Balog hozzátette, a szegénység nem a cigányság privilégiuma, hiszen ma Magyarországon hárommillió ember él egy olyan világban, ahonnan fel kellene zárkóznia.

Az államtitkár azt is elmondta, az integrációra szánt uniós források az elkövetkező években is rendelkezésre állnak, ám eddig – részben a bürokrácia, részben a feltételrendszer miatt – ezeknek csak csekély hányadát, mintegy 14%-át tudták lehívni, ezzel egyébként Európában második helyen állunk.

Éppen ezért lenne érdemes a finanszírozás rendszerén változtatni, hiszen egyszerre kell az oktatásba, a foglalkoztatáspolitikába, illetve a lakhatási helyzet és a közbiztonság javításába jelentős összegeket fektetni.

Balog azt is elmondta, a felzárkóztatásban mindenkit meg kell célozni, aki mélyszegénységben él, valamint oda kell figyelni arra, hogy ezekben a programokban a romák aránya megfelelő legyen. Mivel azonban a felzárkóztatás nem etnikai alapon történik, az Országos Cigány Önkormányzat feladata lesz, hogy a program roma résztvevőit nyilvántartsa, így pedig pontosan ki lehet majd számolni, hogy mekkora összeget fordítottak romaintegrációra, mondta el az államtitkár.

Mindenesetre a problémát nem lehet a szociális segélyek növelésével megoldani, hanem igenis meg kell adni a lehetőséget ezeknek az embereknek, hogy kijöjjenek ebből a rendszerből, másrészt pedig motiválni kell őket arra, hogy más megoldást találjanak az életükre – vázolta a felzárkóztatás koncepcióját Balog, aki szerint ebben például a Start munkaprogramnak is fontos szerepe van.

atv.hu / Jeremcsuk István