Close
2017. november
H K S C P S V
« okt    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

Balog Zoltán beszéde a Fidesz Kongresszusán

2013. szept. 29. Beszédek | Hozzászólások

 

Tisztelt Kongresszus!

Az én feladatom az, hogy az emberi erőforrás állapotáról és az emberi szolidaritásról beszéljek. Ez lehetne egy kijelentő mondat is. Az ember Magyarországon erőforrás. Az ember erőforrás, különösen egy ásványkincsekben szegény országban, és ez 1920 óta nálunk, Magyarországon így van.

Bár emlékszem rá, hogy 2001-ben Szaúd-Arábiában jártunk egy kormányküldöttséggel, és az ottani iparkamarában az akkori gazdasági miniszternek, Matolcsy Györgynek kellett egy előadást tartani Rijádban, és ő úgy kezdte a mondatát, hogy Allah igazságos. Én akkor már megijedtem, hogy mit kell majd magyarázkodnia a vallásügyi szakértőnek. Aztán így folytatta: Allah igazságos, önöknek olajat adott, nekünk pedig vizet, és ez a víz forró. És aztán előadta a magyarországi termálprogramot.

Igaza volt, igaza van, de nekünk mégis a legfontosabb kincsünk, azt is mondhatnám, hogy nyersanyagunk – néha tényleg nyers – nem más, mint az ember. Az ember, az emberi erőforrás a magyar ember, akinek az ereje, a képessége, a hite, a teljesítménye, a kultúrája, a történelme és az ambíciói azok, amikre építjük az országunkat, a nemzetünket. Az ember,akit a politika – ilyen a természete -, a politika hajlamos szétszabdalni: vagy csak úgy tekint rá, mint munkavállalóra, és akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium az illetékes; vagy csak úgy, mint beteg, meggyógyítandó emberre, és akkor az egészségügy; vagy csak úgy, mint gyermekre, és akkor a szociális- vagy az oktatásügy; vagy csak úgy, mint felnőttre, és akkor a felsőoktatás; vagy éppen nyugdíjas, és akkor a nyugdíjbiztosító; vagy úgy, mint fogyasztóra, és akkor a szórakoztatóipar; vagy úgy, mint akinek mégis lelke is van, és akkor törődjenek vele egy kicsit az egyházak is; vagy éppen nemzetiségi, és akkor a nemzetiségi ügyek az illetékesek; vagy fogyatékkal élő, és akkor az esélyegyenlőség; vagy éppen sportoló, és akkor a sport. Sorolhatnám tovább. Ilyen alapon szokták az ember baját, problémáját beazonosítani. Ilyen alapon szokták megszervezni a képviseletét, és ilyen módon próbálnak neki üzenni a politikából a politikusok.

A magyar történelemben először az embernek, mint egésznek az ügyeit egy minisztériumba hoztuk össze, az Emberi Erőforrások Minisztériumába, ez Magyarország történetének a legnagyobb minisztériuma. Az egész költségvetésnek az ötven százaléka tartozik hozzánk – ezt remélem, a pénzügyminiszter úr nem hallja, mert ez még kevés egy kicsit, de mégiscsak a fele már megvan. Merész vállalkozás egy ilyen nagy minisztériumot létrehozni, annál már csak az volt merészebb, aki engem nevezett ki ennek az élére. Úgyhogy én most visszatekinthetek másfél évre, de hogyha az elődöm munkáját folytatom – és ez így van, Réthelyi Miklós miniszter úr munkáját folytatom -, akkor három évre tekinthetünk vissza ennek a minisztériumnak a történetében.

Akkor beszéljünk az eredményekről, amelyek vannak, és fogok is róluk néhány szót mondani, de a legfontosabbak mégis azt tartom, hogy meghaladtunk olyan ellentéteket, olyan ellentétpárokat, amelyek együtt lennének a mi életünkben, együtt vannak az emberben, és mégis sokan megpróbálják egymással szembeállítani, és egymással szembe kijátszani őket. Ilyen egy ellentétpár – ismerjük még a dialektikus materializmus idejéből -, amelyik szembe állítja a testet és a szellemet, közben pedig tagadva a léleknek a létét, de mi nem engedjük ezt, számunkra összetartozik ez a kettő: a test és a lélek. Számunkra nincsenek csak materiális alapon gondolkodó – mondjuk így – „hasmagyarok”, és csak lelki alapon gondolkodó „szívmagyarok”. Míg ha vannak is – és ők nagyon fontosak a mi politikánk számára -, még ha vannak is, akikkel ma még csak a szociális juttatások nyelvén tudunk beszélni, csak így lehet még beszélni velük, egyfajta anyagi nyelven, amikor a rezsicsökkentésről beszélünk, a devizahitelről, a keresetek növekedéséről, az adókedvezményről, az életszínvonalról, akár nevezhetnénk őket „hasmagyaroknak” is. És aztán vannak mások, például mi, akik értik azt a szót is, hogy nemzet, értik azt a szót, hogy magyarság, haza, hit, remény és szeretet, ők akár lehetnének a „szívmagyarok” is, de ugye milyen hamis ez az ellentétpár. Hiszen a „szívmagyaroknak” is van pénztárcája – és szeretnénk, ha az minél vastagabb lenen -, és a „hasmagyaroknak” is van szíve.

És akkor máris itt van a feladat: oda kell találni, el kell jutni – ez a feladat, hogy eljussunk – a magyaroknak a szívéhez. Ez az önök feladata, ez a ti feladatotok is, hogy eljussatok, hogy eljussunk az intézkedésinkkel és az üzenetünkkel ezeknek a magyar embereknek a szívéig, és ne csak a pénztárcájáig. Hogy a szociális intézkedések, az adóintézkedések, a gazdasági intézkedéseknek ne csak a hatását érzékeljék, hanem megértsék az üzenetét is.

Élvezzék a hatását a húsz százalékos rezsicsökkentésnek, élvezzék a hatását a családi adókedvezménynek, amivel eddig évente 180 milliárd forint maradt azoknak a családoknak a zsebében, akik kettő vagy több gyereket nevelnek, és közben munkát is vállalnak. És egy újabb 50 milliárd forint érkezik ehhez január 1-jétől, hiszen kiterjesztjük – mondjuk így – az alsó középosztályra is ezen adókedvezmény igénybevételének a lehetőségét az egészségügyi és nyugdíjjárulék terhére, úgyhogy lesz ennek hatása.

Érezze a hatását az a 480 ezer ember, akit devizahitelesként kimentettünk, és folytatás következik. Érezzék a hatását a munkavédelmi akciótervnek, amit természetesen a következő évben is folytatni fogunk. Érezzék a hatását az újra három éves gyesnek, amelyik rugalmas lesz. Érezzék a hatását az értékőrző nyugdíjaknak, érezzék a hatását a pedagógusok béremelésének, az egészségügyi béremelésnek, de ne csak a hatását érezzék, hanem megértsék az üzenetét is. Jussunk el a szívekhez azzal, amit üzennek ezek az intézkedések. Ezek az intézkedések azt üzenik, hogy közénk tartozol, hogy számítunk rád, és hogy te is számíthatsz ránk. Legyél kiskeresetű, legyél sok gyermeket nevelő – akkor is számíthatsz ránk. Legyél fogyatékkal élő – akkor is számíthatsz ránk. Tartozzál a magyarországi cigány vagy zsidó közösséghez, lehetsz bármilyen nemzetiségi – akkor is számíthatsz ránk. Hogyha a magyar közösséghez tartozol, akkor is számíthatsz ránk, mert végül is hol lehet, melyik legyen az az ország, ahol a magyarok számíthatnak a kormányukra, és a kormány számíthat a magyarokra – én Magyarországot javasolnám, úgy látom, ebben egyetértünk.

Része, részei ezek az emberek, mindenki része az egésznek, és az egészet úgy hívjuk, hogy nemzet. Ezért az úgynevezett szociális intézkedések és gazdasági intézkedések valójában egy tőről fakadnak. Ugyanabból a gyökérből fakadnak, ahol számunkra a magyar embereknek a szíve és a pénztárcája egyformán fontos. Erről szól a Nemzeti alaptanterv, erről szól az az alaptanterv, amiben a hagyomány az, amit Magyarország hoz a több mint ezer éves múltjából, és a modernitás, a 21. század találkozik, a 21. századi versenyképes tudás. Erről szól – Pokorny Zoltán barátom elfelejtette említeni a köznevelés átalakításának fontos eredményét -, erről szól számos más intézkedésünk, erről szól a hit- és erkölcstan választhatósága az iskolában. Hit- és erkölcstant lehet választani, de erkölcstant tanulni mindenkinek kötelező, és tervezzük, hogy ezt a felnőttekre is ki fogjuk terjeszteni, hogy az erkölcs kötelező legyen ebben az országban mindenki számára. Erről szól ez a küzdelem.

Ha valamikor a kormányzás során éreztem azt, hogy együtt vagyunk, akkor éppen abban az ügyben kaptam önöktől a legnagyobb támogatást, ami pedig nem más, mint a felsőoktatás ügye. Amikor lehetőségem volt sétálgatni az utcán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának vezetőjével, annyi pozitív megerősítő üzenetet kaptam akkor, mert önök értik azt, hogy számunkra a röghöz kötés azt jelenti, hogy haza, azt jelenti, hogy Magyarország. A hallgatói szerződésekről, hallgatói megállapodásról tárgyalunk, és arról meg is egyeztünk, de ez nem röghöz kötés, mert a rög számunkra a haza. Úgy egyeztünk meg a felsőoktatás szereplőivel, hogy ma már Brüsszel kényes ízlésének is megfelelünk akkor, amikor a hallgatói szerződéseket megkötjük a Magyarországon tanuló diákokkal.

Egy fontos, szimbolikus, és ugyanakkor a jövőre nézve jelentős intézkedés a mindennapos testnevelés bevezetése, amelyik egyszerre köznevelés, egyszerre felsőoktatás – hiszen jó testnevelő tanárokat kell képeznünk -, egyszerre egészségügy, egyszerre szociális intézkedés, és egyszerre kulturális intézkedés is. Hiszen a sport az kultúra, és a sport léleknevelés is – akkor, ha jól csinálják. Ezért ma már van olyan katolikus megyés püspök, aki futballakadémiát működtet, mert ez a kettő, test és lélek összetartozik.

Keveset beszéltünk még erről, de nagyon fontos intézkedés lesz, hogy 2014. január 1-jétől nem lesz Magyarországon egyetlen egy olyan nulla és 12 év közötti kisgyermek, akit csak azért, mert a családja, a névleges szülei alkalmatlanok arra, hogy neveljék, nevelőintézetbe kéne adni, hanem mindenkit családhoz fogunk juttatni, minden gyermeket nevelőszülőkhöz juttatunk. Ez azt jelenti Magyarországon, hogy 2017-re elérjük azt, hogy nullától 12 éves korig nem kell gyermekeknek gyermeknevelő intézetbe menni, mert kimenő rendszerben mindenki eljut ahhoz a családhoz, aki vállalja az ő nevelését.

Említsük meg a kulturális beruházásokat is: Fertőd, a Várbazár, a múzeumi negyed. Azt mondhatom, hogy három év alatt harminc százalékkal növeltük a kulturális beruházások összegét. Ebben a húsz-huszonöt évben a legnagyobb kulturális költségvetése 1998 és 2002 között volt Magyarországnak, ezt most túlszárnyaltuk, és a következő évben még többet fogunk kultúrára költeni.

Beszéljünk a felzárkózás ügyéről, amiben egy olyan ösztöndíjrendszert indítottunk el, ahol számít a teljesítmény. Ahol azok kapnak ösztöndíjat, akik maguk is igyekeznek, akik maguk is akarnak. Csökkentettük kevesebb, mint felére az igazolatlan hiányzások számát az iskolában. Megadjuk a választójogot, egy plusz lehetőséget a magyarországi nemzetiségeknek, akiket az alkotmányban kisebbségről átneveztünk nemzetiségre. Mert kisebbségben mindenki lehet, de nemzetiségi az, aki a magyarországi 13 nemzetiséghez tartozik, és most már csak rajtuk múlik, hogy 2014-ben egy fele olyan nagyságú parlamentben elküldjék a saját nemzetiségi képviselőiket, akik az ő nemzetiségüket képviselik.

Azért mert mi nem hagyjuk egymás ellen kijátszani azokat, akik egyébként összetartoznak, és ami összetartozik. éppárti küldetés az, hogy ne hagyjuk szembefordítani a nyugdíjast a munkavállalóval, az időst a fiatallal, a magyart az európaival és az egyetemessel, a hagyományt a modernitással, a cigányt, a nemzetiségit a magyarral, a hitet a tudással, a gazdasági növekedést a lelki nemesedéssel, a fogyatékosokat az épekkel, a gyermekvállalókat a munkavállalókkal, a határon kívülieket az anyaországiakkal, az egyéni boldogulást a közjóval. A szabadságot és a jólétet, a testet és a lelket. Együtt, ahogyan együtt van a mi minisztériumunkban is.

Van egy kedves államtitkár barátom, úgy hívják, hogy Lázár János, ő szokott élcelődni, hogy ez a mennyei erőforrások minisztériuma. Valóban. Mi ezt szívesen vállaljuk, hiszen az ég és a föld is összetartozik, mint ahogy a test és a lélek is összetartozik. Nekünk vannak mennyei erőforrásaink, és mennyei szövetségeseink, róluk sem akarunk lemondani, de most önök az emberi szövetségesek, akik fontosak számunkra. Kérjük, támogassanak továbbra is!

Köszönöm a figyelmüket!

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter