Close
2017. november
H K S C P S V
« okt    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

Balog Zoltán beszéde a moszkvai Munkácsy Mihály kiállítás megnyitó ünnepségén

2015. márc. 30. Beszédek | Hozzászólások

Mélyen tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Igazgató Asszony!

Tisztelt Államtitkár Úr!

Nagykövet Úr!

Tisztelt Pákh Imre!

Kedves Hölgyeim és Uraim!

Hogyha Magyarországon megkérdezik az embereket arról, hogy ki a kedvenc festőjük, akkor tízből nyolcan azt válaszolják, hogy Munkácsy Mihály. Ilyen ambiciózus célt – 80 %-os ismertséget – Moszkvában, Oroszországban nem mernénk kitűzni, de hogyha többen fogják ismerni Munkácsyt néhány hónap múlva, mint amennyien eddig ismerték, azzal már elégedettek leszünk. Jó helyre hoztuk ide a képeket, a Puskin Múzeumba, hiszen Önöknek már vannak Munkácsy képeik, úgyhogy ebből lesz egy nagyon szép találkozás: Munkácsy találkozik Munkácsyval.

Hogyha közös nyelvet keres két ország, akik nem értik egymás nyelvét, akkor a közös nyelv természetesen a kultúra. Itt most nem a nyelvnek van szerepe, hanem a szemnek és a fülnek. A szemükkel láthatják, hogy mit gondolt Munkácsy Mihály önmagáról és a 19. századról, és a fülükkel hallhatták, hogy Havasi Balázs mit gondol a 21. századról és a 19. századról. A két korszakot az ő művében – ha jól értettem – a szenvedély, a passzió köti össze.

Nagyon örülök annak, hogy a Szépművészeti Múzeum és a Puskin Múzeum csereprogramja most már a harmadik nagy kiállítás, amiben együttműködünk az elmúlt években, és egy újabb ilyen szép gyümölcsöt termett. Köszönöm igazgató asszonynak és köszönöm a két kurátornak, Anna Poznanszkajának és Gergely Mariannak is a munkát.

Munkácsy Mihály különös érzékenységgel teremtette meg a 19. század lényegét. Izgalmas az ő szemével látni azt a nagyon fontos századot, amely egyszerre volt fontos Magyarországnak, és természetesen Oroszországban is egy egészen különleges kulturális virágzás ment végbe a 19. században. Aztán jött a 20. század a nagy tragédiákkal, és egy teljesen új látásmóddal. Ma megnyitjuk a magyar kulturális évadot itt Moszkvában, Oroszországban. Nemcsak Moszkvában, hanem Jekatyerinburgban, Szentpéterváron, Nyizsnyij Novgorodban is lesznek olyan rendezvények, amelyek a magyar kultúrát mutatják be.

Ha megengedik, egyetlen egy dologra hívnám fel a figyelmet ebből a gazdag programból: ez a magyar költők antológiája, ami az elmúlt húsz év termése. Mi úgy gondoljuk, hogy 1990-ben véget ért a 20. század, úgyhogy ezek tulajdonképpen 21. századi szerzők. Úgyhogy orosz nyelven olvashatják, hogy mit is gondolnak a magyarok magukról a 21. században.

S hogy milyen sikeres és milyen érthető tud lenni a kultúra, akár 19. századi, akár 21. századi, azt mutatja a Munkácsy kiállítások magas látogatottsága. Az elmúlt évben, Sanghajban szintén én nyitottam meg Ázsia legnagyobb művészeti múzeumában Munkácsy kiállítását. Ott megvalósult az, amit Munkácsy egész életében szeretett volna. Munkácsy azt írta magáról, hogy a legnagyobb dicsőség számára, hogyha hazájának, Magyarországnak a jó hírét növelheti. Nagyon fontos mindnyájunknak saját hazánk jó hírneve. Egy olyan közepesen kicsi országnak, mint Magyarország különösen fontos, hogy jó hírneve legyen a világban. De a legfontosabb, hogy egy olyan közepesen kicsi országnak, mint Magyarország, egy olyan nagy országban is, mint az Orosz Föderáció jó hírneve legyen. Bízom benne, hogy ez a kiállítás hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországot még jobban szeressék ebben a nagy országban.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter