Close
2017. november
H K S C P S V
« okt    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

Balog Zoltán: A szegénységbe nem szabad beletörődni!

2015. feb. 10. Fotók, Hírek, Video | Hozzászólások
Balog Zoltán: A szegénységbe nem szabad beletörődni!
 

A szegénységbe nem szabad beletörődni, a kormányzati politika középpontjában ezért az aktivizálás, a munkahelyteremtés áll – mondta az emberi erőforrások minisztere egy keddi budapesti konferencián. Balog Zoltán a Szegénység Magyarországon; esélyek, lehetőségek 2015 című tanácskozáson ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy elsősorban mindenki saját magáért, a gyermekeiért és a családjáért felelős, ezért mindenkinek meg kell tenni mindent azért, hogy kitörjön nehéz helyzetéből.

A miniszter új típusú szakmai párbeszédet javasolt a szakemberekkel a szegénység visszaszorítása érdekében. Utalt arra, hogy a KSH adatai szerint a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatával érintettek aránya a 2011-es 32,4 százalékról 2013-ra 31,1 százalékra mérséklődött, ezen belül a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya 25,7 százalékról 23,9 százalékra csökkent. Közölte, azok aránya is csökkent, akiknek fizetési hátralékuk van: a 2011-es 26,4 százalékról három év alatt 24,9 százalékra. A miniszter a VIII. kerületi Mátyás téri Kesztyűgyár Közösségi Házban tartott rendezvényen arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években nőtt a háztartások egy főre jutó bruttó jövedelme; 2013-ban átlagosan 4,3 százalékkal. 2014 első félévében a családi adókedvezményeket is figyelembe véve csaknem 4 százalékkal emelkedtek a reálbérek. Utalt arra is, hogy 2010-ben a minimálbér 73 500 forint volt, és ez 2014-re 101 500 forintra emelkedett.

Balog Zoltán elmondta: Magyarországon a GDP 21,3 százalékát költjük szociális kiadásokra, Csehországban ez az adat 20,2, Szlovákiában 17,9, Lengyelországban 17,6 százalék, és csak Szlovénia előz meg minket a térségben. Jelezte ugyanakkor, hogy az unió átlaga 28,3 százalék. A miniszter egy konkrét példát említett az elmúlt jövedelmi változásokra: 2010-hez viszonyítva ma havi 30 ezer forinttal több juttatást kap egy háromgyermekes munkanélküli család, amelyben egy iskolás és két óvodás gyermek él, és a családfő közfoglalkoztatási jogviszonyban áll. Az új uniós finanszírozási ciklusban – uniós és hazai forrásból – 32 milliárd forint áll majd rendelkezésre arra, hogy konkrét segítséget, például ételcsomagokat adjanak a rászorulóknak – ismertette. Arról is beszélt, hogy az elképzelések szerint a jövőben önbevallás alapján adnák meg a kedvezményes vagy ingyenes étkezést a gyerekeknek; a szülőknek mindössze arról kellene majd nyilatkozniuk, hogy a család egy főre jutó jövedelme nem éri el a nettó minimálbér 130 százalékát. Hozzátette: a gyerekek legalább kétharmada kaphat majd ingyenes étkezést.

Ferge Zsuzsa szociológus üdvözölte Balog Zoltán felhívását a párbeszédre, ugyanakkor kétségét fejezte ki a várható eredménye miatt. Előadásában több intézkedéssel kapcsolatban is bírálta a kormányzati politikát, és arról beszélt, hogy a kormány rózsaszínűre festi a helyzetet. Szerinte az adatokat nézve itt-ott látható ugyan javulás, de az összképet nézve “nehezek a problémák”. Kritikával illette ugyanakkor a 2010 előtti kormányzást is; szerinte 2008-ban Magyarország volt szinte az egyetlen válságban érintett állam, amelyik semmit nem tett azért, hogy a válság nyilvánvaló veszteseit megvédje. Ferge Zsuzsa szerint hasad az ország, „akinek rossz, annak sokkal rosszabb lesz, akinek jó, annak jobb lesz”. Az adatok alapján úgy látja, az egyenlőtlenség 2010 óta a korábbinál gyorsabban nő, és a szegénység újratermelődése is megállíthatatlannak tűnik. Egy francia kutatást idézve arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagyon nehéz helyzetekből egyedül nem lehet kitörni, valami segítség, támaszték mindig kell: családi minta, kisközösség vagy egy jó pedagógus, iskola. A szociológus azt javasolta, hogy az intézkedéseknél figyeljenek jobban arra, kikhez jut el a támogatás, kik lesznek a haszonélvezői.

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár azt hangoztatta, hogy a szociális biztonság első eleme a gazdaság növelése és a foglalkoztatottság erősítése. Erre utalva azt mondta, a közfoglalkoztatás nem cél, hanem átmeneti jövedelempótló eszköz, amely azt szolgálja, hogy ne segélyből kelljen tengődnie annak, akinek nincsen munkája. A cél a foglalkoztatási esély javítása és az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedés – fűzte hozzá. Az államtitkár fontosnak tartotta cáfolni azt is, hogy a közfoglalkoztatásból átmenetileg kiesők ne kapnának szociális segélyt.

Az újságíróknak kiosztott háttéranyag szerint az elmúlt három évben megállt a gyermekszegénység növekedése. Az Eurostat adatai szerint 23 százalék körül mozog a jövedelmi szegénységben élő gyermekek száma, ami Magyarországon 400 ezer gyermeket jelent. Azt is írták, a legutóbbi KSH-adatok szerint Magyarországon a teljes lakosság 31,1 százalékát, azaz 3 millió 44 ezer embert érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legalább egy dimenziója. Ez jelentős – 2,4 százalékpontos – csökkenést jelent: 241 ezerrel alacsonyabb ez a 2013. évi szám az előző évinél.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter