Close
2017. szeptember
H K S C P S V
« aug    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930  

Balog Zoltán beszéde Izrael Állam függetlenségének 67. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen

2015. ápr. 28. Beszédek | Hozzászólások

Tisztelt Ilan Mor nagykövet úr! Excellenciás Hölgyek és Urak! Tisztelt Ünneplők!

Először is engedjék meg, hogy fontos idézettel kezdjek. Bízom benne, hogy önök számára is azok lesznek. Első pont: A történelem oktatásában és az ehhez kapcsolódó dokumentumokban hangsúlyosan szerepeltetni kell a Kárpát-medencei zsidóság és a magyar-zsidó együttélés történetét. Második pont: A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításakor a Bibliai történetek feldolgozásánál utalni kell azok zsidó eredetére és a zsidó és keresztény források egymáshoz való viszonyára. Harmadik pont: A magyar történelem tárgyalásakor a polgári átalakulás témakörnél ki kell emelni a zsidó városi polgárság szerepét, valamint a többségi nemzet viszonyát az együttéléshez, illetve a magyar zsidóság pozitív attitűdjét és hozzájárulását a modernizációs folyamatokhoz. Negyedik pont: A polgárosodás témakörében utalni kell a zsidóság emancipációjának jelentőségére és a zsidó nemzeti mozgalom kialakulására. Ötödik pont: Az irodalom és a történelem oktatásában a témák között meg kell jeleníteni az európai kultúra antik görög-római, valamint zsidó és keresztény gyökereit. Hatodik pont: Az oktatás során utalni kell a modern Izrael Állam létrejöttére, fejlődésének bemutatására, és a közel-keleti helyzet összetevőire. Hetedik pont: Az oktatás folyamatában érinteni kell a zsidóság hozzájárulását a felvilágosult, fejlett világ, ezen belül a modern Magyarország eredményeinek megteremtésében. Nyolcadik pont: A történelem feldolgozásakor ki kell térni az antijudaizmus, antiszemitizmus kialakulására, különböző megjelenési formáinak megismertetésére és a kritikai elemzésére, valamint a holokauszt – vészkorszak – bemutatására. Továbbá utalni kell az antijudaizmus XX. századi pápai eltörlésére. Kilencedik pont: A tudományok és a művészetek oktatása keretében szerepeltetni kell a zsidó származásuk miatt emigrációba kényszerült magyarok kiemelkedő teljesítményét és ehhez kapcsolódóan Magyarország veszteségét. Izrael a Közel-Kelet demokratikus állama, az az ország, ahol a Kárpát-medencén kívül a legnagyobb számú magyar ajkú kisebbség él.

Ezek a tételmondatok Nemzeti alaptantervünk részei, amelyeket együtt dolgoztuk ki az elmúlt két év során a Zsidó Oktatási Kerekasztallal. Céljuk, a zsidó történelem, illetve a zsidó kultúra bemutatása, az együttélés fontosabb pontjainak kiemelése, valamint az etnikai és kulturális sokszínűség értékeinek megerősítése. Persze, legalább olyan fontos, hogy milyen tankönyvek születnek. Mert a végén – higgyék el – csak ez fog számítani. Csak az fog számítani, hogy mit tanul a következő nemzedék az iskolában ezekről és más történelmi eseményekről. Ennél talán csak egyetlen egy fontosabb dolog van, hogy mit hallott, mit örökölt, mit tanul a családban.

Vannak közöttünk sokan, akik még ismerik ezt a kifejezést: kettős nevelés. Akadunk még itt néhányan, akik ebben nőttek fel. Emlékszem arra, amikor a nagymamám azt mondta, hogy az iskolában a történelemórán ne higgyek el semmit, mert nem mondanak igazat. Amikor ezen elgondolkoztam és megkérdeztem az édesapámat, hogy ha ez így van és a nagymamámnak igaza van, akkor ezek szerint nem volt Auschwitz sem? Hiszen azt is beírták a tankönyvekbe. Akkor tízévesen édesapám beültetett minket az utóba és elvitt minket Auschwitzba. Soha nem felejtem el. Azt sem felejtem el, amikor először jártam Izraelben – számunkra a Szentföldön -. Ezért kívánom – erről szólnak a megegyezéseink, a megállapodásaink -, hogy minél több embernek adathasson meg ez az élmény, ez a látogatás. Hogy a történelemmel való szükséges foglalkozás ne takarja el a szemünk elől a jelent és a jövőt. Hiszen Izrael állam nem egy állam a sok közül, mert ott van a kultúránk, a történelmünk, az életünk, vagyis a jelenünk egy darabja is. Ezért is fontos, hogy biztonságban legyen ez az ország. Ezért számunkra Izrael biztonsága nem kizárólag politikai vagy diplomáciai kérdés, hanem ennél sokkal több, mert a saját biztonságunkról is szól.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter