Close
2017. október
H K S C P S V
« szept    
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031  

Balog Zoltán Viviane Redinggel tárgyalt

2012. nov. 26. Hírek | Hozzászólások
Balog Zoltán Viviane Redinggel tárgyalt
 

A romák társadalmi integrációja érdekében tett magyarországi lépésekről és a nagyvállalatok felügyelő bizottságaiban bevezetni tervezett női kvótáról is tárgyalt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Viviane Redinggel, az Európai Bizottság alapjogi ügyekért felelős alelnökével hétfőn.

A cigányság helyzetének javítására tett magyarországi intézkedéseket Balog Zoltán szerint nagyra értékelte az uniós biztos, aki a miniszter elmondása szerint a magyar EU-elnökség idején a bizottságból a leginkább támogatta az európai romastratégiára vonatkozó kezdeményezést. Balog szerint Reding a végrehajtás területén is nagyra értékeli Magyarország szerepét. A miniszter a megbeszéléseken elhangzottakról azt mondta: az alapjogi biztos szerint reménykeltő és elismerésre méltó, ami ma Magyarországon romaügyben történik. A miniszter szerint a bizottság alelnöke a többi között méltatta a magyar közfoglalkoztatási programot is.

“Korábban megpróbálták ezt is úgy beállítani az európai közvéleményben, mint valami munkatábort, most ehhez képest pozitív példaként szerepel az országjelentésünkben” – nyilatkozott az MTI-nek a miniszter

A biztos a miniszter elmondása szerint nagyra értékelte, hogy a magyar iskolákban az etnikai csoportok közötti meg nem értést csökkentendő tanítani fogják a magyarországi cigányság történelmét. Azzal a direktívával kapcsolatban, amely előírná, hogy a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok felügyelő bizottságaiban legalább 40 százalékban nőket kell alkalmazni, a magyar miniszter továbbra sem ért egyet abban a tekintetben, hogy ezt uniós szinten kellene szabályozni. A bizottság novemberben bemutatott javaslata a 250 főnél több embert foglalkoztató, 50 millió eurónál nagyobb éves forgalmú, tőzsdén jegyzett vállalatoknál írná elő az “alulreprezentált nem” arányának minimum 40 százalékra emelését 2020-ig. Ha ez nem teljesül, akkor a tagállamok szankciókat szabhatnának ki az adott vállalatokra. Az Európai Bizottság szerint ez Európában mintegy ötezer, Magyarországon pedig körülbelül húsz vállalatot érintene.

Balog Zoltán egyike volt annak a kilenc európai tárcavezetőnek, akik levelet írtak a bizottságnak, és azzal érveltek a javaslat ellen, hogy ezt nem uniós, hanem tagállami szinten kellene szabályozni. A miniszter elmondta: Reding beszámolt neki arról, hogy a szakminiszterek tanácsa számára készült egy dokumentum, amely szerinte eloszlatja az ezzel kapcsolatos tagállami aggályokat. Balog kifejtette, hogy tanulmányozni fogják ezt a dokumentumot, és ennek tükrében döntenek.

A miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy Magyarországon erre jelenleg tényleg nem létezik konkrét szabályozás, az állami vállalatoknál pedig 0 és 33 százalék között mozog a felügyelő bizottságokban a nők aránya. Balog Zoltán rámutatott, hogy “kell ez ellen tenni, de nem akarunk brüsszeli előírást”, valamint hogy a kormány nem kvótával szabályozná ezt a kérdést.

“Kvótaügyben valóban nem állnak még túl közel egymáshoz az álláspontok” – nyilatkozott Balog Zoltán.

A miniszter arra is kitért, hogy szerinte nagyon fontos lebontani azokat az akadályokat, amelyek meggátolják a nők munkába állását, és úgy véli, hogy ebben Magyarországnak sikerült is fejlődést felmutatnia, mert járulékkedvezmény formájában a munkahelyvédelmi akcióterv is segíti, hogy a nők a gyermekvállalás után visszatérhessenek a munka világába. Fontosabbnak tartaná viszont annak az elvnek a betartatását, amely kimondja, hogy azonos munkáért azonos bér jár.

“Én például azt, hogy ugyanazért a munkáért ugyanaz a bér járjon egy nőnek és egy férfinak, ami ma egyébként számos helyen nem így van, Magyarországon sem, ezt sokkal fontosabb javaslatnak tartanám” – fejtette ki az MTI-nek adott interjúban Balog Zoltán.

A miniszter ugyanakkor leszögezte: a javaslat célját nem vitatja, de úgy véli, hogy a szubszidiaritás elve szerint minden kérdést azon a szinten kell rendezni, ahol az illetékesség van, és úgy gondolja, hogy “ez ebben az esetben a nemzeti szint”.

(MTI, EMMI)

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter