Close
2017. december
H K S C P S V
« nov    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Balog Zoltán Le Monde-interjúja magyar nyelven

2012. nov. 16. Interjúk | Hozzászólások
Balog Zoltán Le Monde-interjúja magyar nyelven
 

Yves-Michel Riols bevezetőjében elmondja, az 54 éves református lelkipásztor régóta foglalkozik a romákkal Magyarországon, mivel az ország azon régiójából származik, ahol a romák különösen nagy számban élnek. Balog 2010-ben kapta meg a miniszteri tárcát, ezzel a kormány „Roma felelőse” lett. Emberi erőforrások minisztereként tárcájához tartozik az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a szociális ügyek. A szerző elmondja, Balog novemberi franciaországi látogatása alkalmával válaszolt a Le Monde kérdéseire a romák magyarországi helyzetével kapcsolatosan, akik a lakosság 8%-át tesz ki, ezzel az ország legjelentősebb kisebbségét alkotják.

A szélsőjobboldali párt, a Jobbik rendszeres romaellenes tüntetéseket szervez, amelyekkel szemben a kormány az azt bíráló hangok szerint nem lép fel kellő határozottsággal. Hogyan reagálna ezekre a kritikákra?

Az illetékes magyar szervek mindig is egyértelműen elítélték a rasszizmus minden formáját, bármiről is legyen szó. A jobb-közép Orbán kormány volt az első, amely jelentős intézkedéseket tett a kisebbségekkel szembeni diszkrimináció ellen, legyen szó romákról, vagy másokról. Az alaptörvénybe belekerült egy passzus a gyűlöletkeltés büntetőjogi következményeiről, illetve az törvényen kívül helyezte a Magyar Gárdát, a szélsőjobboldal félkatonai mozgalmát is. A rendszerváltás óta ez az első alkalom, hogy ilyen intézkedéseket foganatosítottak, és ez egyértelmű jele annak, hogy a magyar hatóságok a zéró tolerancia elvét alkalmazzák a rasszizmus és az antiszemitizmus vonatkozásában.

Érdemes arra is kitérni, hogy az utóbbi 3 évben nem történt romák elleni agresszió Magyarországon. Az utolsó incidensek 2009-ben zajlottak: ekkor hat romát gyilkoltak meg egy év leforgása alatt. Akkoriban az ellenzék soraiban foglaltunk helyet és elhatároztam, ha a kormányrúdhoz jutunk, újjáépítjük az áldozatok családjainak lakóhelyeit. Ez megtörtént.

Orbán Viktor hatalomra kerülése óta voltak ugyan szélsőjobboldali roma ellenes tüntetések, de a rendőrség fellépésének köszönhetően azok nem fajultak erőszakig. Mindazonáltal figyelembe kell venni, milyen negatív pszichológiai hatásai vannak ezeknek a tüntetéseknek, ezért a kormány egy olyan törvényt fogadott el, amely bünteti azokat a cselekedeteket, amelyek félelmet szítanak egy adott közösségen belül.

Miben más Orbán Viktor roma politikája azon bal- vagy jobboldali kormányokétól, amelyek a rendszerváltás után kerültek hatalomra?

A rendszerváltás óta először kormányunk egy átfogó roma stratégia kiépítését irányozta elő, amely figyelembe veszi az erre a közösségre jellemző sajátos tényezőket, hiszen nem csupán emberi jogi kérdésről van szó, hanem egy sokkal szélesebb körű szociális problémáról. A magyarországi romák több mint fele él mélyszegénységben.

Ebben a különlegesen súlyos helyzetben kivételes intézkedésekre van szükség. Bár a jobb-közép kormánynak, amelynek én magam is tagja vagyok, fenntartásai vannak a kvótarendszerrel szemben, mégis elsőként mi léptettük életbe a romákkal szembeni pozitív diszkriminációt a gazdaság és politika területén. Ez egy jelentős változás.

Politikai értelemben ez azt jelenti, hogy a következő választásokkor 2014-ben a 13 hivatalos kisebbség, köztük a legnagyobb, a roma kisebbség számára meghatározott számú képviselői mandátumot tartunk fenn. A kormány változtatott továbbá a közbeszerzés szabályain is: ezen túl azon vállalatok nyerhetnek pályázatot, amelyek minimum 20%-ban alkalmaznak szegénységben élő, vagyis javarészt roma személyeket. 

Ezek a szabályok az államigazgatásra is vonatkoznak: 40%-át a 2010 óta alakult 200 000 közigazgatási státusznak roma személyek nyerték el. Mindemellett, a helyi projektek állami finanszírozása immár attól függ, hogy milyen százalékban biztosít munkát a romáknak.

Mi a helyzet a romák politikai képviseletével Magyarországon?

Tudomásom szerint Magyarország az egyedüli ország a világon, ahol létezik roma parlament. 1994-ben a rendszerváltás utáni első demokratikus kormány, a keresztény-demokrata Antall József kormánya fogadtatta el ezt az innovatív törvényt a nemzeti kisebbségek képviseletéről.

Ez lehetővé teszi a kisebbségeknek, hogy megválasztott helyi és országos szintű képviselettel rendelkezzenek. A romák esetében egy roma nemzeti tanács létesült, melyet a köznyelv a romák parlamentjének nevez. Választott képviselőik részt vesznek minden, a romákat érintő törvény kidolgozásában. Sőt, Orbán Viktor kormánya ennél még tovább ment el: 2011-ben a magyar kormány és a roma önkormányzat megegyezést kötött, miszerint utóbbi szerv vétójoggal rendelkezik a roma közösséget célzó programokat illetően.

Véleményem szerint Magyarország jogi és intézményi struktúrája a romákkal szemben kifogástalan.  Ugyanakkor nem minden problémára sikerült megoldást találni: a romák társadalmi perifériára szorulása régi és mélyreható probléma. Ennek a tendenciának a megfordítása pedig csak hosszú, alapos munka eredménye lehet. 

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter