Close
2018. május
h k s c p s v
« ápr    
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031  

Balog Zoltán a történelmi egyházak vezetőivel tanácskozott a felzárkózásról.

2010. aug. 31. Egyéb | Hozzászólások
                                                        SAJTÓKÖZLEMÉNY

                                                (VIDEÓ ÖSSZEFOGLALÓVAL!)
Történelmi egyházak vezetőit hívta meg Balog Zoltán, a KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkára, hogy megbeszélést folytassanak a magyarországi cigányság felemeléséért végzett egyházi szolgálatról 2010. augusztus 31-én Budapesten.

FOTÓ: Horváth Ernő   KIM 

A tanácskozáson részt vett dr. Erdő Péter bíboros, prímás, a Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, dr. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a református zsinat elnöke dr. Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, az MKPK cigánypaszto-rációs bizottságának vezetője és Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök, a kormányt Balog Zoltán államtitkár, Szászfalvi László államtitkár, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma oktatási és szociális ügyekért felelős államtitkárságának vezető munkatársai képviselték.

Az eseményen az egyházi vezetők bemutatták a cigányság érdekében végzett szerteágazó munkájukat. A tárgyaló felek egyet értettek abban,
hogy a cigányok társadalmi felzárkózásának segítése egyrészt missziós feladat, másrészt hosszú távú társadalmi befektetés. A demográfiai mutatók ismeretében nyilvánvaló, hogy a probléma nem csupán kisebbségi és emberi jogi, hanem gazdasági, politikai és végső soron nemzetstratégiai kérdés.

FOTÓ: Horváth Ernő   KIM

A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a felzárkózás csak egy széles középosztályon alapuló, szolidáris társadalmi közösség kialakulásával együtt lehet sikeres. A mélyszegénység ma nem csak romákat érint, hanem nem-roma magyar családokat is, ezért kizárólag etnikai alapon nem közelíthetünk a megoldásokhoz. A felzárkózásban közös felelőssége van a kormányzatnak, az önkormányzatoknak, a kulturális és gazdasági élet szereplőinek, s velük együtt döntő az egyházak szerepvállalása. Az egyházi közösségek az erkölcsi és lelki értékek közvetítésével ösztönözhetik a cigány közösség tagjait arra, hogy minél többen higgyenek a fölzárkózás lehetőségében és maguk is akarják azt.

Az egyházak történelmi és hitbeli hagyományaiból kiindulva  a roma integráció kapcsán is szerepet vállalnak a kultúra közvetítésében (egyházi inkulturáció), a szociális és karitatív szolgálatokban, az oktatás-nevelés területén, de a foglalkoztatásban és munkaerő közvetítésben is. Az egyházak által nyújtott felnőttoktatás fontos eleme a családon belül a szülők elérésének.

FOTÓ: Horváth Ernő   KIM

A résztvevők megvitatták, hogy milyen feltételek mellett növelhető és erősíthető ez a tevékenység. Szó esett elsősorban cigány fiatalok részére létesíthető, egyházi fenntartású felsőoktatási szakkollégiumokról, tehetséggondozásról, valamint a nevelőszülői hálózatban vállalt egyházi szerepről is, valamint arról, hogy az egyházaknak fontos szerepük van a felzárkózási programok helyi szinten való megvalósításában. Megállapodtak, hogy a konkrét együttműködés elmélyítésére más egyházi közösségeket is bevonva munkacsoportot hoznak létre, mely az egyenrangú partnerség jegyében fogalmaz meg javaslatokat a Kormány számára.

                                               

NÉZZE MEG AZ ESEMÉNY VIDEÓ ÖSSZEFOGLALÓJÁT!

                                                                                                                                   

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter