Close
2018. szeptember
h k s c p s v
« máj    
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930

Balog Zoltán: bőrszíntől függetlenül segíteni kell a mélyszegénységben élőket

2011. Már. 6. Egyéb | Hozzászólások

Budapest, 2011.
március 6., vasárnap (MTI)

Elsősorban szociális és gazdasági, nem
pedig etnikai alapon kell megközelíteni a romákkal kapcsolatos
stratégiát Magyarországon a társadalmi felzárkózásért felelős
államtitkár szerint. Balog Zoltán az MTI-nek adott interjúban úgy fogalmazott: bőrszíntől függetlenül
segíteni kell mindenkit, aki a szegénység bizonyos szintje alatt él. Az
európai roma keretstratégia szövegének első változatát Budapesten
mutatják be április 8-án, még a soros magyar uniós elnökség idején.


Balog Zoltán kifejtette: a romák ügyében az áttörést az jelentené, ha az Európai
Tanács kimondaná: “ez európai ügy is”. Úgy fogalmazott: “Mi azt mondjuk,
ezek a problémák Európában keletkeztek”, hiszen van 10-12 millió roma
Európában – amely így a legnagyobb, saját nemzetállammal nem rendelkező
kisebbség a kontinensen. Közép-Kelet-Európában a 80-90 százalékuk
munkanélküli – mondta, hangsúlyozva, mindez azt jelenti, hogy egy
hatalmas munkanélküli tömeg vándorlására van esély. A manipuláció, az
emberkereskedelem, a prostitúció áldozatai lehetnek ezek az emberek. “Ez
egy európai ügy, amelyet egy tagállam önmagában nem tud kezelni” –
mutatott rá.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ha
ezeknek a romáknak csak akkora része kezdene el dolgozni, mint amekkora
az európai foglalkoztatási átlag, 4-5 százalékkal növekedne a tagállamok
GDP-je. A keretstratégia szövegének első javaslata április 6-án
lesz publikus, és először egy budapesti romatalálkozón mutatják be
április 8-án – közölte.

Balog Zoltán szerint abban konszenzus látszik kialakulni, hogy a roma gyermekeket
minél korábban be kell vonni a nevelési-oktatási rendszerbe ahhoz, hogy
esélyük legyen az általános iskola befejezésére és legalább a
szakmaszerzésre, vagy akár a továbbtanulásra, majd a diplomaszerzésre.
Az egyik fő vállalás éppen az iskolaelhagyók arányának csökkenése –
tette hozzá.

Arra, hogy a romakérdést etnikai vagy szociális
alapon kell-e megközelíteni, az államtitkár azt mondta, az elsőbbség
szerinte a szociális-gazdasági megközelítésé, hiszen Magyarországon a
mélyszegénységben élők közül megközelítőleg fele-fele a romák és a nem
romák aránya, vagyis nem etnikai alapú kérdésről van szó. “Mindenkinek,
aki a szegénység egy bizonyos szintje alá zuhan, különösen ha gyermek,
segíteni kell – bőrszíntől függetlenül” – emelte ki.A politikus
másodlagosnak tartja az etnikai szempontot, amely akkor jelentkezik,
amikor a romák származásuk miatt nem tudják a felkínált lehetőségeket
igénybe venni. Ilyen esetekben biztosítani kell számukra az egyenlő
esélyt.  “De ha valaki azzal indít, hogy meg kell szüntetni az etnikai
diszkriminációt, és akkor minden megoldódik, annak az eredménye az
etnikai feszültségek erősödése” – figyelmeztetett.Magyarországról
szólva hangsúlyozta: nem fogadhatjuk el, hogy tízmillió emberből
hárommillió a szegénységi küszöb alatt él. Olyan gazdasági növekedésre
van szükség, amely ezeket az embereket aktívvá teszi, vagyis csökkenteni
kell a szegények számát, nem pedig egyszerűen egy statikus
ellátórendszerben gondolkodni.

A romastratégiával kapcsolatos uniós pénzügyi alapot firtató felvetésre Balog Zoltán
azt mondta: konkrét alapok már ma is léteznek a társadalmi felzárkózás
ügyére. Az egyik ilyen az Európai Szociális Alap, az új pedig, amelyből
próbálnak forrásokat lehívni, az Európai Regionális Fejlesztési Alap,
ezt már nemcsak nagyvárosi, hanem vidéki életkörülmények javítására is
lehet fordítani.

Az államtitkár kitért az etnikai alapú
adatgyűjtés hiányának problémájára is. “Azt, hogy ki a roma,
Magyarországon sokszor nem az adott ember dönti el, hanem a külvilág.
Kicsit többet járt szoláriumba, akkor már lehet, hogy lecigányozzák, de
az is lehet, hogy nem látszik rajta, miközben ez az identitása” –
mondta. Van egy mondás: “Ha pénz jön Brüsszelből, akkor mindenki roma,
ha meg a rendőrség jön, akkor senki.” Ez nem maradhat így. Felidézte: a
2001-es népszámláláskor 190 ezren vallották magukat cigánynak az
országban, miközben feltehetőleg számuk akkor 600 ezer körül volt, ma
pedig a kutatók 7-800 ezerre becsülik ezt a népességet. Szerinte a
legutóbbi népszámlálás azért nem adott valós eredményt, mert csak egy
identitásra kérdeztek rá. A 2011 őszi népszámláláshoz készülő kérdőívben
viszont kettős etnikai identitást is meg lehet majd adni, így azt, hogy
magyar cigány. Ezenkívül a nyelvhasználatra is rákérdeznek majd.
“Nekünk
elemi érdekünk, hogy azoknak a tábora növekedjen, akik egyszerre
vállalják a magyarságukat és a cigányságukat. Vannak viszont olyan
pártok, amelyeknek elemi érdekük, hogy ez ne így legyen” – mondta,
hozzáfűzve, ha a kettős identitás erősödik, csökkenhet az etnikai
hátterű konfliktusok száma.

Szólt arról is: a cigányügyi
tárcaközi bizottság oktatási munkacsoportjában folyamatosan egyeztetnek a
hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának lehetőségeiről.
Megállapodás született a Hoffmann Rózsa vezette oktatási
államtitkársággal, hogy a készülő közoktatási törvényben részletesen
szabályozzák majd ezt a területet. Többféle megoldás rajzolódik ki,
példaként említette az iskolai előkészítőket, valamilyen típusú nulladik
évfolyamot, pluszfejlesztés biztosítását, illetve azt: az óvodában
kapjanak még egy évet az arra rászoruló gyerekek, hogy felkészülhessenek
az iskolára. Balog ez utóbbit támogatja, mert szerinte nehezen lehetne
elkerülni, hogy megbélyegezzék azt a gyermeket, aki “különúton” kerül az
iskolába.

A valódi megoldást ugyanakkor a hároméves kortól
történő kötelező óvodáztatás jelentheti – mutatott rá, megjegyezve:
ennek feltételeit még meg kell teremteni, a bevezetés ideje is ettől
függ. Ma kb. 20 ezer férőhely hiányzik ehhez. Ezért szeretnék, hogy az
eddigiektől eltérően, csökkentett komfortfokozattal, családias
környezetben, egyfajta gyermekmegőrző rendszerben is lehessen óvodai
szolgáltatást nyújtani. Ma óvodát csak két, képesített óvónővel lehet
fenntartani, de
Balog Zoltán
úgy látja, lehetne eggyel és egy vagy két dadussal is. Felvetette azt
is, nem kellene-e területileg eltérő szabályokat hozni az óvodanyitásra.

 


Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter