Close
2017. december
H K S C P S V
« nov    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Balog Zoltán Londonban: a romák megsegítésének legnagyobb feladata a többségi társadalom megnyerése

2011. ápr. 27. Egyéb | Hozzászólások

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:

London, 2011. április 27., szerda (MTI) – A magyarországi roma közösség megsegítésén belül a legnagyobb feladat a nem roma többség megnyerése az ügynek, és meggyőzése arról, hogy a társadalom szélére szorult közösségek integrációja az egész társadalom javát szolgálja – mondta szerda este Londonban Balog Zoltán.


A közigazgatási és igazságügyi minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára a londoni magyar nagykövetség és a londoni Magyar Kulturális Központ által az európai és a magyar roma stratégiáról szervezett konferencián szólalt fel. A rendezvényt az EU londoni képviseletén tartották.

A magyar szakpolitikus a roma közösség problémáinak gyökereiről szólva elmondta: a kommunista rendszer bukása után összeomlott – és azóta is alacsony – a szakképzetlen munkaerő iránti kereslet, és ez különösen keményen sújtotta a roma lakosságot. Balog Zoltán szerint azoknak a szakképzetlen munkavállalóknak a zöme, akik az átalakulási időszakban elvesztették állásukat, azóta is munkanélküli. Az államtitkár elmondta: a tízmilliós Magyarországon 1988 és 1990 között 1,5 millió munkahely szűnt meg. Balog Zoltán felidézte az elmúlt években elkövetett romagyilkosságokat, és kijelentette: létrejött egy olyan politikai mozgalom, amely “felfedezte, hogy tőkét kovácsolhat e feszültségekből”.
   
A politikus a Jobbikot olyan szélsőséges politikai pártnak nevezte, amely – szavai szerint – nyíltan és nagyon populista módon cigánybűnözésként és -terrorként emlegeti e problémát, a romákat nevezi a konfliktusok okozóinak, és az úgynevezett cigánybűnözés ellen “alternatív félkatonai csoportok” révén ígér védelmet. Ezek – a bűnözés elleni védelemhez fűződő indokolt elvárás kielégítésének jegyében – olyan “veszélyes politikai folklórt” teremtenek, amely a II. világháború alatt tevékenykedő magyar nácik idejét idézi. Fontos azonban a különbségtétel: ha az emberek elfogadják is az úgynevezett gárdákat, félkatonai csoportokat, az nem azt jelenti, hogy náci jelképekkel rokonszenveznének – hangsúlyozta Balog Zoltán.

Michael Stewart, a University College London szociológia-professzora felszólalásában hangsúlyozta, hogy a populizmus nem kizárólag magyar jelenség; a szakértő utalt például a francia Nemzeti Frontra. A professzor szerint a jelenlegi európai populista mozgalmak valószínűleg abban különböznek a múltbeliektől, hogy tartósan, legalább egy nemzedéknyi időre jelen lesznek. Stewart kijelentette: sokak által vallott szakmai vélemény szerint ez az európai integráció paradox következménye, amely még Nagy-Britanniában is érezhető. Borzolják a kedélyeket ugyanis az olyan brüsszeli döntések, amelyek az állampolgárok mindennapi életét befolyásolják, köztük például azok, amelyek arról intézkednek, hogy az orvosok hány órát dolgozhatnak, vagy hogy a börtönbüntetésüket töltő elítéltek kaphassanak-e választójogot – hangsúlyozta Stewart.

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter