Close
2018. szeptember
h k s c p s v
« máj    
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930

Balog Zoltán nyitotta meg az MNG Derkovits-kiállítását

2014. ápr. 3. Fotók, Hírek, Video | Hozzászólások
Balog Zoltán nyitotta meg az MNG Derkovits-kiállítását
 

Derkovits Gyula életművét szeretné újraértelmezni a Magyar Nemzeti Galéria DERKOVITS. A művész és kora című, április 3-án megnyílt kiállítása, amely 199 Derkovits-művön és kortársainak festményein, fotóin, grafikáin keresztül tekinti át, illetve helyezi kontextusba a két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb magyar festőjének munkásságát. A tárlatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg.

Különös érzés a Várkert Bazár megnyitásáról a Derkovits-kiállításra érkezni: ott a verbunk, a palotás dominált, itt pedig a küzdelmes munkásarcok, a lázadó erő – emlékeztetett megnyitóbeszédében az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán azonban hozzáfűzte: az MNG kiállítása búcsút vesz a sztereotípiáktól, és ebben saját képeivel Derkovits Gyula is segít mindazoknak, akik hajlandók az alkotásokra figyelni. „Derkovits arra biztat, hogy ne engedjük őt beskatulyázni a munkásfestő fiókba, de ne engedjük saját magunkat sem skatulyákba kényszeríteni” – jegyezte meg a miniszter, hozzátéve: „Derkovits, Radnóti, Bartók vagy akár Jancsó Miklós miért ne lehetne azoké is, akik szeretik Munkácsyt, Herczeg Ferencet, Erkelt vagy éppen Nyirő József regényeit?”.

Balog Zoltán elmondása szerint Derkovits olyan művész, aki keveset kapott, de sokat adott, és még most is ad: „az igazán nagy művészek arra inspirálnak, hogy újra és újra utakat keressünk hozzájuk, mert a nagyokhoz sosem csak egyetlen út vezet” – fogalmazott. A tárcavezető kiemelte: már az is eredmény, ha a látogatók külön találják meg ezeket az utakat, az igazi azonban az lenne, ha politikai és világnézeti különbségektől függetlenül mindez együtt sikerülne.

Zwickl András, a kiállítás egyik kurátora kiemelte: Derkovits a két világháború közötti időszak hazai festészetének egyik legjelentősebb alakja, akinek jelentőségét már kortársai elismerték, korai halála után azonban megítélése körül viták kezdődtek; születésének 120. és halálának 80. évfordulója pedig most kiváló alkalmat kínál az életmű áttekintésére. A kiállítás elsősorban Derkovits művészetének eredetiségét és egyediségét kívánja bemutatni, nem elhallgatva azt sem, hogy olyan alkotó volt, aki kora képzőművészetében alaposan tájékozódott, ugyanakkor tudatosan merített a hagyományokból, ahogyan ő maga is hatott kortársaira – közölte. Baán László, az MNG főigazgatója hangsúlyozta: magyar művész életművét ilyen színes és gazdag kontextusban, ennyire sokoldalú megközelítésben még soha nem mutatta be az MNG, mint az április 3-án megnyílt tárlaton. A feladat rendkívüli volt: egy korábbi paradigma alapján kultikus ikonná emelt művészkép lebontása, és helyette új értelmezési keretek kialakítása – tette hozzá a főigazgató.

Bakos Katalin és Zwickl András kurátorok a csütörtöki tárlatvezetésen elmondták: a kiállítás öt nagyobb tematikus egységben tekinti át Derkovits életművét, párhuzamba állítva azt a hazai és külföldi kortársak számos munkájával. Az A épület földszintjén a festő életével és utóéletével ismerkedhet meg a közönség dokumentumok, fényképek és néhány műalkotás segítségével, az emeleten pedig a mindössze másfél évtized alatt létrehozott életművel. A gazdag anyagot a kurátorok az elégia, a dráma, a szatíra, az esszé és a himnusz hívószavai mentén tagolták fejezetekre, érzékeltetve azt az érzelmi-hangulati töltést, amellyel Derkovits hatni kívánt a szemlélőre. Külön teremben kaptak helyet Derkovits évtizedekig ikonikusnak számító Dózsa-sorozatai. A művész először 1928-29-ben fametszeteken, majd 1930-ban rézkarcokon dolgozta fel az 1514-es parasztháború témáját, a mindenkori elnyomottak melletti kiállásként, a szocialista művészettörténet azonban – mint arra egy 1957-es plakát is utal – forradalmi propagandát látott a sorozatokba. Derkovits egészen más, szatirikus hangon is képes volt szólni a társadalmi ellentétekről, ahogy azt képein a gazdagok világának kövér, eltorzult arcú szereplői is bizonyítják, tragikusabb tónusúak ugyanakkor az elnyomás brutális arcát felmutató munkái. A festő himnikus hangvételű kompozícióinak középpontjában az ember világát és sorsát meghatározó magasabb rend áll, legyen szó a művész és feleségének elválaszthatatlan közösségéről, a szerelemről vagy a munka világának dicséretéről. A tárlat július 27-ig látogatható

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Derkovits-kiállítás az MNG-ben

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter