Close
2018. augusztus
h k s c p s v
« máj    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  

EU-elnökség – A romastratégia elfogadása a magyar félévhez kötődik – HÁTTÉR

2011. Júl. 1. Egyéb | Hozzászólások

Budapest, 2011. július 1., péntek (MTI) – A féléves magyar elnökség három eredményét emelte ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, amikor Varsóban átadta az európai uniós elnökséget jelképező zászlót és stafétabotot Donald Tusknak, a soros elnöki teendőket Magyarországtól átvevő Lengyelország miniszterelnökének: az EU-csatlakozási tárgyalások lezárását Horvátországgal, a romastratégia elfogadását és a gazdasági kormányzás megteremtésében elért haladást. Magyarország soros EU-elnökségi programjának egyik kiemelt témája volt a romák helyzetének javítása.
 

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár júniusban azt mondta: akkor hiteles egy ország nemzetközi téren egy adott ügyet felvállalva, ha maga is sikeres politikát valósít meg a kérdésben. Ezért kötött megállapodást a magyar EU-elnökség idején a kormány az Országos Roma Önkormányzattal, amelyben egyebek mellett munkahelyek létrehozását határozták el.

Múlt hét végi csúcstalálkozójukon az EU-tagországok állam- és kormányfői elfogadták az uniós roma keretstratégiát. A tagállamoknak az év végéig nemzeti programokat kell kidolgozniuk. A romák alkotják Európa legnagyobb etnikai kisebbségét, az EU tagállamaiban jelenleg mintegy 10-12 millió roma él. Bár mind a 27 tagállamban vannak romák, a teljes lakossághoz képest legnagyobb arányban Romániában, Bulgáriában, Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Spanyolországban élnek. A spanyol-belga-magyar trió elnökség programjában szerepelt, hogy a romák problémáit az eddigieknél erősebb és egységesebb eszközökkel kell kezelni.

Az Európai Bizottság adatai szerint a roma lakosságnál magas a szegények és a munkanélküliek aránya, és gyakran szembesülnek előítéletekkel, sztereotípiákkal. Európában a teljes lakosság 16 százaléka, és minden ötödik gyermek él szegénységben, míg a romáknál ez az arány lényegesen magasabb. Kutatások szerint a romák születéskor várható élettartama 10-15 évvel kevesebb, mint a nem romáké.

A romák franciaországi kitoloncolása miatt 2010 nyarán kialakult válsághelyzet bizonyította, hogy a romák integrációja nemcsak Közép- és Kelet-Európa feladata, hanem az európai intézmények és a tagállamok közös felelőssége. Az Európai Parlament (EP) márciusban elfogadta Járóka Lívia (Fidesz) e témához kapcsolódó jelentését, amely szerint az európai romák helyzetének javítása, a munkahelyhez, a lakhatáshoz, a minőségi oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz fűződő jogok biztosítása csak akkor lehetséges, ha a tagállamok számszerűsített és számon kérhető kötelezettségeket vállalnak, az EU pedig, az eddiginél jobban, célzott programokra ad pénzt, és e pénzek felhasználását hatékonyabban ellenőrzi. Az EP szerint az uniós stratégiának foglalkoznia kell az alapvető jogok megsértésének minden formájával, köztük a diszkriminációval, a szegregációval, a gyűlöletbeszéddel, az etnikai alapú megkülönböztetéssel, az ujjlenyomatok jogellenes rögzítésével, a jogellenes kilakoltatással és kiutasítással.

Áprilisban a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerére vonatkozó bizottsági javaslatokat Viviane Reding jogérvényesülésért, alapvető jogokért és az uniós polgárságért és Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos mutatta be. A bizottság álláspontja szerint összehangolt, de országonként a helyi adottságokhoz alkalmazkodó fellépésre van szükség ahhoz, hogy az unióban előrébb lehessen jutni a romák társadalmi integrációjában. Az előterjesztés szerint a tagállamoknak még az idén elkészítendő terveikben nemzeti célokat kell megállapítaniuk, amelyek “arányban állnak lakosságukkal és területükkel”, és függnek a tagországok kiinduló helyzetétől is.
Ezt a javaslatot néhány nappal később a Budapesten megrendezett V. Európai Roma Platformon is megvitatták, amelyen a romaintegráció ügyében érintett szereplők civil szervezetek, jogvédők, romaügyi szakértők, valamint a tagállamok és az EU-intézmények képviselői vettek részt.

Az állam- és kormányfők június végén hagyták jóvá a stratégiát. Orbán Viktor kormányfő szerint a magyar EU-elnökség idején kidolgozott stratégia “esélyt ad ennek a közösségnek arra, hogy elismert, befogadott és hasznos része legyen az Európai Unió közösségének”. Üdvözölte a döntést a bizottság is: Andor László úgy fogalmazott, “az EU vezetőinek mai kiállása az uniós keretrendszer létrehozása mellett fontos lépés, amely megmutatja, hogy Európa nem fogadja el a romák millióinak társadalmi és gazdasági kirekesztését.”  

A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerében az EU mind a 27 tagállama meghatározza, hogy miként kívánja javítani a területén élő legsebezhetőbb roma közösségek helyzetét. A tagállamoknak a társadalmi és gazdasági integráció javításáért négy kulcsterülettel kell foglalkozniuk – az oktatással, a foglalkoztatással, az egészségüggyel és a lakhatással -, és lakosságuk roma részarányához mérten megfelelő intézkedéseket kell hozniuk. A tagállamok erőfeszítéseinek támogatására uniós források és a diszkrimináció elleni erős jogi keretek is rendelkezésre állnak. A kormányoknak ez év végéig kell benyújtaniuk nemzeti stratégiájukat. A bizottság a tervek értékelése után jövő tavasszal tesz jelentést.

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár júniusban azt mondta: akkor hiteles egy ország nemzetközi téren egy adott ügyet felvállalva, ha maga is sikeres politikát valósít meg a kérdésben. Ezért kötött megállapodást a magyar EU-elnökség idején a kormány az Országos Roma Önkormányzattal, amelyben egyebek mellett munkahelyek létrehozását határozták el.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter e heti budapesti látogatásán üdvözölte, hogy az elnökség előtérbe helyezte a romák jogainak érvényesítését.

Joseph Daul, az EP néppárti frakciójának vezetője a magyar elnökség utolsó napján, június 30-án kiemelte: az elnökség “kitartó munkájának eredményeként” több fontos területen történt jelentős előrelépés, s ezek között említette, hogy elindult az első európai szintű roma keretstratégia.

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter