Close
2018. június
h k s c p s v
« máj    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930  

Balog Zoltán előadása a 22. Bálványosi Nyári Egyetem Corvina-sátrában – Hiába jó a romastratégia, ha nem veszik emberszámba a romákat

2011. Júl. 22. Egyéb | Hozzászólások

Bakk-Dávid Tímea
CIGÁNYMISSZIÓ
Hiába jó a romastratégia, ha nem veszik emberszámba a romákat


Integráció versus hagyományok? A magyarok is eljutottak a nyereg alatt puhított hústól a hűtőszekrényig. Balogh Zoltán Gyöngyöspatáról, közmunkaprogramról, krízistérképről.

Elkötelezetten keresztényi megalapozottságú roma integrációs elképzelésekről tájékozódhattak a 22. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktáborban a csütörtöki, romastratégia tematikájú előadás hallgatói. A Corvina sátorban Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős magyarországi államtitkár és Nagy József Barna, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület cigánymissziójának vezetője tartott előadást Csuday Balázs bécsi ENSZ-nagykövet moderálásával.  
 

Minden romákat megcélzó projektnél kulcsfontosságú, hogyan közelítünk az emberekhez: ha testvérként, felebarátként, akkor lehet igazán eredményeket elérni – szögezte le Balog. Magyarországon becslések szerint 750 ezer cigány származású ember él, kétharmaduk mélyszegénységben. Kidolgozhatnak bármilyen jó stratégiákat, ha a végrehajtásához nincs elég, megfelelő hozzáállású ember, ha nem lesznek, akik emberszámba veszik a cigányokat, ha nem lesznek a személyes áldozatot is vállalók, akik ezeket a kormánydöntéseket közvetítik és megvalósítják. Ha a segélyforintok mellé nincs egy ilyen elkötelezett közvetítő ember, kidobott pénz lesz, amely annak, aki kapja, kevés, és annak, aki adja, sok.

Az európai roma keretstratégiából az unió megpróbálta kigyomlálni az egyházak szerepének elismerését a roma integrációs törekvésekben; az értékalapú felzárkóztatást indoktrinációként értelmezik, pedig értékalapú hozzáállás nélkül halálra lenne ítélve a romastratégia – vélte Balog.

Az európai keretstratégia ötlete egyébként Balog elmondása szerint Orbán Viktortól származik, aki a franciaországi romakitoloncolások kapcsán heves vitát folytató európai politikusoknak azt mondta, úgyis Magyarország jön a soros EU-elnökséggel, „majd mi megoldjuk, kidolgozunk egy keretstratégiát”, s erre mindenki megnyugodott. „Kockázatot vállaltunk” – ismerte el az államtitkár. Balog szerint egyébként a gyöngyöspatai eseményeket direkt, a magyar kormány “lejáratására” robbantották ki a romastratégia előterjesztéséhez időzítve. Hiszen hogy tud egy ország európai szinten megoldást találni, ha „házon belül” nem képes erre?

Minden európai országnak közös érdeke, hogy a kiszámíthatatlan, kezelhetetlen vándorlás ne legyen általános. „Sajnos, az emberkereskedelem szintjén megvalósult az interetnikus együttműködés” – fogalmazott Balog, hozzátéve, a zürichi prostituáltak 40%-a például magyar cigánylány. Nagy József Barna elmondta, nagyváradi központjukban mintegy 20 magyar ajkú roma gyerekkel foglalkoznak, 8 év alatt sikerült három gyereket eljuttatni az egyetemig. Sajnos, az egyházak és a román állam részéről nem tapasztal valódi odafordulást a problémához, inkább a szőnyeg alá söprés a jellemző, márpedig előbb-utóbb ez a szőnyeg föl fog púposodni, és elbotlunk benne – mondta a cigánymisszió vezetője. Nem szabad elfelejteni, hogy sok helyen a magyar cigány gyerekeknek köszönhetően tudott fennmaradni a magyar nyelvű iskola. Az egyházkerület nagyváradi cigánymissziós központjában cigány nyelvet is oktatnak nekik; nagyszüleik nyelvét azért is fontos legalább néhány szó erejéig ismerniük, hogy ne felejtsék el, kik is ők.

Sajnos ugyanis sokszor előfordul, hogy azok a romák, akik felemelkednek, elfelejtik a származásukat. A térségben szinte teljesen hiányzik a roma értelmiség, már zenészek is alig vannak – mondta Nagy József Barna. Felvetette, a magyar-magyar kapcsolatok erősítése mellett jó lenne, ha a magyarországi és erdélyi magyar romák is megismernék egymás közösségeit. Az érmelléki cigányokra is gondoljon Magyarország, hogy a közös Kárpát-medencei magyar hazában ők is otthon érezhessék magukat – tette hozzá.

Balog Zoltán arra a közönségből érkező felvetésre, miszerint az integráció erőltetése következtében a romákat a többség megfosztja hagyományos életmódjától, azt válaszolta: a magyarok is eljutottak a nyereg alatt puhított hústól a hűtőszekrényig. Ám az olyan hagyományos mesterségek, mint például a vesszőfonás, gyógynövénygyűjtés igenis újjáéledhetnek, és versenyképesek lehetnek a modern világban is, például az autópályákat szegélyező hangtompító falakat lehetne megfonatni a roma kézművesekkel, és nem egy multi építené fel jó drágán. Az európai roma keretstratégiában kevés szó esik az emberi jogokról, annál inkább arról, milyen oktatáspolitikai, foglalkoztatáspolitikai, egészségpolitikai intézkedések szükségesek a felzárkóztatáshoz.


A magyarországi roma átlagéletkora tíz évvel alacsonyabb a magyarországi magyarénál, és húsz évvel az európai átlagénál; hogy ez változzon, gyakorlati megközelítésre van szükség. Nem vagyunk hajlandóak kizárólag emberi jogi szempontból nézni a kérdést – fogalmazott Balog. Magyarországot annak idején sokat bírálták amiatt, hogy az első Fidesz-kormány idején a gyermekek után járó segélyt ahhoz a feltételhez kötötték, hogy jár-e iskolába; ezt a gyakorlatot a Medgyessy-kormány azonnal meg is szüntette, mondván, emberjogi alapon jár a segély. Ma már Európában azonban teljesen normálisnak számít, hogy az állam elvárásokat fogalmaz meg azzal a személlyel szemben, akinek segélyt ad – vélte Balog.

A magyar kormány azt tervezi, hogy a továbbiakban változtat azon a helyzeten, hogy ma Magyarországon hátrányokkal jár gyermeket vállalni. Ám összekötjük a munkavállalás ösztönzésével, azokat a családokat bátorítjuk gyermekvállalásra, ahol legalább az egyik szülő dolgozik, mondta Balog. Az új közfoglalkoztatási program az előző kormány hasonló programjától abban különbözik az államtitkár szerint, hogy dolgozni is kell majd, nem elég megjelenni. Valóban az a célja, hogy visszavezessen a munkaerőpiacra. Balog Rooseveltet idézte, miszerint aki segélyt ad, kenyérre valót ad, ám aki munkát is ad, méltóságot ad. Az oktatás terén az államnak nem az a feladata, hogy minden áron kierőszakolja az integrált oktatást, hanem hogy az etnikai alapon szerveződő iskolákba járók számára is ugyanolyan színvonalas képzést biztosítson.


A Gandhi gimnázium szegregált iskola, hiszen csak roma diákok járnak oda, mégis, sokkal jobbak az eredmények, mint egy átlagos magyarországi tanintézetben. Bebizonyosodott az is, hogy eredményesebb az oktatás, ha a tanulók kulturális hátterét figyelembe veszik, mint hogyha nem. Ismerniük kell a saját értékeiket, öntudat nélkül csak terelhető állampolgárok lesznek – ám fontos, hogy identitásuk ne egy negatív, valami ellenében kialakuló identitás legyen – válaszolta annak a kérdezőnek, aki amiatt aggódott, hogy Magyarország már „megjárta” a felzárkóztatott kisebbségeivel, mert „hátba támadták”. Egyre több egyébként az olyan roma fiatal, aki kettős – roma és magyar – identitású – tette hozzá Balog. 

A Jobbik és az MSZP javaslata, hogy vegyék ki a gyerekeket a családjukból, és elkülönítve közösségüktől, kineveljenek egy új generációt, nem működne; a kanadai bennszülött indián közösségeknél sem működött – érvelt Balog. Jó példaként az egyesült államokbeli, az afroamerikai kisebbség felzárkóztatására kidolgozott Harlem Children’s Zone programot hozta fel, ahol az iskola közös élettérré válik gyermekeknek és szülőknek, az apukák ott nézik meg közösen a meccset, miközben a gyerek szakkörön van éppen, és a napot közös vacsora zárja. Ehhez hasonló elven Sajókazán együtt tanul írni-olvasni a 8 éves kislány, 22 éves anyukája és a nagymama is. Az iskola nem elidegeníti a szülőt, hanem neki is nyújt valamit, a tanulság, hogy be kell vonni az idősebb generációkat, nem szabad leírni őket.

Az államtitkár az előadás után villáminterjút adott a Transindexnek:

Balog Zoltán Gyöngyöspatáról, krízistérképről, és legnagyobb büszkeségéről

Milyen stádiumban van a Harlem Children’s Zone projekt magyarországi átültetése?

Balog Zoltán: – Azt találtuk, miután szakértőkkel megvizsgáltuk a kérdést, hogy a projekt maga teljes egészében nem alkalmazható, mivel más rendszerre épül. Magyarországon a szociális ellátórendszerben nincs annyi pénz. Az Egyesült Államokban nagy mértékben hozzájárulnak e rendkívül költséges program fenntartásához a magánszponzorok, akiket Magyarországon nehezebb bevonni. Ám különböző elemeket – például a szülők bevonása a leghátrányosabb helyzetű gyerekek esetében, a családi alapú megközelítés – alkalmazni fogunk.

Mecénások akadnának, Soros György is tett ilyen értelmű nyilatkozatot…

Soros azt mondta, ő akkor támogatja ezt, ha a magyar kormány támogatja.

És a magyar kormány támogatná, nem?

Tudja Ön, mennyi pénzbe kerülne ez? (nevet) Ha tudná, nem kérdezné. Több száz millióba. Nem az a bajunk, hogy nincsenek jó integrációs programjaink, hanem azoknak a fenntarthatósága meg a terítettsége: azaz ne csak egy ponton, hanem egy egész régiót födjünk le. Tehát mint kompakt módszert, nem láttuk gazdaságos módon átültethetőnek.

Az uniós források átirányítása a leghátrányosabb, leszakadó térségekbe – amit Járóka Lívia EP-képviselő is javasolt – nem hozhatna több pénzt erre a területre?

Számos projekt fut egyébként már, amely hasonló elemeket ötvöz. Amikor megvalósul az, amit Járóka Lívia javasolt, hogy ily módon koncentrálják az európai forrásokat, akkor majd újra megvizsgáljuk a kérdést. Ám attól tartok, erre még várni kell.

Magyarország nemzeti romastratégiája úgy tudom, már készül…

Van egy munkaanyagunk, amit még nem vitattunk meg a nyilvánosság előtt, mert úgy gondoltuk, ezt majd igazítjuk az európai roma keretstratégiához. Ebben lefektettük a követendőnek tartott irányokat: például az idősebb generáció bevonását, amit már említettem, egy másik elv a szociális szolgáltatások elvárásokhoz és feltételekhez kötése, illetve ezek teljesülésének monitorizálása.

Hány kisrégió, leszakadó település van Magyarország krízistérképén?


Magyarország élen járt Európában a leghátrányosabb kistérségek feltérképezésében. 33 ilyen térség volt, most javasoljuk, hogy kerüljön a térképre újabb 14. Ez kb. le is fedi a mélyszegénységben élőket. Földrajzilag ezek a térségek Északkelet-Magyarország, Délkelet-Magyarország, Kelet-Magyarország, azaz a periférikus területek.

A gyöngyöspatai helyzettel kapcsolatban hogyan kommentálja, hogy jobbikos polgármestert (Juhász Oszkárt) választottak a településen? Ez milyen következményekkel jár a továbbiakban?

Ezt majd meglátjuk. A Jobbik “terápiája” arra épít, hogy embereket és társadalmi csoportokat állítson szembe egymással. Szerintem a bajt csak együttműködéssel lehet orvosolni, én remélem, hogy lesz a polgármesterben annyi józanság, hogy erre az útra fog lépni. Aztán hogy ezt a pártja majd hogyan díjazza, az legyen az ő problémája.

Nemrég állítólag egy fideszes képviselő megfenyegette Juhász Oszkárt, hogy Gyöngyöspata nem kap pénzt fejlesztésre…

Jártunk már úgy, hogy manipulált felvételek kerültek ki a sajtóba, ezt kezeljük szerintem óvatosan. Nekünk van egy olyan programunk, amely kiemelt térségként kezeli a Gyöngyöspata környéki falvakat, ezt végre fogjuk hajtani, és bízom benne, hogy ebben partner lesz a polgármester is.

Tehát a polgármester politikai hovatartozása nem akadályozza, hogy pénzt kapjon a térség.

Én azt remélem, a polgármester nem fogja akadályozni a források odairányítását.

Mire a legbüszkébb az első egy év megvalósításaiból?

Arra, hogy elfogadtattuk az európai roma keretstratégiát. Ez nagyon nagy dolog, ebben nagyon sokan nem bíztak, mégis sikerült. Bízunk benne, hogy ennek meglesznek a magyarországi következményei is. A következő nagy lépés az utóbbi 20 év legnagyobb roma gyerekeket célzó ösztöndíjprogramja, amelyet szeptembertől indítunk el. Azt hiszem, ez világossá teszi azt az irányt, hogyan próbálunk segíteni a következő generációkon.

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter