Close
2017. szeptember
H K S C P S V
« aug    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930  

Balog Zoltán beszéde a Nagyberegi Református Líceum felújított épületének ünnepélyes átadásán

2014. aug. 23. Beszédek | Hozzászólások

Aki iskolát épít, az maradni akar. És nemcsak maradni akar, hanem azt is akarja, hogy mások is maradjanak, akik majd az iskolába járnak. Ebben közös a szándék. Azt szeretnénk, ha ezen a táján a világnak, ezen a táján a magyar világnak, lenne megmaradás. Ezt akarja az egyház, ezt szeretné a magyar kormány, és ezért vagyunk itt. Persze, hogy menni vagy maradni egy nagyon nehéz emberi döntés. Hogy jönne bárki ahhoz, hogy Budapestről vagy akárhonnan ebbe beleavatkozzon, mások helyett döntsön. Nehéz döntés, szabad döntés, de hogyha megszületik a döntés, hogy igen, maradunk, akkor is maradunk, akkor viszont a mi dolgunk, a magyar kormány dolga, az itten magyar vezetők dolga, és az egyház dolga az, hogy lehessen maradni, hogy lehessen tanulni anyanyelven, hogy lehessen dicsérni az Istent magyar közösségben, hogy magyar családoknak legyen esélye az életre a jövőben is.

Mi Magyarországról – mert ez a dolgunk – fel kell, hogy készüljünk különféle forgatókönyvekre. Itt a kárpátaljai magyaroknak is különböző forgatókönyvekre kell készülni. Vannak olyanok, amelyekre gondolni se merünk, de arra is fel kell készülni. Hagy mondjam azt, hogy felkészültünk. De fel kell arra is készülni, ami jó, ami jó lehet, és erről szól ez az iskola, ez az épületegyüttes, amely a magyar élet lényegét fejezi ki. Ott van a régi, az a csodálatos, szép homlokzatú épület, amelyik ezt a nyolcszáz éves települést megemeli, és itt van az új. A kettő együtt; amit az apáink építettek, annak a megbecsülése, arra vigyázni, azt újra és újra rendbe tenni, és mellé építeni az újat. Mert ilyen is van, hogy Kárpátalján egy közösség, egy iskolai közösség kinövi a régit, és még hozzá kell ragasztani. Azzal az alázattal kell hozzáragasztani, hogy az ne homályosítsa el a régi szépségét, ugyanakkor saját maga is szép és odaillő legyen. Ez itt sikerült. Ehhez gratulálok mindenkinek. Ezt köszönöm mindenkinek. Köszönöm azoknak, akik a magyar kormányból azon fáradoztak, hogy egy kicsit a szabályszerű és előre tervezett támogatásokon kívül és azon túl is kerüljenek ide eszközök. Köszönöm azoknak, akik itt a helyszínen arra vigyáztak, hogy ez ne csak jó legyen, hanem szép is. Mert az igazán jó, az szép, az igazán szép, az jó. Ez kell az élethez, az itt maradáshoz: iskola, munkahely és közösség. Itt van iskola, itt van közösség, bízunk benne, hogy munka is van, munkahely is van, és olyan struktúrák épülnek, amelyek a tisztességes munkát honorálni is tudják, valóban életlehetőséget adnak.

Van még valami, ami nélkül az egészből nem lenne semmi, amit úgy hívnak, hogy béke. Béke kell, békére van szükség. Az egyház nagyon sokat tehet a békéért, a belsőért és a külső békességért is. Együtt ne hagyjuk azt, hogy a fegyvereké legyen az utolsó szó, ne hagyjuk azt, hogy egyesek hatalomvágya a többség békevágyát elnyomja. Ezt is fontos megtanulni az iskolában. Az iskola nemcsak egyszerűen a tudás átadása, hanem nevelés és közösségépítés, közösség egyben tartás, itt, Kárpátalján különösen.

Kell még valami a békéhez, az erős békéhez, az élhető békéhez, és ezt úgy hívják, hogy a magyarok együttműködése. Ezt a bibliában szeretetnek nevezik, a politikában pedig együttműködésnek. Mindannyiunk közös érdeke, hogy minden magyar itt, Kárpátalján együtt akarja a békét, és együtt akarja a magyarság megerősödését. Nincs itt az az idő, amikor a különböző véleményekből adódóan – ami természetes – megengedhetnénk magunknak a megosztottság luxusát; hogy az egyik ide húz, a másik oda, a harmadik amoda, a negyedik meg itthagyja az egészet, mert ezekkel nem érdemes, ezek minidig veszekednek. Most nem a veszekedés ideje van, hanem az összefogásé. Választások jönnek. Az, hogy mi egy irányba gondolkodjunk, hogy nekünk – és szándékosan mondom így, hogy nekünk, mert ez Magyarországra is igaz -, hogy nekünk képviselőnk legyen, erős képviselőnk a kijevi parlamentben. Ez önökön múlik. Ha ehhez segítség kell, azt mi megpróbáljuk megadni, de kivívni, kiharcolni önöknek kell, önöknek lehet.

Tartsuk meg a békét itt, a magyar közösségben, és akkor az kisugárzik kifelé is. Ahogy mi a békéért a legtöbbet tehetünk, az nem más, minthogy folytatjuk az építkezést. Azt tudom ígérni a magyar kormány nevében, hogy mi folytatjuk az építkezést. Folytatjuk az építkezést Kárpátalján, folytatjuk az egyházi közösségekben, folytatjuk a főiskolán, folytatjuk a családsegítőkben, folytatjuk mindenütt, ahol a magyar élet megtartására és a megerősítésére van szükség.

Ez a két épület erőt sugároz. Ez az erő legyen mindannyiunké!

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter