Close
2017. november
H K S C P S V
« okt    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

Ingyen járhatnak majd a tartós tankönyvek – interjú a Magyar Nemzetben

2014. jan. 18. Hírek, Interjúk | Hozzászólások
Ingyen járhatnak majd a tartós tankönyvek – interjú a Magyar Nemzetben
 

A Magyar Nemzet interjúja Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével szociális ügyekről, a családok támogatásáról, köznevelésről, a pedagógusok jövőjéről.

Ingyen járhatnak majd a tartós tankönyvek

Balog Zoltán: Ne cipelje egy gyerek a szülei hátrányos helyzetének terhét

FARKAS MELINDA

Erősíteni kell az egyes intézmények közötti együttműködést annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban kiderüljön, ha egy gyermek veszélyben van a családjában – jelentette ki lapunknak Balog Zoltán. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője szerint óriási siker a pedagóguspálya presztízsének helyreállítását segítő Klebelsberg Ösztöndíjprogram. A tankönyvellátás állami kézbe vételének célja a gyermekek közötti különbségek csökkentése, és az egységes tudásminimum átadása. A tankönyveket saját fejlesztéssel, kiadóvásárlással vagy tartalomvásárlással biztosíthatják.

A z oktatás jelentős átalakítása zajlott az elmúlt négy évben, ám a PISA-felmérés szerint mégis romlott a magyar diákok eredménye. Ez mivel magyarázható?

– Ez az eredmény a 13 évesek teljesítményét mérte, akik még jócskán a jelenlegi oktatási reformok előtt sajátították el az alapokat, hiszen 8 éve kezdték meg általános iskolai tanulmányaikat. Sajnos az előző kormányzati ciklusok oktatáspolitikája alapján pontosan ilyen eredményekre számítottunk. Hibás lépés volt például a teljesítményértékelés eltörlése, ahogy az is, hogy kizárólag a kompetencialapú mérésekre koncentráltak. Mi két dologra összpontosítottunk: egyrészt a világos követelményrendszer felállítására, másrészt az iskola hátrányokat növelő hatásának felszámolására. Rossz az a rendszer, amelyben az iskola visszatükrözi a társadalmi problémákat, és képtelen arra, hogy egy hátrányos helyzetű gyerek hátrányait csökkentse.

– Ön szerint mikor lehet az eredményekben is látszata az oktatás átalakításának?

– Ha a PISA-mérésre gondol, ahol hetedik, nyolcadik osztályosokat mérnek, akkor 10-13 év múlva. Természetesen már a jelenlegi elsősöknél is látszódhat javulás, őket majd hat-hét év múlva mérik fel. Azt azonban látni kell, hogy a mi programunk nem az iskolában kezdődik. Ma a hátrányos helyzetű gyerekek nagy többsége 6 éves korában iskola éretlen, és ha mégis bekerülnek az iskolába, hátrányuk már szinte behozhatatlan. Ezért olyan fontos a hároméves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése, ami jövőre valósulhat meg. Háromés ötéves kor között kell elsajátítani az alapvető szocializációs ismereteket, civilizációs normákat. Az iskoláskor ehhez már késő. Igyekszünk korábban segíteni: a Biztos Kezdet Gyerekházakban azoknak a 3 év alatti gyermekeknek segítünk a szülők bevonásával, akiknek a családjában nem biztosított a gyerek egészséges fejlődése. Nem lehet, hogy egy gyerek egész életében a hátán cipelje a szülei hátrányát.

– Miért kellett egy évvel kitolni a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetését?

– A Fidesz-frakció így döntött, én pedig ezt elfogadtam. Főként a fővárosi polgármesterek aggódtak, hogy idén még nem lenne elegendő férőhelyük. Folytatjuk az óvodafejlesztési programot, így a jövő szeptemberi bevezetéssel már nem lehet gond. Szerintem most sem lett volna, de megértettem mások aggodalmát, még ha meglepő is, hogy éppen a legtehetősebb önkormányzatok ezek.

– A pedagógusok bére a tavalyi emelés után most januárban is nőtt. A pedagógusok elégedettek?

– Tény, hogy egy átállás mindenkire pluszterheket rak. Nem elsősorban fizikálisan, inkább mentálisan. Másképp alakul az oktatás szervezése, az órabeosztás, esetleg változik az iskola vezetése. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy a változás megvalósítása csak úgy méltányos, ha ahhoz egy nagyarányú béremelést is rendelünk. A tapasztalat az, hogy a pluszpénznek örülnek, a plusztehernek kevésbé. Pedig ez a két dolog összetartozik.

Szeptemberben újabb béremelés lesz, jövő januártól pedig bevezetjük a minősítési rendszert, amely szintén jelentős jövedelememelkedést jelent majd a kvalifikált, jól képzett pedagógusoknak.

– Ebben a tanévben vezették be az egész napos iskola modelljét, amelynek lényege, hogy alapesetben délután négyig tart az iskola. Ez kezdetben, főként a sajtóban, ellenkezést váltott ki, mára azonban lenyugodtak a kedélyek.

– A kezdeti elégedetlenség egy félreértésen alapul. Szeptemberben bevezettük, hogy délután 4-ig pedagógiai tartalmú foglalkozásokat kell tartani, amivel segítjük mind a felzárkózást, mind a tehetséggondozást. Ha azonban 4 előtt szeretne eljönni a gyerek az iskolából, a szülőknek írásban kell azt kérniük az igazgatótól. Emiatt volt a tanév eleji – nem kis mértékben a sajtó által gerjesztett – felháborodás. Én idáig ugyanis még egyetlen olyan esetről sem hallottam, amikor az intézményvezető nem engedte volna el a gyereket, ha a szülő azt írásban kérte. A valódi egész napos iskola, amire már most is van törvényi lehetőség, azonban más rendszerben működik: délelőtt és délután is vannak tanórák, természetesen az órák között hosszabb szünetekkel. Szeretném, ha ezt szélesebb körben alkalmaznánk, de ez nyilván egyeztetéseket igényel.

– Januártól állami feladat lett a tankönyvellátás. Az iskolák évfolyamonként, tantárgyanként két könyvből választhatnak majd. Miért van szükség a tankönyvek számának csökkentésére?

– Az, hogy a tankönyvellátás állami feladat, közhely. Ám az elmúlt húsz évben mégsem volt ez egyértelmű, és részben a piaci erőviszonyok határozták meg, hogy milyen tankönyvekből tanultak a gyerekek. Ez olyan helyzetet teremtett, hogy az állam már nem tudott teljes felelősséget vállalni a kiadványok tartalmáért és az ellátás biztonságáért. Egységes tudásanyag kell, egyfajta nemzeti tudásminimum, amit minden gyereknek ugyanúgy biztosítunk. Olyan könyveket fogunk választani, amelyek megfelelnek a Nemzeti alaptantervnek, és jónak tartjuk őket.

– Ki dönti el, hogy melyik lesz a választható két könyv? Magánvagy állami kiadó adja-e majd ki ezeket?

– A szakmai szervezetek bevonásával a minisztérium választja majd ki a kiadványokat. Ha olyan könyvet választunk, amit egy magáncég fejleszt, és az megfelel a követelményeknek, akkor magánkiadó adja majd ki, ha pedig olyat választunk, ami állami fejlesztésű, akkor azt a minisztérium erre megfelelő költségvetési szerve fogja kiadni. Nekem elsősorban tartalmi elvárásaim vannak a választható kiadványokkal kapcsolatban, hogy ezt hogyan biztosítja a köznevelési államtitkárság, az az ő feladatuk. Az eszközök sokfélék: vásárolhat kiadót, de vehet könyvet is, amit aztán átdolgoz a Nemzeti alaptantervnek megfelelően, és természetesen saját fejlesztésű tankönyveink is lesznek. A cél nem az, hogy a jelenlegi tudást és tapasztalatot semmibe vegyük, hanem hogy azt felhasználjuk, és hozzátegyük a magunkét. Az a legfontosabb, hogy a XXI. század nyelvén és színvonalán adjuk át azt a tudást és szemléletet, amely erősíti a nemzeti közösséget és versenyképessé teszi a jövő nemzedékét. Az elmúlt húsz évben az oktatás színvonala attól függött, hogy egy adott településnek milyenek volt az anyagi lehetőségei. A tankönyvcsomagok esetében is ez volt a helyzet: az egyes kiadványok ára között óriási a különbség. A tankönyvellátás állami kézbe vétele is egy eszköz az esélykülönbségek csökkentésére. Annál is inkább, mert felmenő rendszerben néhány éven belül Magyarországon minden diák ingyen kapja majd a tartós tankönyvet. – Idén először lehetett pályázni a Klebelsberg-ösztöndíjra, amely jelentős támogatást nyújt a pedagógusképzésben, különösen a hiányszakokon tanulóknak.

– A program legfontosabb üzenete a tanári pálya megbecsültségének visszaállítása. A pedagógusoknál az egyik legmagasabb a pályaelhagyók aránya, sokan „emelt szintű titkárnőképzésnek” használták a képzést. Azt kívánjuk hangsúlyozni a hallgatóknak, hogy számítunk rájuk, megbecsüljük őket. A képzés minősége is sokat javult, ma egy egész éves mentorált gyakorlati tanítás is a része. Egy ideig a kötelező gyakorlat tantárgyanként 15 óra volt. Jelenleg 437-en részesülnek támogatásban, vagyis a tavaly osztatlan pedagógusképzésre felvételt nyert fiatalok egyharmada ösztöndíjat kap: 32-en 25 000 forintot, 293-an 50 000-et és 112-en a maximális 75 000 forintot kapják.

– Milyen szempontok alapján differenciáltak?

– Figyelembe vettük, hogy a pályázó diák hiányszakon tanul-e, és fontos tényezőként kezeltük a hallgató szociális helyzetét is. Szempont volt az is, hogy az ország melyik részéből jött, és ott az ő képesítése várhatóan hiányszakma lesz-e. A negyedik tényező a felvételi eredmény volt. Az ösztöndíjprogramnak köszönhetően népszerűbbek lettek a hiányszakok: míg 2012-ben négy fiatal jelentkezett mesterszakon kémiatanárnak, addig ebben a tanévben osztatlan képzésben már 108-an. A fizika- és matematikatanári pályán is hasonló tendencia figyelhető meg. Magam is meglepődtem, hogy ilyen gyorsan és látványosan javultak a mutatók. Az ösztöndíjat első körben egy évre kapták meg a hallgatók, a felsőbb évfolyamokon a tanulmányi teljesítmény is bekerül az elbírálási szempontok közé.

– Január 1-jétől lépett életbe a gyed extra, és kiterjesztették a családi adókedvezményt is. Ez a kettő jelentős többletjövedelmet hagy a kisgyermeket nevelőknél, akár dupla ellátást hagy a fiatalok zsebében. Milyen hatást vár ettől?

– 1982 óta folyamatosan csökken a magyar lakosság létszáma, amire végre reagálni kellett. Az egyik fő feladat az volt, hogy olyan ösztönzőt találjunk, amely segít abban, hogy az anyák minél fiatalabb korban vállaljanak gyermeket, hiszen a tapasztalatok szerint az első gyermek vállalása, különösen a diplomásoknál, egyre későbbi időpontra tolódott, így egyszerűen nem maradt idő újabb gyerek vállalására. A fiatalabb korban történő gyermekvállalás ösztönzésére irányul a diplomás-gyed bevezetése. A másik feladat az volt, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen szegénységi kockázatot. Annál jobb döntést nem tudok elképzelni, mint hogy munkába állás esetén is jár majd az ellátás, ami igenis megillet minden anyát függetlenül attól, hogy emellett dolgozik-e vagy sem. Az ösztönzők mellett azonban van még egy nagyon fontos szempont a családtervezésnél, ez pedig a kiszámíthatóság. Mégiscsak ijesztő, hogy az ellenzék már azzal fenyegeti a fiatalokat, hogy jó, hogy most örülnek a gyed extrának, de fél év múlva már nem biztos, hogy lesz ilyen ellátás.Ha lehetőséget kapunk egy újabb négyéves kormányzásra, a gyed extra mindenképp marad.

– Azt gondolja, hogy a baloldali pártok gyed extrával kapcsolatos kommunikációja olyan erős hatású lehet, hogy eltántorítja a fiatalokat a gyermekvállalástól?

– Elbizonytalanító hatása mindenképp lehet, hiszen a szocialisták egyszer már üzentek a fiataloknak, amikor az előző ciklusban három évről két évre rövidítették a gyedet és a gyest, illetve egy tollvonással megszüntették az otthonteremtési támogatást, amit persze előtte még néhány miniszterük felvett.

– Januártól jelentősen emelkedett az ápolási díj összege. Bevezettek egy új ellátási formát is, a kiemelt ápolási díjat. Az érintettek azonban foglalkoztatási jogviszonyt szeretnének.

– Egy nagyon fontos lépést tettünk előre, hiszen az érintettek jelentős része januártól jóval több pénzt kap, mint eddig. A szociálpolitikában egyszerre egyet kell lépni, nem szabad kapkodni. A dolog másik fele az, hogy ennek a kormánynak valóban az a törekvése, hogy foglalkoztatási jogviszonyt hozzon létre az olyan területeken, ahol az érintettek társadalmilag hasznos feladatot végeznek. Ez egy lehetséges alternatíva, de az ügy napirendre kerüléséhez még sok szakmai vita lefolytatása szükséges.

– A nevelőszülők januártól már foglalkoztatási jogviszonyban láthatják el feladatukat. Ez évtől a szakellátásba bekerülő 12 év alatti gyerekeket családban kell elhelyezni. Lesz elég nevelőszülő?

– Szerencsére már három éve elkezdtünk ezen dolgozni, és az intézkedések hatására folyamatosan javult a helyzet. Az új, emelt óraszámú képzéseken sok az új, leendő nevelőszülő, így biztosan mondhatom, nem lesz gond a gyermekek elhelyezésével. Nagyon fontos lépés volt az örökbefogadás megkönnyítése is. Lelkipásztorként korábban magam is láttam olyan eseteket, amikor évek teltek el egy gyermek kiválasztásától a kicsi hazaviteléig. Ez embertelen dolog volt. Ma már akár a kórházból is haza lehet vinni a gyereket.

– A gyermekvédelmi jelzőrendszert az utóbbi időben több bírálat is érte. Sokszor hónapokba telik, mire egy bántalmazott gyereket kiemelnek a családból. Egyesek szerint túl kevés a szakember.

– Én nem a szakemberhiányban látom a problémát, hanem a különböző szervek közötti együttműködés hiányosságaiban. Ha van értelme a különböző ágazatok egy minisztériumban történő összefogásának, akkor éppen ez az. A köznevelési, a gyermekvédelmi és az egészségügyi rendszer még hatékonyabb összekapcsolását kell megvalósítani, hogy az orvos vagy a pedagógus azonnal jelezzen és cselekedjen, ha bántalmazásra, vagy más komoly problémára utaló jelet fedez fel a gyermeken. Ezen az együttműködésen kell javítani. A szigetszentmiklósi ügy is alátámasztja, hogy a nevelőszülői hálózat megerősítése jó és fontos lépés volt, hiszen a bántalmazott gyerekek a nevelő szüleiknek beszéltek a korábbi szörnyűségekről.

– Készül a szociális dolgozók életpályamodellje is, amelynek első lépése, hogy januártól az ágazati dolgozók 5–11 százalékos bérpótlékban részesülnek. Lehet bővebbet tudni erről?

– Elkezdődtek a szakmai egyeztetések. Ezen a területen is rendet kell tenni. Le kell fektetni a szakmai elvárásokat, és pontosan meg kell határozni, hogy milyen feladatok ellátásához hány ember kell. A szociális területen ma is vannak olyan, állam által ellátott feladatok, amelyeknek a szükségességéről nem vagyok meggyőződve, és léteznek párhuzamos ellátások is, amelyeket fel kell számolni. Mindemellett fontos, hogy a gazdasági helyzet által nyújtott lehetőségeinkhez képest a szociális szférában dolgozók megbecsülését az anyagiakban is érvényesítsük. Ezért kezdtük az életpályát ezen a területen a bérpótlék érvényesítésével. Végre a magyar állam, először 1990 óta, abban a helyzetben van, hogy tudja, ki milyen indokolt ellátást kap, az mennyibe kerül, s hány emberre van szükség ezen feladatok ellátásához. Ezek nélkül a tényadatok nélkül nem lehetett életpályát, előmeneteli rendszert építeni. Most már lehet.

Kép: mno.hu

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter