Close
2018. június
h k s c p s v
« máj    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930  

Háttéranyag Fliegauf Benedek: Csak a szél című filmjéhez

2012. feb. 23. Egyéb | Hozzászólások

Fliegauf Benedek: Csak a szél című filmjét a Magyarországon 2008-2009-ben romák ellen elkövetett támadássorozat ihlette. A film cselekménye azonban fiktív történet, nem követi a valós eseményeket. Így a rendőrség által indított, majd sikeresen lezárt, a gyanúsítottak ellen vádemeléssel zárult nyomozásról sem számolhat be. Alább a valós történések és a romák integrációjával kapcsolatos intézkedések rövid összefoglalója olvasható.

Mint ahogy az a nyomozati jelentésekben olvasható: 2008. július 21. és 2009. augusztus 3. között nyolc esetben – Galgagyörkön, Piricsén, Nyíradony-Tamásipusztán, Tarnabodon, Nagycsécsen, Alsózsolcán, Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön és Kislétán – intéztek támadást Magyarországon cigányok által lakott házakra. A támadók mind a nyolc esetben golyós és/vagy sörétes lőfegyverekkel lövéseket adtak le a házakra, három helyszínen „Molotov-koktélt” használtak. A támadás-sorozatban 3 helyszínen csupán a házakban okoztak kárt, az ott lakók nem sérültek meg, 5 helyszínen viszont könnyebb és súlyos sérülést okoztak a merénylők, ezek közül 4 helyszínen halálos áldozata is volt a támadásnak. Összesen 6 halálos áldozata, 3 súlyos és 1 könnyű sérültje van a merényleteknek. A nyomozás kiderítette, hogy a támadásokhoz használt sörétes és golyós fegyvereket 2008. márciusában egy magánszemélyhez betörve rabolták el.

Az ügyben 2008. november 3-ig, a nagycsécsei bűncselekmény elkövetéséig, a megyei kapitányságok külön-külön nyomoztak. Ezt követően került a Nemzeti Nyomozó Idora hatáskörébe a támadás-sorozattal kapcsolatos vizsgálat. Az újabb bűncselekmények elkövetése után folyamatosan növelték az ügyben nyomozók számát. Emellett az Országos Rendőrfőkapitányság – példátlan magas összegű – 50 millió Ft-os nyomravezetői díjat tűzött ki, amit 2009 áprilisában 100 millió forintra növelt. A bűncselekményeket együttesen vizsgálva megállapították, hogy a sértettek mindegyike rossz körülmények között élő roma származású ember volt, valamint – a kislétai helyszín kivételével – mindegyik ház a település szélén található utolsó ház volt. Mivel a nyomozás nem hozott megfelelő eredményt, a nyomozó hatóságok elfogadták az amerikai nagykövetség által felajánlott segítséget: az FBI szakemberei is bekapcsolódtak a nyomozásba 2009 nyarán. Az amerikai szakembereknek köszönhetően kimozdult a holtpontról az ügy. A hívásforgalmi adatok elemzését követően – több telefonkészüléket és SIM kártyát azonosítottak, amelyet a bűncselekmény elkövetői használtak. A DNS-vizsgálatok, nyilvántartási adatok és egyéb hívásforgalmi adatok elemzése eredményeként a rendőrség megalapozott gyanú alapján 2009. augusztus 21-én elfogta a támadássorozat négy gyanúsítottját. A házkutatásokat követően számos tárgyi bizonyítékot is lefoglaltak. A nyomozás megállapította, hogy a gyanúsítottak egyebek mellett emberölést, rablást és lőszerrel, valamint lőfegyverrel való visszaélést követtek el. A nyomozás lezárását követően az ügyet a rendőrség 2010 júniusában vádemelési javaslattal átadta a Pest Megyei Főügyészségnek. A főügyészség 2010. szeptember 7-én vádat emelt a Pest Megyei Bíróságon. Az eljárás – a vádlottak előzetes letartóztatása mellett – jelenleg a Budapest Környéki Törvényszéken zajlik.

A támadás-sorozat ügyében, mint ahogy a fenti beszámolóból is látszik, megtöbbszörözött erőkkel nyomozott a rendőrség, elfogadta a külföldi segítséget is, mindent elkövetett annak érdekében, – példátlanul nagy nyomravezetői összeget is felajánlva – hogy mihamarabb elfoghassa a brutális merényletek elkövetőit. A magyar közvélemény is döbbenten szembesült az egymás után elkövetett tettekkel. A romagyilkosságok és a nyomozás háttérét az Amnesty International is vizsgálta. A szervezet által készített jelentést a magyar országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága is megtárgyalta, melyen részt vett Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár is. A magyarországi romagyilkosságok mellett sajnos Európa-szerte több hasonló esetet említhetünk csak az utóbbi 2 évben is, amikor faji vagy ideológiai alapon követtek el támadásokat, gyilkosságokat: – így például a szélsőjobboldali norvég ámokfutó, aki 2011. júliusában Norvégiában több mint 80 ember halálát okozta, – vagy a hetekben nyilvánosságra került németországi gyilkosságsorozat: most derült ki, hogy egy három tagú neonáci csapat rabolt és gyilkolt éveken keresztül, nekik tulajdonítják a „döner-gyilkosságokat”: 8 embert (7 török és egy görög bolttulajdonost) öltek meg. Az ügy megrendítette a német titkosszolgálatok hitelességét, mert éveken át képtelenek voltak eredményt felmutatni a gyilkosok utáni nyomozásban, ráadásul több fedett ügynökük is érintett az ügyben. – de példaként említhető a 2010. augusztusában a szlovák főváros Dévényújfalu nevű részében elkövetett lövöldözés is, amikor fényes nappal hét roma származású embert ölt meg, majd öngyilkosságot követett el egy középkorú férfi.

Mint ahogy a felsorolt példák is mutatják, egy ország, egy demokrácia fejlettségétől teljesen függetlenül sajnos bárhol felbukkanhatnak olyan emberek, akik ilyen borzalmakat követnek el hamis ideológiák mögé bújva, ezekkel megpróbálva megindokolni megindokolhatatlan tetteiket. Az országok vezetői úgy tehetnek ezek ellen, hogy mindent elkövetnek annak érdekében: nyilvánosságra kerüljön az igazság, a tettesek pedig a lehető legkeményebb büntetést kapják meg. A magyarországi romagyilkosságok ügyében a nagy erőkkel lefolytatott nyomozás eredményeképp elfogták a tetteseket, így brutális cselekedeteikért felelősségre lesznek vonva. Emellett ugyancsak fontos tény, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága megalakulását követően (az új kormány 2010 nyarán alakult meg) az államtitkár első dolga volt, hogy a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat áldozatainak közvetlen hozzátartozói megsegítésére életre hívott nemzetközi összefogáshoz csatlakozott és több millió forinttal támogatta azt. Ennek köszönhetően a megtámadott családok új házakba költözhettek.

A magyar állam továbbra is elkövet mindent annak érdekében, hogy senki se ússza meg a felelősségre vonást, aki bármilyen tettet követ el rasszista vagy ideológiai indokból. Emellett a kormány ugyancsak nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a társadalom margójára került emberek – akik jó része roma származású – ismét lehetőséget kapjanak arra, hogy a társadalom részesei lehessenek, dolgozhassanak, gyermekeik iskolába járjanak és megfelelő körülmények között éljenek. A magyar kormány célja, hogy kemény munkával lehetőséget adjon ezeknek az embereknek a társadalmi felzárkózásra. A 2010 nyarán hivatalba lépett új kormány – a magyar demokrácia történetében első alkalommal – Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság néven külön államtitkárságot hozott létre, amely komplex programok keretében a romák felzárkózásával és a mélyszegénységben élők helyzetének javításával foglalkozik. A tényt, hogy a magyar kormány komolyan veszi a romaügyet, ugyancsak bizonyítja, hogy Magyarország 2011-es EU-elnöki időszaka alatt hazánk koordinálásával fogadta el az unió az Európai Roma Stratégiát.

Ismert tény, hogy Nyugat- és Dél-Európa több országában is gondot okozott az utóbbi években a romák ügye. A probléma megoldásában nagy szerepet játszhat az, hogy az előbb említett keretstratégia aláírásával minden tagállam vállalta: még 2011-ben elkészíti saját nemzeti stratégiáját. Ezzel – melynek elérésében hazánk pozitív szerepét minden tagállam elismerte – Európa-szerte már idén elkezdődhet egy megfelelő intézkedés-sorozat a helyzet megfelelő rendezésére. Magyarország a tagállamok közül elsőként nyújtotta be nemzeti stratégiáját (elérhető angol nyelven a http://romagov.kormany.hu/hungarian-national-social-inclusion-strategy-deep-poverty-child-poverty-and-the-roma oldalon), melynek kapcsán több tagállam megkereste az államtitkárságot saját stratégiájukkal kapcsolatos konzultáció céljából.

Európa nem engedheti meg magának, hogy ne az egyik központi témaként kezelje a romák integrációjának és egyben a mélyszegénység elleni küzdelemnek az ügyét. Hazánk – néhány kormányellenes közéleti személyiség által, a nemzetközi sajtóban tett nyilatkozatával ellentétesen – kiemelt fontosságúként tekint erre a területre. Fliegauf Benedek filmjét a magyar kormány 18 millió forinttal támogatta. Ez is alátámasztja, hogy Magyarország számára fontos a romák ügye és minden, akár drasztikus eszközzel is, – így például a filmművészetet felhasználásával – fel kívánja hívni az Unió és az uniós polgárok figyelmét arra, hogy nem szabad a szőnyeg alá söpörni ezt a problémát, hanem kiemelt ügyként kell azt kezelni.

Ha ennek a filmnek megtekintése után csak néhány ezer ember fejében törik át a közönyösség páncélja, már egy újabb nyertes csatát tudhatunk magunk mögött a faji gyűlölet ellen békés eszközökkel vívott háborúnkban.

2012. február 16.

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter