Close
2017. október
H K S C P S V
« szept    
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031  

Emléktáblát avatott Balog Zoltán Dachauban

2015. jún. 18. Fotók, Hírek | Hozzászólások
Emléktáblát avatott Balog Zoltán Dachauban
 

A magyar kormány emléktábláját avatta fel június 18-án Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a bajorországi Dachauban, az egykori náci koncentrációs tábor területén kialakított emlékhelyen.

A mininiszter az MTI-nek telefonon nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy idén emlékeznek meg a tábor felszabadításának 70. évfordulójáról. A magyar kormány – mint utalt rá – azért választotta június 18-át az emléktábla leleplezésére, mert éppen 71 évvel ezelőtt érkezett meg Magyarországról Dachauba a zsidókból, cigányokból, politikai üldözöttekből álló első fogolyszállítmány. A tábla minden Magyarországról elhurcolt áldozatnak emléket állít – hangsúlyozta a miniszter. Az emlékünnepségen jelen volt Ludwig Spaenle, a bajor kormány oktatásért, kultúráért felelős államminisztere, Charlotte Knobloch, a müncheni és felső-bajorországi zsidó hitközség elnöke, több túlélő, valamint Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke. Ennek kapcsán a miniszter megemlítette: Ács Tamás nagyapját annak idején Dachauban gyilkolták meg, amit a család 2007-ben véletlenül fedezett fel az ottani regiszterben.

Balog Zoltán az emléktábla-avatási ünnepségen mindenekelőtt az emlékezés kultúrájáról beszélt. Utalt arra, hogy ezzel kapcsolatban vannak viták, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy egyszerre tudjuk lefolytatni a vitákat  a megfelelő emlékezésről,  de ezzel egy időben az áldozatoknak megadjuk a megfelelő tiszteletet. A miniszter beszédében elmondta, hogy az emlékezés kultúrájában Magyarországnak negyven év lemaradása van, hiszen két diktatúra terhét cipeljük. A kommunista diktatúra megakadályozott bennünket abban, hogy tisztességes módon szembesüljünk a náci diktatúrával  -  jelentette ki Balog Zoltán, kiemelve, hogy ebből fakadóan bőven van tennivalónk.

Ezzel összefüggésben beszédében emlékeztetett a tavalyi holokauszt-emlékévre, megemlítette a soros magyar elnökséget a Nemzetközi Holoauszt-emlékezési Szövetségben (IHRA), beszámolt arról, hogy a zsidó oktatási kerekasztallal megegyezés jött létre a magyarországi zsidóság örökségének oktatásáról. Ennek kapcsán külön kiemelte a zsidó-magyar együttélés értékeit a kultúrában, a tudományban  és a történelemben, továbbá utalt arra, hogy az óvodától az egyetemig minden oktatási szinten léteznek a zsidó hitközségek által fenntartott intézmények, amire korábban nem volt példa. Utalt Nemes Jeles László Saul fia című, Cannes-ban a zsűri Nagydíját elnyerő filmjére is, kiemelve, hogy az a holokauszt gyermekáldozatainak is méltó emléket állít. Hangsúlyozta, hogy a roma áldozatok emlékét is ápolni kell, utalva arra, hogy ebből a célból Magyarországon hamarosan létrejön egy roma oktatási kerekasztal. Végezetül egy Kertész Imre-idézetet említve azt hangsúlyozta: feladatunk az, hogy a szabadságunkat felelősséggel építsük. A magyar kormány áprilisban – a náci koncentrációs táborok felszabadításának 70. évfordulója kapcsán – hasonló emléktáblát avatott a Berlin térségében fekvő ravensbrücki és sachsenhauseni volt táborok területén.

Dachau mintaláger volt, kialakítását és működési rendjét követték az összes többi náci koncentrációs táborban. Az első foglyokat Hitler hatalomra jutása után alig néhány héttel, 1933 márciusában szállították a lágerbe, és a háború végéig több mint 200 ezer embert fogtak kényszermunkára ott. A táborba elsősorban zsidókat hurcoltak, de romákat, melegeket, politikai okokból üldözötteket is ezres nagyságrendben küldtek Dachauba a Harmadik Birodalom minden sarkából. A koncentrációs táborban legalább 30 ezren haltak meg. Az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek elmondta még, hogy az emlékünnepség keretében különmegbeszélést folytatott Ludwig Spaenle bajor államminiszterrel a budapesti német nyelvű Andrássy Egyetem jövőjéről. Az államminiszter tájékoztatta Balog Zoltánt arról:  a bajor kormány azt javasolja a bajor parlamentnek, hogy a jövő évben duplájára – 250 ezer euróról 500 ezer euróra – emeljék az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű  Egyetem támogatását. Mindezt azzal indokolta, hogy a bajor kormány megítélése szerint az egyetem nemcsak a bajor-magyar kapcsolatokhoz, hanem az európai kulturális önazonosság erősítéséhez is példamutatóan járul hozzá. A bajor támogatás  növelésének feltétele egyébként az, hogy Baden-Württemberg tartomány is emeli a budapesti egyetemnek nyújtott, saját támogatását – emlékeztetett Balog Zoltán. Az Andrássy Egyetem az első német nyelvű és németországi intézményi akkreditációval rendelkező felsőoktatási intézmény a német nyelvterületen kívül. 2001-ben alapította Magyarország, Németország, Ausztria és a két németországi tartomány, Bajorország és Baden-Württemberg. Az egyetem mester- és posztgraduális  képzéseket kínál történelem-, politika-, gazdaság- és jogtudományok szakterületeken.

MTI

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter