Ön az előbb utalt itt a Novák Előd-féle botrányra. Tudja, hogy mit nyilatkozott a Rikárdónak az édesapja tegnap az újságnak? Ő kikéri magának, hogy ővele így beszéljenek, mert ő adófizető állampolgár, ő dolgozik. És tudja, hogy mi a foglalkozása?

 

Mv: Közmunkás, tudom.

 

Balog Zoltán: De az mit jelent? A mi kormányunk vezette be azt, hogy munkaszerződésben a közfoglalkoztatásban úgy dolgozhatnak emberek, hogy társadalombiztosítást fizet, nyugdíjjogosult lesz, és adót fizető állampolgár, és egyébként a közmunkabéréből le tudja vonni az adókedvezményt, ami a gyerekei után jár. Ez egy olyan más típusú egzisztenciát meg élethez való viszonyt jelent, hogy ha ugyanezt a pénzt segélyben odaadnánk, akkor ártanánk, így meg használunk.

 

Mv: Csakhogy miközben egyre több pénzt tesznek segély helyett közmunkába, a Magyar Tudományos Akadémia nemrég végzett kutatása éppen azt mutatta ki, hogy az eredeti célnak, vagyis hogy a közmunka átvezesse a piaci foglalkoztatásba az embereket, a közmunka nemhogy nem tud megfelelni, de kifejezetten hátráltat is. Tehát drága, és nem valósítja meg azt, amit önök is megfogalmaztak annak idején, amikor a közmunkát olyan mértékben megerősítették, ahogy azt tették.

 

Balog Zoltán: Én vitatkoznék ezzel a megállapítással. Mert ugye mi történik? Vélelmeznek egy célt.

 

Mv: Nem ez a cél?

 

Balog Zoltán: Nem.

 

Mv: Már nem az a cél, hogy átvezessen a piaci foglalkoztatásba.

 

Balog Zoltán: Soha nem volt csak ez a cél. Azt mondtuk, hogy mindig lesznek olyanok, akiknek semmi esélyük a munkaerőpiacon, nemcsak az egyéni képességeik hiányában, hanem azért, mert olyan világban élnek, olyan területén élnek Magyarországon, a peremvidékeken, ahol nincs munka, nincs munkaerőpiac. Összeomlott, nincs munkalehetőség. És itt az államnak és az önkormányzatnak kell adni a munkát. És vannak, akik egyébként nem is képesek erre. Hadd mondjam azt, hogy ötvenezer olyan leghátrányosabb helyzetű család van ma Magyarországon, ahol a családfőnek életében először 2010 után lett munkaviszonya, 35-40 éves emberekről beszélünk. Hogy ez egy milyen minőségi változás annak a családnak az életében, az leírhatatlan. A gyerekek iskolába járására, az államhoz való viszonyba, a munkához való viszonyba ezek az emberek, ez az ötvenezer család, ez a családfő ez valószínűleg soha nem fog kijutni a munkaerőpiacra. De egy életminőség-javulást mégiscsak elért. Erről ez a tanulmány sajnos nem beszél. S hadd mondjam a számot. 10 és 13% között van azoknak az aránya, akik egyébként a közfoglalkoztatásból kijutottak a szabad munkaerőpiacra. Mert nemcsak munkát adtunk, hanem mellé különösen, és a téli közfoglalkoztatásban olyan képzéseket, amikkel eljuthatott, a nyolc osztályt mégiscsak el tudta végezni, mégiscsak elindult az érettségi felé, valami szakmaszerű képzést kapott, amiből aztán őt a szabad munkaerőpiacon alkalmazták. A 10-13%, nem túl magas, elismerem, de ez azt jelenti, hogy van lehetőség mégiscsak erre. És lesznek, akiknek soha nem lesz, ezzel szembe kell nézni.

 

Mv: Több más fontos változás is van a szociális rendszer átalakításában. A kötelező segélyek megszüntetésével például ezentúl az önkormányzatokra bízzák, hogy kinek milyen támogatást adnak. De ezzel még több hatalmat adnak a helyi települési vezetők kezébe, akik ezzel adott esetben vissza is élhetnek, nem gondolja?

 

Balog Zoltán: Hát ezeket megválasztották ezeket az embereket, nem? Az állam továbbra is fizeti az egészségkárosodottaknak a segélyét, a gyermekfelügyeleti segélyt, itt még emeltünk is az összegen, fizeti a közgyógyellátást, és egyébként fizeti a jövedelempótló támogatást.

 

Mv: Na, de például lakhatási segélyt vagy adósságkezelési segélyt ezentúl az önkormányzatok adnak és még több más apró segélyfajtát, miközben eddig ezeket a segélyeket úgy tudták fizetni az önkormányzatok, hogy nyolcvan százalékos finanszírozást az állam biztosított, ezen túl pedig erre feltehetően, ha erre lesz pénze a településnek és ha egyáltalán úgy döntenek, hogy erre költik a pénzüket, akkor ehhez helyi adókat kell bevezetniük vagy emelniük.

 

Balog Zoltán: Valóban így van, úgy gondoljuk, hogy a helyi szint, tehát, jó, hogy a lakásfenntartást hozta ide. Ön szerint ki van abban a helyzetben a központi állam valahol messze vagy pedig a helyi önkormányzat, hogy meg tudja állapítani, hogy kinek van valóságos jogosultsága erre, ki pedig esetleg valami olyan életformába van és semmi szükség nincs erre, csak a trükközéssel mégis csak hozzá tud jutni a segélyhez.

 

Mv: Tehát ön is tudja, hogy már a közmunka kapcsán felvetődött több helyen, számos újságíró írt erről, helyszíni riportok készültek, hogy sokan azt mondták és nincs okunk kételkedni abban, hogy ők valóban úgy élik meg, hogy a helyi települési vezetők visszaélnek azzal, hogy élet-halál urai, mert eldönthetik, hogy ki kap közmunkát és ki nem. Ezentúl már a segélyekről is ők döntenek.

 

Balog Zoltán: Hát, ha nem, ha ő nem tud közmunkát indítani, akkor egyébként az állam jövedelempótló támogatására jogosult az az illető. Nyilván egy helyi közösségnek kell lenni egy belső dinamikájának, egy önszabályozó rendszerének, ahol erkölcsi és egyéb szempontok érvényesülnek. Én azt tudom erre mondani, hogy azokat az embereket megválasztották, azokon a településeken, ahol nincs adó önerő. Ott természetesen a központi kormányzat rendelkezésre áll. Tehát van egy olyan keretünk, hogy harmincmillárdos keret, amiből igényelni lehet akkor, ha túl sok a segélyezett és az önkormányzat nem tudja állni ezt a segélyt, tehát erre a támogatásra továbbra is lehetősége lesz az önkormányzatoknak. Tehát így valóban gondolkodunk egy átmenetbe, de első körbe azt szeretnénk, ha lenne egy ilyen biztos háttér, mert mi is úgy gondoljuk, hogy amíg ez a rendszer beáll egy egészséges normális önszabályozásba, az még el fog tartani egy darabig.

 

Mv: A sajtó kalkulációi szerint a pedagógusok havi öt-tízezer forintos béremeléstől esnek el az által, hogy az ő fizetésük már nincsen minimálbérhez kötve. Elismeri, hogy veszítenek ezen?

 

Balog Zoltán: Hát ebben a pontban valóban veszítenek és ehhez képest meg három plusz egy pontban nyernek, hiszen októberben volt béremelés, most januárban van béremelése annak a több mint húszezer pedagógusnak, aki minősítette magát, szeptemberbe, jövő októberbe, idén októberbe újabb béremelés lesz…

Mv: De miért nem lehet több szakaszban bért emelni és a minimálbérhez kötést is megtartani.

 

Balog Zoltán: Azért, mert, hogyha a minimálbérhez kötjük, az egy kettős rendszer. Tehát egyrészt beígértünk egy nagyon jelentős béremelést, hogyha…

 

Mv: Amit ők úgy kalkuláltak, hogy a minimálbérhez képest. Tehát így már ez nem egy akkora béremelés, mint, amiről eredetileg beszéltünk.

 

Balog Zoltán: Ők úgy kalkuláltak, hogyha a szakszervezetekre hallgatok, akkor úgy kalkuláltak, hogy semmit nem kapnak. Nem hitték el az utolsó percig, hogy megkapják ezt a nagyon jelentős béremelést, ami egy elhúzott időszakban egy harminc-negyven százalékos béremelést jelent. Tehát, ez az egyik ez egy nagyon komoly béremelés, ami részben minőséghez van kötve. Tehát, számomra ez egy fontos szempont, hogy január egytől azoknak emelkedik a bére, öt-hat százalékkal, sokkal többel, mintha a minimálbérhez kötnénk, akik minősítették magukat Pedagógus 1-ből Pedagógus 2-be, kutatótanár, mestertanár kategóriába kerülnek, nekik nagyon jelentős béremelkedésük lesz. De, ha a minimálbérhez kötjük, akkor, hogy erre is válaszoljak, ugye a közalkalmazotti, a közszférába akkor mások is joggal mondhatnák azt, hogy és az övéket miért nem? Az ápolónőkét, az orvosokét a kórházban, a rendőrökét a katonákét, ha nincs ez az általános minimálbérhez kötés, akkor ez egy rugalmasabb bérpolitikát tesz lehetővé, a kormány számára, hogy attól függően, hogy hogyan vannak források, azt mondtuk, hogy hitelből soha nem emelünk bért, csak, ha a magyar gazdaság megterheli, akkor tudunk menni különböző szakmacsoportokról, különböző köztisztviselőkről a következő csoport, akik júliusban érkeznek, azok a rendőrök, azok a katonák, most az ő béremelésük következik. Előbb-utóbb el kell érnünk a szociális szférába is, és egyébként pedig azt a programot, amit az életpályába ígértünk, azt pedig tudjuk tartani a pedagógusoknak.

 

Mv: Ön egy éve azt ígérte, hogy a Klebelsberg programban három és félmillió forintot kaphatnak azok, akik pedagógusnak tanultak. Tartható-e még ez az ígéret, és hogyha megkapják ezt az összeget, mi történik azokkal, akik később mégsem ezt a pályát választják?

 

Balog Zoltán: Egyrészt már majdnem ötszázan megkapták és most jelentősen növekedett újra a jelentkezők száma. Ugye ennek a dolognak a lényege az, hogy minden hónapban havi nettó 75 ezer forintot kap az, aki matematika, fizika szakra jelentkezik, két hiányszak és egyébként vállalja azt, hogy utána legalább öt évig a magyar oktatási rendszerben tanít, de hát hol taníthatna egyébként másutt. Tehát ez egy teljesen logikus vállalás, ha valaki pedagógusnak megy, az nyilván nem Amerikában fog tanítani, még csak nem is Brüsszelben. Tehát ezt valóban vállalni kell, de ez azt jelenti, hogy megélhetési támogatásként a minimálbérhez közelítő összeget kap. Ha csak egy hiányszakja van, akkor 50 ezer forintot, ha meg egy sincs, de olyan területen tanít majd, Kelet-Magyarország, ahol abból a szakból hiány van, akkor pedig 25 ezer forintot kap havonta. Erre jelentkeztek körülbelül 650-en az előző évben, 480-an megkapták és idén ma már sokkal többen jelentkeztek és többen is fognak kapni ilyen ösztöndíjat. Ezzel növelni akarjuk a presztízst és ebből tudja, hogy mi jön ki? Az előző évekhez képest 325%-kal emelkedett a matematikatanár-jelölteknek a száma. Ez azt jelenti, hogy több mint megháromszorozódott azoknak a száma, akik matematikatanárnak jelentkeztek. Volt olyan év, a fizikatanárokra ugyanez igaz, volt olyan év, hogy fizikatanárnak senki nem jelentkezett Magyarországon, ami a természettudományoknak a kulcsszerepe a gazdaságban, meg ennek az oktatásnak jelzi azt, hogy ez egy olyan hiány volt, amit ezzel az ösztöndíjjal, meg egyáltalán ott a hallgatói létszámnak a kapacitásnak a növelésével orvosolni tudunk rövid időn belül.

 

Mv: Korábban bejelentették, hogy új egyházügyi törvény lesz, aztán kiderült, hogy ez a Fidesz berkein belül is, a Fidesz-KDNP berkein belül is keltett némi felháborodást és azóta csönd van. Lesz tavasszal bejelentett egyházügyi törvény?

 

Balog Zoltán: Ugye induljunk ki a problémának a gyökeréből. A probléma gyökere az, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság egy olyan változatát vizsgálta a törvénynek, amit egyébként már megváltoztattunk, és azt mondta, hogy itt vannak, akiknek sérül a vallásszabadsághoz való joga. Tehát vannak olyan pontok, amiket kötelező megváltoztatni. Ez egy közös problémánk egyébként azokkal az egyházakkal, akik bejegyzett egyházak és egyébként élnek az egyházügyi törvény szerint, most ezen változtatnunk kell. A vita az arról van, hogy teljesen új törvényt csináljunk – az igazságügy-miniszterünk ezen az állásponton van, mert ő egy komoly jogászprofesszor és úgy gondolja, hogy jobbat tudna csinálni -, mások pedig, én magam is azon az állásponton vagyok, hogy szerintem azokat a részeket javítsuk ki, amit az emberi jogi bíróság szóvá tett és ezt természetesen közösen az egyházakkal egyeztetve, hiszen az ő életükre vonatkozik ez a törvény. Ezt hamarosan el fogjuk dönteni.

 

Mv: Az egyházügyi törvény vonatkozásában egyeztetett már vagy fog a közeljövőben egyeztetni Semjén Zsolttal és Erdő Péter bíborossal, illetve egyéb érintett egyházakkal? Például annak tekintetében is, hogy melyik típusú modell érvényesül majd az új törvényben. Elképzelhető-e, hogy az a német modell, amelyről már korábban Erdő Péter kijelentette, hogy nem tartaná elfogadhatónak?

 

Balog Zoltán: Hát Semjén Zsolt nem az egyházakat képviseli, hanem a kormánynak tagja, tehát én  a Semjén Zsolttal napi szinten egyházi ügyekben természetesen egyeztetek és az álláspontját osztom ebben az ügyben teljes mértékben. Ahogy említettem, még egyelőre azon az anyagon dolgozunk, amivel el tudunk menni az egyházakhoz és azt tudjuk mondani, hogy mi ilyen megoldásban gondolkodunk, nekünk azt el kell dönteni és aztán utána természetesen ezt az egyházainkkal egyeztetni kell. A német modellt én se tartom egy jó modellnek, annak vannak olyan elemei, amit érdemes megfontolni egyébként, de nekünk magyar modellt kell alakítani, egy olyan szabályozását az állam-egyház viszonyának, amelyik teljes mértékben biztosítja a vallásszabadságot és egyébként az egyházaknak lehetőséget ad arra, hogy úgy működjenek együtt a magyar állammal, a magyar kormánnyal, hogy abból mindenki jól járjon, az oktatás, az egészségügy, a betegápolás, a szociális életnek a területén.

 

Mv: Köszönöm a beszélgetést.

 

Balog Zoltán: Köszönöm az érdeklődésüket.

 

ATV Szabad szemmel – 2015. január 11.

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter