Close
2017. november
H K S C P S V
« okt    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

Interjú Balog Zoltánnal a Süddeutsche Zeitung április 30-i számában a magyarországi romák helyzetéről – magyar nyelven

2011. ápr. 30. Egyéb | Hozzászólások
Berlin, 2011. április 30., szombat (MTI) – Az előítéletek spirálja címmel a magyarországi romák helyzetéről közölt terjedelmes írást szombati számában a Süddeutsche Zeitung.

A német liberális napilap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítójának, Michael Franknak nyilatkozott Balog Zoltán, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára is. A cikk bevezetőjében Michael Frank arról írt, hogy az államtitkár hivatalának folyosóján egy roma családot ábrázoló kép fogadta, és ezt az államtitkár szóvivője, a cigány-magyar identitású Káli-Horváth Kálmán készítette. A szóvivő maga hangsúlyozta, hogy Magyarországon a romák magukat cigányoknak nevezik.


Az integráció – mint a cikkíró fogalmazott – “a németül kiválóan beszélő, református lelkész” Balog államtitkár számára túl nagy szó. Az államtitkár szerint inkább arról van szó, hogy biztosítsák a különböző népcsoportok békés együttélését. Balog Zoltán büszke arra, hogy Magyarországon található a világ egyetlen roma gimnáziuma, a pécsi Gandhi gimnázium. Ezeket a zavaros napokat azonban más hangok uralják – tette hozzá Frank, utalva arra, hogy “egyenruhás nácik” vonulnak fel a roma falvakban, lőgyakorlatokat tartanak, és összeverekednek azokkal, akik nem ijednek meg tőlük.

Balog az Európai Unió roma stratégiáján dolgozik – írta a tudósító, emlékeztetve, hogy Európában 12-13 millió roma él, ez körülbelül ugyanannyi, mint a magyarok száma. A Magyarországon élő romák száma körülbelül 700 ezer, és minél keletebbre, vagy minél délebbre élnek, annál súlyosabb életkörülmények között. A munkanélküliség, az egészségügyi ellátás, a lakásviszonyok, az oktatáshoz való hozzájutás sokhelyütt katasztrofális. Számos budapesti integrációs terv meghiúsult, néhány ugyanakkor sikeres volt. Ebből fakadóan Magyarország egy sor tapasztalattal szolgálhat a júliusig tartó európai uniós elnöksége idején – hangoztatta Michael Frank.

Bírálói azzal vádolják Magyarországot – amelynek Orbán Viktor vezette, “jobboldali nemzeti” kormánya a tudósító megfogalmazása szerint “nem éppen a demokratikus haladás erődje” -, hogy az európai romastratégiával az otthoni problémákat akarja a közösségre hárítani. A cikkíró kételyeinek adott hangot a készülő stratégiával kapcsolatban, hangoztatva: eddig még sehol nem sikerült megtalálni az integrációnak azt a koncepcióját, amely a cigányok számára lehetővé teszi életformájuk megőrzését, ugyanakkor megszünteti az azzal szembeni ellenszenvet. Frank szerint meglehetősen homályos az unió – még nem kész – romastratégiájának az a felhívása is, hogy fel kell számolni a cigányok hátrányos helyzetét, és 2020-ig el kell érni, hogy a többi népcsoporthoz hasonló helyzetbe kerüljenek.

Balog államtitkár – hangsúlyozta a tudósító – saját országában kész látványos intézkedésekre. A munkahelyek újraelosztásánál romakvótát követel, mégpedig úgy, hogy az semmilyen területen se legyen 25 százaléknál alacsonyabb. Az általános köztudatban csak így érhető el a helyzet drámaiságának felismerése, a munkaadókat és a hatóságokat csakis így lehet kényszeríteni arra, hogy foglalkoztatottként a romákat egyáltalán számba vegyék. Ugyanakkor – idézte fel az államtitkárral való találkozója során elhangzottakat Frank – a roma közösséget is csak így lehet kényszeríteni arra, hogy átgondolja saját képzettségét. Ha ugyanis az említett kvótát a cigányok képzettségének hiánya miatt nem sikerül betölteni, akkor körükben is inkább kialakul annak belátása, hogy nem csupán ártatlan megkülönböztetettek, hanem őket is felelősség terheli a társadalmi beilleszkedésért.

A tudósító emlékeztetett arra is, hogy egykor Magyarország találta ki a “pozitív diszkrimináció” fogalmát, amelynek értelmében a kisebbségeknek az államtól, a társadalomtól a többségnek nyújtottnál több támogatást, több figyelmet kell kapniuk. Az asszimiláció nélküli túlélésüket ugyanis ez teszi lehetővé. Az EU romastratégiája ezért tartalmazza azt a követelést, hogy a romák emancipációjára különös figyelmet kell fordítani, mindenképp több figyelmet annál, amennyit a magától értetődő emberi jogi normák megkövetelnek – hangoztatta Michael Frank, kiemelve a cigányok helyi elszigeteltségének megszüntetését célzó követelést. Jelenleg azonban még éppen az ellentétes irányba haladnak a dolgok – tette hozzá a tudósító, utalva a címben szereplő “előítéletek spiráljára”, és ennek kapcsán arra, hogy sehová nem engedik beköltözni őket.

A cikkhez mellékelt keretes írásban Michael Frank beszámolt a gyöngyöspatai eseményekről, hangoztatva, Magyarország több, romák által lakott helységében kiéleződött a “neonácikkal való konfrontáció”. Gyöngyöspatával kapcsolatban a többi között megemlítette, hogy az ottani tömegverekedés nyomán az Orbán-kormány ellenintézkedéseket határozott el. Utalt arra is, hogy az események kapcsán Balog Zoltán bírálatokkal illette az igazságszolgáltatást, hangoztatva, hogy – mint Frank írta – a rendőrség gyakran vett őrizetbe neonácikat, a bíróság azonban hamar szabadon bocsátotta őket. Ugyanakkor gyakran túl kemény ítéleteket szabnak ki olyan romákra, akik nem romákkal verekedtek össze.
Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter