Close
2019. szeptember
h k s c p s v
« máj    
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30  

Elfogadta a Kormány a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát

2011. jan. 30. Egyéb | Hozzászólások

OS

Elfogadta a Kormány a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát – Az elszegényedés, a lecsúszás elleni hatékony fellépés a Kormány egyik legfontosabb célja

Budapest, 2011. november 30., szerda (OS) – Egyhangúlag fogadta el a Kormány mai ülésén a KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága által beterjesztett Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát. A mélyszegénység, gyermekszegénység, romák alcímet viselő stratégia 10 esztendőre tervez (2011-2020). A Kormány jóváhagyta a dokumentum két évre (2012-2014) szóló intézkedési tervét is. A kormányülésen Balog Zoltán illetékes államtitkár mellett részt vett Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke is.

Ma Magyarország egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén, valamint a hátrányos helyzetű térségekben és települések perifériáján növekvő és újonnan kialakuló rossz lakhatási körülmények, valamint a közbiztonság romlása.


Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától.

A rendszerváltozás óta eltelt húsz évben mostanáig nem készült a szegénységből adódó problémák hatékony kezelésére alkalmas megoldási javaslat. A most elfogadott Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia összetett: azonnali cselekvési tervet is meghatároz, valamint hosszú távú feladatokat is kijelöl.

A Stratégia megvalósítására a hazai költségvetésből és EU-s forrásokból az elkövetkezendő három évben több mint 200 milliárd forint áll rendelkezésre, amely elősegíti az elszegényedők helyzetének javulását. A Stratégia minden olyan ember számára kíván kiutat kínálni, aki szegénységben él – nemzetiségtől függetlenül.

Az elszegényedés veszélyével küzdők segítése nemzeti ügy, hiszen a szélsőséges élethelyzetek, a kirívó társadalmi különbségek, a társadalmi zárványok kialakulása valamint az ezekhez kapcsolódó esélytelenség, és a hátrányos helyzet generációkon keresztüli átörökítése az egész társadalom stabilitását veszélyeztetik. A társadalmi kohézió hiánya pedig csökkenti a társadalmi versenyképességet, gátjává válik a gazdasági fejlődésnek is.

A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia rendszerbe állította mindazon területeket, amelyek a felzárkózás politikával foglalkoznak: így az állami intézkedések, a különböző programok, az intézmények és az egyéb szereplők (egyházak, civilek, települési önkormányzatok és Országos Roma Önkormányzat) a közös koordinációval jóval hatékonyabban működhetnek majd a jövőben.

Kormányzati szinten összehangolt működést valósít meg a Stratégia: a felzárkózás politika elveit minden minisztériumnak figyelembe kell vennie saját munkája tervezésénél és megvalósításánál.

A Stratégia alapelvei:

– aktivizálás, azaz fontos, hogy a jelenleg inaktív munkaképes emberek ismét aktívak legyenek, és felelősséget vállaljanak sorsukért
– teljesítmény elvűség, azaz az állami támogatások, juttatások esetén magától a támogatottól is teljesítményt, eredményt várnak el,
– koordináció, azaz a különböző szakpolitikák rendszerének összehangolása,
– komplexitás, azaz a szegénység által sújtott területeket – a foglalkoztatást, oktatást, egészségügyet, lakhatást – összehangolva, együtt kell kezelni,
– ellenőrzés, nyomon követés, azaz egy olyan monitorozási rendszer kialakítása és működtetése, amelynek segítségével a programok eredményessége és célzottsága kimutatható.

A Stratégia a társadalmi vita eredményeként két új résszel bővült; egy, a közbiztonságról szóló fejezettel, valamint a szemléletformálás vonatkozásában megfogalmazott elvekkel, melynek célja a társadalmi többség meggyőzése arról, hogy közös érdek a mélyszegénységbe jutottak és a romák felzárkózása.

A dokumentum EU-s szempontból is egyedülálló, hiszen a november 30-i kormánydöntésnek köszönhetően a nemzeti stratégiát az uniós tagállamok közül elsőként hazánk nyújtja majd be az Európai Bizottságnak. A tagállamoknak stratégiájukat év végéig kell eljuttatniuk a Bizottságnak.
A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia teljes szövege olvasható a http://romagov.kormany.hu/ oldalon.

Budapest, 2011. november 30.

Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Kormányszóvivői tájékoztató – Elfogadták a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiát

Budapest, 2011. november 30., szerda (MTI) – A kormány szerdai ülésén elfogadta a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiát; a dokumentum egyesíti a gyermekszegénységgel, a romaüggyel, és hátrányos helyzetű térségekkel kapcsolatos stratégiákat – jelentette be a kormányszóvivő budapesti sajtótájékoztatóján.

Giró-Szász András elmondta, a stratégia a 2011 és 2020 közötti terveket tartalmazza, illetve azon belül a 2012 és 2014 közötti évekre szóló végrehajtási intézkedési terveket.

Úgy vélte, az elmúlt tíz évben nagyon kevés eredménye volt a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémáinak kezelésének. Mint mondta, ebben az időszakban az előző kormányok 120 milliárd forintot költöttek el ezeken a területeken, azonban – szavai szerint – igazolhatóan csak mintegy 10 milliárd forint jutott el az érintettekhez.

Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta mostanáig nem készült a szegénységből adódó problémák kezelésére átfogó megoldási javaslat, ezt kívánta most orvosolni a kormányzat a stratégia elfogadásával.

Azt hangoztatta, hogy a kormány nemzeti ügyként kívánja kezelni az elszegényedés veszélyével küzdők segítését, és garantálni akarja a szociális biztonságot valamennyi hátrányos helyzetű magyar állampolgár számára. Arra mutatott rá, hogy a hátrányos helyzet az érintett családokban generációkon át öröklődik, és így az egész társadalom problémájává válik, továbbá a munkanélküliség miatt a gazdasági fejlődést is gátolja.

Elmondta, a szegénységi kockázatok különösen a gyermekeket, a hátrányos helyzetű térségekben élőket sújtják, és a romák nagy többsége ez utóbbi csoporthoz tartozik. Hozzátette: a most elfogadott stratégia ezért integrálja e három területet. A kormányszóvivő a dokumentum alapelvei között említette, hogy megpróbálják aktivizálni a munkaképes embereket, a támogatásokat pedig teljesítményhez kötik. Jelezte azt is, hogy a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és a lakhatás kérdéseit a jövőben összehangolva kívánják kezelni.
Balog Zoltán, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár emlékeztetett arra, a magyar uniós elnökség idején fogadták el azt a politikai nyilatkozatot, melyben a tagállamok elkötelezték magukat arra, hogy elkészítik a saját felzárkózási-, illetve romastratégiájukat. Hozzátette: e dokumentumokat december végéig kell minden országnak benyújtania az Európai Bizottságnak. Arról is beszélt, hogy a társadalmi felzárkózást és a romaügyet sokszor megpróbálják egymással szemben kijátszani, de – mint fogalmazott – a kormánynak az az álláspontja, hogy Magyarországon nem csak a cigányságot érinti a szegénység, illetve a mélyszegénység. Hozzátette: a kormány e “tudatosan vállalt kettősség” jegyében azt akarja, hogy minden, a mélyszegénységből kiutat mutató programban részt tudjanak venni a romák, ahogy mindenki más is.
Jelezte azt is, hogy a kormányülésen, melyen a stratégiát elfogadták, részt vett Farkas Flórián az Országos Roma Önkormányzat elnöke is.
Balog Zoltán tájékoztatása szerint a dokumentumot – a társadalmi vitának köszönhetően – kibővítették egy közbiztonsági fejezettel. Az államtitkár ezt azzal indokolta, hogy a mélyszegénységben élők bűnözővé válásának a kockázata is nagyobb. A kanadai romák kivándorlására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt,  folyamatosan kapcsolatban állnak a kanadai nagykövetséggel, illetve rajtuk keresztül az ottani hatóságokkal, és minden szükséges információt megadnak nekik.
Közölte, a kanadai nagykövetség volt az első, amelyik konzultálni akart a stratégiáról, ezért már el is készítettek a számukra a dokumentum angol nyelvű összefoglalóját.

bvz bdó

MTI 2011. november 30., szerda 14:38

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter