Close
2017. szeptember
H K S C P S V
« aug    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930  

Balog Zoltán beszéde az OFI és a külhoni magyar pedagógusszervezetek együttműködése alkalmából

2014. okt. 17. Beszédek | Hozzászólások

Teljes tisztelettel köszöntök mindenkit, különösen a határon túli magyar pedagógus szövetségek, egyesületek vezetőit!

A magyar nemzetstratégia sikere nagy részben azon múlik, hogy képesek vagyunk-e a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatásügyet egy közös ügynek tekinteni. A célunk az, hogy mind a felsőoktatás, mind a köznevelés területén – a felsőoktatás területén talán ez még egy kicsit könnyebb is – egy egységes Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatási térben gondolkozzunk, és egy olyan stratégiánk legyen, amelyik valóban ezt az egységet fejezi ki. Az egységben természetesen vannak különböző feladatok, vannak különböző helyi sajátosságok. Azt nem kell mondanom, hogy Ausztriában ez egész mást jelent, mint mondjuk a Vajdaságban, de még a Vajdaságban vagy Kárpátalján is egész mást jelent, mint mondjuk Erdély vagy Felvidék, vagy éppen a Partium viszonylatában.

Az egységes Kárpát-medencei oktatási tér egyszerre jelenti az együttműködést a külhoni, a határon túli és a magyarországi pedagógus szervezetek között, és jelzi azt a felelősséget, ami az Emberi Erőforrások Minisztériumában mind a köznevelési államtitkárságnak, mind pedig a felsőoktatásért felelős államtitkárságnak a felelőssége. Jelenti természetesen a szakmai kapcsolatokat, de jelenti azoknak a kapacitásoknak a jó használatát, annak az ösztöndíjrendszernek a felépítését, amelyiknek két célja van. Az egyik célja: erős, diplomával, képzettséggel rendelkező, magyar ajkú szakemberek képzése, erősítése, a másik oldalon pedig az, hogy lehetőséget lássanak a boldogulásra a szülőföldjükön – még ha ez egy más ország területén van is – azok, akik oda születtek, és magyar családba születtek.

Örülök neki, hogy ebben a megállapodásban mindezt ki tudjuk fejezni. Azt hiszem, hogy az első alkalom – ha jól tudom – az elmúlt 25 évben, hogy egy ilyen formában miniszter, államtitkár és minden határon túli, szomszéd országban működő pedagógus szervezetnek a képviselői itt jelen vannak. Számunkra megtisztelő, hogy elfogadták a meghívásunkat erre az aláírásra. Természetesen nem nulláról indulunk, nagyon sok szál szövődött már a határok fölött nemcsak Magyarország és a határon túli pedagógus társadalom között, hanem a szomszéd országok magyar ajkú pedagógus szervezetei között is. Ezt a folytatást erősítjük meg a szerződés aláírásával; a másik pedig az, hogy ez egy kölcsönös dolog.

Amikor mi félig romantikusan arra gondolunk, hogy mi is a határon túli pedagógus szervezetek feladata, akkor természetesen a magyar nyelv őrzése, a magyar nyelviségnek, a nyelvi kultúrának az erősítése jut eszünkbe, és ebben nekünk segítségül kell lennünk. De ez nem egy egyirányú utca. Hiszen a magyar nyelv megőrzése, a magyar kulturális hagyományok megőrzése – meg merném kockáztatni – Budapesten se könnyű feladat, sőt, bizonyos szempontból, vagy másképpen nehéz feladat, mint mondjuk Beregszászon, vagy éppen Újvidéken, vagy éppen Burgenlandba. Ezért mi sokat tanulhatunk önöktől ebben az ügyben. Hogy mit jelent egy idegen nyelvi közegben a magyar nyelvet nemcsak őrizni, hanem úgy fejleszteni tovább, úgy erősíteni, hogy az alkalmas legyen a 21. századi tudás közvetítésére, a 21. századi tudás befogadására, ebben rengeteget tanulhatunk önöktől. Hiszen önöknél – mondjuk így – a nyelvi fenyegetettség, még ha ez egy kicsit talán túl erős szó is egy ilyen ünnepélyes alkalomhoz, egyébként nem túl erős szó. A nyelvi identitás elvesztésének a veszélye, még ha látványosabb is, vagy nyilvánvalóbb is önöknél, higgyék el, hogy Magyarországon is vannak ilyen veszélyek, és nagyon fontos számunkra az, hogy ne egyszerűen megőrzés legyen, ne egyszerűen a nyelvi kultúrának a megőrzése legyen, hanem valóban egy továbbfejlesztése. Ezért különösen örülünk annak a pontnak, amelyik a pedagógiai szaknyelvre vonatkozik, annak az egységesítése, a megértése. Tehát legalább olyan fontos az, hogy a nyelvünk úgy legyen alkalmas 21. századi tartalmaknak, a tudásnak a közvetítésére, hogy közben az élő forrásait ne tömjük el, ne veszítsük el azokat a gyökereket, amelyekkel ma még rendelkezünk. Egymásra vagyunk utalva, és örülök, hogy ebben az egymásra utaltságban önök is segítenek nekünk, és mi is segíthetünk önöknek.

Amikor a szakmai tartalomról beszélünk, akkor ebbe természetesen beletartoznak a pedagógusképzések. Évente háromszáz határon kívüli pedagógust fogadunk, és ebben is van egy kölcsönösség. A mi pedagógiai szakembereink is elmennek a határon kívüli közösségekhez, és megpróbálnak szakmai segítséget nyújtani, tehát van egy komoly szakmai együttműködés.

Van még egy olyan pontja ennek a mai napnak, ami énhozzám különösen közel áll, illetve, ha megengedik, szerényen azért mégiscsak sikernek értékelném, az pedig az a könyvtámogatás, ami szintén nem új dolog, hiszen folyamatosan igyekszünk ellátni valóban modern, ugyanakkor hagyományőrző tankönyvekkel a határon kívüli pedagógus közösségeket. Az Apáczai Kiadót sikerült a magyar államnak, a magyar kormánynak megvásárolnia, és egy olyan könyvkincshez jutottunk hozzá ezáltal, amivel lehetőséget ad nekünk arra, hogy ne resztliket adjunk, ne maradékokat, maradványokat adjunk oda, hanem valóban olyan tankönyveket, amelyből ma Magyarországon a vidéki és a budapesti iskolákban tanulnak a mi gyermekeink. Tehát akkordban vagyunk egymással, szinkronban vagyunk egymással, mondhatjuk azt. Abban, hogy ezt a kiadót mi megvásárolhattuk, egy nagyon komoly tankönyvfejlesztő és tankönyvkiadó személyiségnek, Esztergályos Jenőnek különös nagy szerepe van, és ha szabad, akkor innen is megköszönöm az ő munkáját, és továbbra is számítunk a szakértelmére.

Nagy dolog, hogy a magyar állam végre újra abban a helyzetben van – egyre inkább –, hogy a Nemzeti Alaptantervnek megfelelő tankönyveket adhat a diákoknak, és a nemzeti tudásminimum kialakításában eszközök vannak a kezében. Szeretnénk, ha ez a nemzeti tudásminimum a Kárpát-medencei közös tudásminimum lenne, hiszen a nyelvi formák, és azok a tartalmak, melyet a nyelv visz magával, azokban is fontos, hogy legyen egy olyan közös tudásunk, amivel jobban meg tudjuk érteni egymást. Mert erre a megértésre nagy szükségünk van azoknak a feladatoknak a véghezvitelében, amikre közösen vagyunk elhivatva; a határon túli magyar ajkú pedagógus közösségek, a magyarországi szakmai szervezetek, és maga a magyar kormány is az oktatási, a köznevelési kormányzat.

Örülök, hogy itt vannak, és bízom benne, hogy a jövőben még gyakrabban találkozunk, és még több tartalmat tudunk egymással cserélni az összetartozás jegyében.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter