Close
2017. október
H K S C P S V
« szept    
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031  

Balog: a nemzetiségek egymást és Magyarországot is gazdagítják

2016. dec. 19. Fotók, Hírek | Hozzászólások
Balog: a nemzetiségek egymást és Magyarországot is gazdagítják
 

Átadták a Nemzetiségekért díjakat Budapesten hétfőn. Az ünnepségen az emberi erőforrások minisztere azt mondta, hisznek benne, hogy a nemzetiségek egymást és Magyarországot is gazdagítják. Balog Zoltán úgy fogalmazott, “a globális szél szemben fúj”, nem támogatja, hogy az ember ápolja, ami a sajátja.

A magyarok azonban Szent István öröksége, intelmei alapján próbálnak élni – tette hozzá.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom tradicionálisan multikulturális. Egy olyan ország, amelyben a nemzetiségek elégedettek és gyarapodnak, erősödik.

Az erősödő Magyarország ugyanakkor nem azt jelenti, hogy “feloldódunk egymás kultúrájában” – szögezte le.

Szavai szerint a kormány büszke arra a kincsre, amelyet az őshonos nemzetiségek létrehoztak a Kárpát-medencében. Ez nem egyszerűen hozzáadott érték, hanem a biztos alap része – mondta.

Kiemelte: egy régi álom beteljesülése, hogy az Országgyűlésben megjelentek a nemzetiségi szószólók.

Jelentősen nőtt a nemzetiségi köznevelési és kulturális intézmények száma, továbbá népszámlálási adatok szerint lényegesen többen vannak azok, akik nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Ez annak eredménye, hogy a kormány nemcsak elfogadja, hanem támogatja is a kettős identitást – hangoztatta.

A miniszter közölte: azt szeretnék, hogy az erősödő nemzetiségi kultúra az anyaországokból is Magyarországra vonzza az értelmiséget, és ezáltal olyan erős közép-európai régió alakuljon ki, amelynek szava nem csupán Brüsszelig hallatszik el, hanem még tovább, a globális döntéshozókig.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta, hogy csak idén több mint háromszáz tábort tudtak megszervezni a nemzetiségek akár anyaországaikban, akár Magyarországon.

Hozzáfűzte ugyanakkor: olyan területek is vannak, amelyekhez nem kell pénz. Példaként említette a magyar-bolgár barátság napját, amellyel két nemzet felfedezte a közös gyökereit, megerősítve egyébként is hagyományosan jó kapcsolatát. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy Magyarország nemzetpolitikája és nemzetiségpolitikája egybeforrott.

A Nemzetiségekért díjat azok az emberek, szervezetek vagy nemzetiségi önkormányzatok vehetik át, akik, illetve amelyek példaértékű munkát végeztek a magyarországi nemzetiségek érdekében közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos területen vagy a tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági önszerveződésben. Idén tíz ember és három szervezet vehette át az elismerést.

Alexov Milica szerb nemzetiségi pedagógust, óvónőt azért tüntették ki, mert a nemzetiségi nyelv használata mellett a népi hagyományok megismertetésének szintén folyamatosan figyelmet szentel, gyermek- és népdalokat tartalmazó gyűjteménye is jelent meg nyomtatásban.

Antal István egyebek mellett azért kapta meg a díjat, mert részt vett a Jezsuita Roma Szakkollégium megalapításában, amelynek jelenleg a rektora.

Balogh Tibor “roma-magyar-keresztény identitása a roma kortárs képzőművészet kifejezőeszközeivel segít lebontani a roma kulturális gettó és a többségi társadalom kultúrája közötti falat”.

Bauer Andrásné (sz. Moór Mária) német nemzetiségi hagyományőrzőként több mint száz sváb népdalt gyűjtött össze. Színdarabokat tanít gyermekeknek, aktív szereplője a kaposvári német közéletnek.

Bogdán Imre, aki mélyszegénységből küzdötte fel magát saját erejéből, jelenleg a Kaposvári Egyetem romológus oktatója. Sok, az esélyegyenlőségért és a felzárkózásért dolgozó szervezetnek volt tagja, illetve vezetője.

Fodor Lászlóné (sz. Tóth Klára) tanárként a rábavidéki szlovén nyelvjárás színpadra vitelével az identitás megőrzéséhez járult hozzá. Ő hozta létre az első szlovén gyermekbábcsoportot, ezenkívül rádiózik is.

Lászik Mihálynak többek között azért adományozták az elismerést, mert tankönyvek fordítása és írása mellett kidolgozta a szlovák népismeret-oktatás keretprogramját, továbbá aktív szereplője a szlovák közéletnek.

A Magyarországi Német Néptánchagyományok Ápolása Alapítvány már huszonhat éve őrzi a németek tánchagyományait, valamint tart továbbképzéseket tanároknak. Fesztivált és tábort is szervez évről évre.

Martyin Emília néprajzkutatóként a magyarországi román nemzetiségi kultúrát, nyelvet vizsgálja. Rengeteg önálló kötet és csaknem száz tudományos tanulmány szerzője.

Nagy Pál a magyarországi és az erdélyi cigányság életmódját kutatja. Munkái gazdag forrásbázison alapulva szinte a teljes magyar nyelvterületet érintően feldolgozták a roma történelmet.

A Polonez Lengyel Nemzetiségi Dal- és Táncegyüttes célja, hogy ne csak a lengyelség, hanem a magyar fiatalok körében is népszerűsítse a népzenét és a néptáncot.

Rácz Erika kutatásai során elhivatottan vizsgálja a Mura-menti kaj-horvátok nyelvjárását, szerkeszti a magyar-kaj-horvát szótárat, és konferenciákon adja elő tudományos eredményeit.

A Zornica Hagyományőrző Egyesületet Magyarországon házasodott bolgár háziasszonyok alapították. Ők azért kaptak Nemzetiségekért díjat, mert átadják a népszokásokat a magyarországi bolgároknak.

 (MTI)

Nemzetiségekért díjak átadása

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter