Close
2017. augusztus
H K S C P S V
« júl    
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031  

Balog Zoltán: kiterjesztik a pedagógus-életpályát a bölcsődei nevelőkre, az örökbefogadási tanácsadókra

2015. ápr. 24. Fotók, Hírek | Hozzászólások
Balog Zoltán: kiterjesztik a pedagógus-életpályát a bölcsődei nevelőkre, az örökbefogadási tanácsadókra
 

Kiterjeszti a kormány a pedagógus-életpályát a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőkre, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálatokban dolgozó örökbefogadási tanácsadókra 2016. január 1-jétől – jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteken egy budapesti szakmai konferencián.

Balog Zoltán azt is közölte, a kormány megújítja és egységesíti a koragyermekkori fejlesztés rendszerét annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű fiatalok családjai mielőbb megkapják a szükséges szakmai segítséget. A programmal kapcsolatos intézkedésekre kétmilliárd forint áll rendelkezésre a jövő évi költségvetésben, ebből a forrásból fedezik egyebek mellett a pedagógus-életpálya kiterjesztését, valamint a pedagógiai szakszolgálatban dolgozók körének bővítését, kétszáz fővel. A miniszter arról beszélt, a cél az, hogy a családügyi, a köznevelési, az egészségügyi és a szociális ágazat koordinációjával egy területileg és minőségileg is egységes ellátórendszert alakítsanak ki. Tájékoztatása szerint a pedagógus-életpálya kiterjesztése több mint 900 felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőt, örökbefogadási tanácsadót érint.

Elmondta, tárcája jelentést készített a kormány számára a korai intervenció rendszerének állapotáról és ezzel kapcsolatban több határozati javaslatot is tettek. Közölte, az egészségügyi, a köznevelési, a szociális és a gyermekjóléti szféra ágazati koordinációja Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár feladata lesz. Jelezte, az államtitkár feladatai közé tartozik, hogy a többi ágazattal és tárcával együttműködve javaslatot dolgozzon ki a kora gyermekkori intervenciós rendszer egységes szemléletű szabályozására, működési rendjére és finanszírozására. Balog Zoltán azt mondta, a kisgyermekek korai fejlesztése olyan fontos ügy, amelyben az eredményességhez szükség van a kormányzati koordináción túl a szakemberek, a civil szervezetek és a családok együttműködésére is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy minél előbb sikerül beavatkozni, annál nagyobb az esély a gyerekek születéskori hátrányai kiküszöbölésére. Kitért arra: az érintett gyerekek csaknem egyharmada 5 éves korára problémamentessé válhat, ha a szakemberek időben felismerik a problémát és beavatkoznak. Közölte, évente mintegy 6 ezer sajátos nevelési igényű gyermek kezdi meg az iskolát, ez azt is jelenti, hogy ugyanennyi család életében jelenik meg komoly nehézség. Hozzátette, hogy az ilyen gyermekek fejlesztése iskoláskorban már sokkal nagyobb kihívást jelent, ezért fontos a korai felismerés és a célzott segítség, ami köznevelési, egészségügyi és a gyermekjóléti rendszert is érintő feladat.

A miniszter felidézte a korábbi kormányzati döntéseket, a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, az ingyenes gyermekétkeztetést és a bölcsődeépítési programot, amelyek a gyerekek hároméves korától segítik az esélyteremtést, de szerinte nem szabad megfeledkezni az azt megelőző életszakaszról sem. Elmondta, jelenleg a gyerekek korai fejlesztésével foglalkoznak mások mellett a védőnők, háziorvosok, nőgyógyászok, genetikai tanácsadók, házi gyermekorvosok, szakorvosok, bölcsődei kisgyermeknevelők, gyermekjóléti és gyermekvédelmi munkatársak, valamint az óvodák, pedagógiai szakszolgálatok, nevelési tanácsadók, szakértői bizottságok.  Balog Zoltán szerint az egységes fejlesztési rendszerrel még hatékonyabbá válhat a szakemberek munkája és így kevesebb sajátos nevelési igényű gyerek kerül majd be az iskolába.

Novák Katalin, a koordinációs feladattal megbízott államtitkár a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetben tartott konferencián azt közölte, ma összességében 100 ezer sajátos nevelési igényű gyermekek lehet. Arról is beszélt, évről évre egyre nagyobb az érintettek köre, ennek oka azonban szerinte az, hogy a szakemberek egyre jobban fel tudják ismerni az ilyen gyerekeket. Jelezte azt is, a probléma a szegényebb és a tehetősebb családokban egyaránt megjelenik. Közölte azt is, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programon belül jövőre indul egy 9 milliárd forint keretösszegű kiemelt program az ágazatok együttműködésében, amelynek a célja a koragyermekkori intervenciós rendszer fejlesztése. Ezek között lesz például egy egységes informatikai rendszer kiépítése, valamint képzések indítása. Szerinte az új, koordinált rendszerben egységes szemléletmódra, módszertanra és a szülők megfelelő tájékoztatására van szükség annak érdekében, hogy a gyerekek megkaphassák a fejlesztésükhöz szükséges célzott, személyre szabott segítséget. Fontos feladatnak mondta a szülőket arra ösztönözni, hogy a gyerekeket vigyék el szűrővizsgálatokra.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár arról beszélt, az iskolai időszakban megjelenő problémák egy része a korai gyermekkorban vagy a csecsemőkorban kezelhető, ezért fontos a problémák korai felismerése és az érintettek gondozása, mert ez a későbbi tudásszerzés esélyeit javítja. Czibere Károly, szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a koragyermekkori fejlesztés nem csak megelőzést jelent, hanem bátor társadalompolitikát, befektetést és “hasznos közkiadást” is hosszútávon. Szerinte a gyermekek fejlesztése ezért nem csak családi, hanem társadalmi és nemzeti ügy is, ami akkor lehet sikeres, ha az ágazatok között valódi szakmai együttműködés alakul ki az új, koordinált rendszerben.

(MTI)

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter