Close
2017. szeptember
H K S C P S V
« aug    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930  

Balog Zoltán beszéde a Yunus Emre Török Kulturális Központ megnyitóján

2013. szept. 12. Beszédek | Hozzászólások

 

Tisztelt Miniszter úr!

Kedves Török és Magyar Barátaink!

Ha megengedik, egy idézettel kezdem: „A török nép nagy erő birtokában van. Mindennemű veszély ellenére sem hajolnak meg. Ez Európának és az emberiségnek a hasznára válik.” Ezt Kossuth Lajos mondta a törökökről.

Számos olyan tény és emlék van, ami ennek a két népnek a barátságát jelenti. Néhány olyat említenék, ami talán kevésbé ismert. A nagy szegedi árvíz 1879-ben volt, és a legnagyobb segélyadományt a török nép küldte annak idején Szegedre. A modern török tűzoltóságot pedig Széchenyi Ödön alapította. Víz és a tűz együtt, ez jelen van a kapcsolatainkban is. A politikusok pontosan tudják, hogy a politika egy nagyon törékeny világ. A stabilitást a kultúra adja, ezért örülök annak, hogy most egy kulturális intézetet nyithatunk meg.

Nem tudom, tudják-e, hogy milyen növényeket köszönhetünk a törököknek: a vadgesztenyét, az orgonát, a jácintot és a tulipánt. És a hollandok kinek köszönhetik a tulipánt? A magyaroknak, akik elvitték a török tulipánt Hollandiába.

A magyar abc-nek a virágoskertjében is van egy török virág, ez pedig a „dzs” mássalhangzó, ezt is a törököknek köszönhetjük. És hogyha arra gondolok, hogy egy népnek a betűkészlete tulajdonképpen olyan, mint egy kulturális kromoszóma, akkor ez a „dzs” kromoszómánk a törököktől származik.

Közismert, hogy Magyarországon van – Törökországon kívül természetesen – a világ egyik legnagyobb oszmán szőnyeggyűjteménye az Iparművészeti Múzeumban. És talán azt is kevesen tudják, hogy a két nép újkori kapcsolatának az egyik legnagyobb, legjelentősebb eseménye az volt, amikor az orosz-török háború idején, 1876 és 1878 között , a magyarok a törökök oldalára álltak. Az egyetemi diákság törökbarát tüntetéseket, demonstrációkat tartott szerte az országban. Volt egy egyetemi diákdelegáció, amelyik elutazott Konstantinápolyba, és egy arany kardot nyújtott át Oszmán pasának, a plevnai vár védőjének.

Rákóczinak szobra áll Rodostóban, Bartók Bélának Ankarában, Kossuth Lajosnak Kütahyában, Kmetty Györgynek pedig Isztambulban. Gül Baba türbéje, és a környéknek a helyreállítása, Szigetváron a Szulejmán szobor mellett Zrínyi Miklósnak a szobra azt jelzi, hogy jó viszonyban vagyunk a történelmünkkel is.

Nagyra értékeljük a Török Együttműködési és Fejlesztési Ügynökség magyarországi tevékenységét, hiszen önök nagyon sokat tesznek a magyarországi török műemlékek, kincsek megőrzéséért és felújításáért.

Egy kicsit megelőztek most bennünket ezzel az intézettel, de ígérem, hogy hamarosan utolérjük önöket, törököket. Az egy nagy mulasztás, hogy Törökországban nincs magyar kulturális intézet. 1916 és 1918 között volt magyar kulturális intézet, de ezt elsodorta az első világháború. Örömmel jelentem, hogy Magyarország szeptember 1-jétől két kulturális szakdiplomatát is küld Törökországba, egyet Isztambulba és egyet Ankarába. Bízom benne, hogy a tevékenységük következtében megnyithatjuk a magyar kulturális intézetet Törökországban.

Egy kapcsolat akkor jó, ha nemcsak múltja van, hanem jövője is, ezért tisztelettel hívjuk önöket a keleti nyitás fényében Magyarországra. Szeretnénk, ha minél több török diák tanulna itt Magyarországon.

A magyar emlékezetben a török nagyvonalú népnek van ábrázolva. Egyetlen kis történetet szeretnék a végén elmesélni; 1877-ből való a történet, Mikszáth Kálmán írta. Ez a történet Mevlevi pasának a macskájáról szól. Mevlevi pasa kedvenc macskája ott szundikált a pasa kaftánjának a szélén, amikor jött a hír, hogy lázadás tört ki, és jelentkeznie kell a szultánnál, de a pasa nem akarta fölébreszteni a macskáját, aki ott feküdt a köntösének a szélén, ezért az asztalon heverő ollóval levágta a drága kaftán szélét, hogy a macska továbbra is nyugodtan tudjon aludni.

Mi nem vágunk el semmit, hanem mi összeszövünk, hiszen a mi kapcsolataink olyanok, mint egy textil, mint egy szőttes, és bízom benne, hogy ez egyre erősebb lesz.

Örülök neki, hogy a tudományos kapcsolataink is elmélyülnek; holnap kezdődik a Vámbéry Ármin Konferencia az egyik leghíresebb egyetemünkön, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az egyik legjelentősebb turkológusról van szó, és tudjuk azt, hogy a magyar turkológia mindig kapcsot képzett – még a hidegháború idején is, a kommunizmus idején is – a két ország között.

A magyar kormány támogatásáról szeretnék még egy gesztust említeni: ennek az intézetnek a megnyitására egy olyan minisztert küldtek, akit úgy hívnak, hogy Balog Szultán.

Isten hozta Önöket! Érezzék jól magukat Magyarországon!

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter