Close
2017. november
H K S C P S V
« okt    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

Balog Zoltán: a cigánykérdés nem probléma, hanem lehetőség

2012. ápr. 13. Egyéb | Hozzászólások

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:

Marosvásárhely, 2012. április 12., csütörtök (MTI) – A cigánykérdésben nem a problémát, hanem a lehetőséget, az erőforrást kell meglátni – jelentette ki csütörtökön Marosvásárhelyen, az erdélyi magyar ajkú cigányok helyzetével foglalkozó konferencián Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.


Balog Zoltán szerint a cigányság felzárkóztatása területén csakis a szakértelem és az elköteleződés ötvözésével lehet sikereket elérni. Jellegzetesen posztkommunista problémának minősítette, hogy a magyarországi cigányság kiszorult a munkaerőpiacról. Hozzátette, “ha valaki hosszú ideig nem tud gondoskodni magáról, egy idő után már nem is akar”. Megemlítette azt is, hogy a magyarországi közmunkaprogram jelenleg többe kerül, mint ha segélyt adnának a rászorulóknak, de megadja annak az esélyét is, hogy a mély szegénységben élők visszakerüljenek a munkaerőpiacra. “Szemléletváltás nélkül ugyanis hiába öntjük a pénzt a lyukas fenekű zsákba” – fogalmazott az államtitkár.

Balog szerint ma Magyarország egyik legnagyobb baja, hogy 1,2 millió polgára él mély szegénységben. Ennek a kategóriának mintegy fele roma identitású. Hangsúlyozta, hogy “egyszerre kell látni a szegénység ügyét és a cigányság ügyét”. Fontosnak tartotta, hogy a lecsúszott társadalmi rétegeket úgy segítsék, hogy a segítségnyújtással ne tegyék tönkre a közösségek önszervező képességét, ahol pedig nem létezik ez a képesség, ott megteremtsék azt. A kultúrát, az identitástudatot is a felzárkóztatás fontos elemének tekintette. “Ha valakinek nincsen öntudata, identitása, azt nem lehet felzárkóztatni” – jelentette ki Balog Zoltán.


Az erdélyi magyar ajkú romák fontos identitásformáló pillanatának nevezte, amikor 1990-ben a marosvásárhelyi véres román-magyar összecsapásban a magyarság oldalán álltak ki. Megemlítette, az erdélyi magyarság is erőforrásnak tekintheti a magyar ajkú cigányokat, akik hozzájárulhatnak a magyar iskolák fenntartásához, a magyar anyanyelv megőrzéséhez. 


A romániai Országos Kisebbségkutató Intézet szakértői a konferencián elmondták, hogy a romániai népszámlálási adatok kevéssé hasznosak a romák helyzetének a felmérésére. A roma közösség jelentős hányada ugyanis a népszámláláson nem vallja magát romának.
Fosztó László, az intézet kutatója az MTI-nek elmondta, szociológiai felmérések, becslések alapján 150 ezerre tehető a magyar ajkú romák száma Romániában. Ez azt is jelenti, hogy Románia magyar anyanyelvű polgárainak mintegy tíz százaléka roma. A népszámlálásokon egy részük magyar nemzetiségűnek, másik részük romának vallja magát.


Mizsei Kálmán, az Európai Unió korábbi Moldovai különmegbízottja, a Nyílt Társadalom Alapítvány keretében működő Európai Uniós Alapokkal a Roma Integrációért alap elnöke sajnálatosnak találta, hogy Románia eddig csak hat százalékát tudta lehívni a számára elkülönített uniós szociális keretnek. Megjegyezte, a román pénzlehívási gyakorlat érvként szolgál azok a nyugati államok számára, amelyek képviselői azt javasolják, hogy a következő hétéves ciklusban ne legyenek már országokra lebontott keretek.


A konferencia kezdetén Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arra figyelmeztetett, “magas lóról” nem lehet missziót teljesíteni. Le kell szállni, el kell menni a roma emberek közé. Ezt hangsúlyozta Székely János, az Esztergom-Budapest Római Katolikus Főegyházmegye segédpüspöke is, aki szerint “a szakadékot a papoknak kell átlépniük”.

kga ksy

MTI 2012. április 12., csütörtök 14:44

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter