Close
2017. december
H K S C P S V
« nov    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Közös nyelv született, de még nem mindenki érti

2011. dec. 14. Egyéb | Hozzászólások
A cigányság kérdése, 2006. október 23-a és az új alaptörvény is terítékre került a csütörtöki emberi jogi konferencián a budapesti Károly-palotában.

Sokan nem értik a közös nyelvet

Minden emberi lény szabadnak születik, egymással szemben testvéri szellemben kell élnie – nyitott az emberi jogok egyetemes nyilatkozatából vett idézettel Balog Zoltán. Nagy dolog, hogy a közös nyelvnek megszületett egy kísérlete, mely az emberi méltóságot célozza megvédeni – emelte ki a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár. Sajnos a nyelv gyengesége, hogy nem mindenki érti meg azt. Konkrét embereket, hatóságokat, államokat lehet számon kérni a nyilatkozat alapján, de sajnos az emberi jog kérdése gyakran politikai csatározások áldozatává vált.

Ebben az évben Magyarországnak az UPR-folyamat során számot kellett adnia az Európai Unió színe előtt arról, hogy is áll hazánk az emberi jogok terén. Nekem jutott a feladat, hogy képviseljem Magyarországot, és örömmel konstatálhattuk, hogy jelentésünket elfogadták – nyugtázta Balog Zoltán. Egy konkrét ügyet is megemlített: a gyöngyöspatai konfliktus kapcsán kiderült, hogy a külföldi megszólalók sokszor abszolút nem voltak tisztában a helyzettel, az események menetével, hatásaival. Kisebbségek elleni félelemkeltő cselekményeket Magyarországon nem lehet végrehajtani, a letartóztatások hamar le is zajlottak. A gyanúsítottak gyors szabadon engedésére a magyar állam törvénymódosítással reagált, aminek köszönhetően nem fordulhat elő többé hasonló esemény – tette hozzá.

Mások mondják meg, ki cigány

A cigányság kérdését Balog a szíve csücskének nevezte. Több mint 500 éve élnek velünk egy közösségben, mégis az egyetlen olyan kisebbségről van szó, amelyet gyakran ér emberi jogi atrocitás. Minden etnikai csoport a politikai nemzet része – utalt vissza az Alkotmánybíróság elnökének szavaira az államtitkár. Hogy ma Magyarországon ki tartja magát horvátnak, svábnak, tirpáknak, azt mindenki maga dönti el. Azt viszont, hogy ki cigány, mindig mások mondják meg. Ezért mondható az, hogy itt nem csupán emberi jogi, de szociális kérdésről is szó van – emelte ki.

Emberi jogot védeni sokkal könnyebb, mint házat építeni, szokták mondani. Ez sajnos nem így van – vélte az államtitkár. 1989-ig alulról próbálták érvényesíteni ezeket a jogokat, a demokratikus átmenetet követően viszont immár felülről építkezhetünk – fűzte hozzá.

2006. október 23-a összekovácsolta az úgynevezett nemzeti és liberális jogvédőket. Azóta nagyot változott a világ, létrejött a Független Rendészeti Panasztestület, a küzdelmet pedig folytatjuk. Ha azonban a magyar közgondolkodásban nem tudatosul egy bizonyos emberi jogi minimum, akkor hiába dolgoznak az emberi jogi szervezetek, a küzdelem kudarccal zárul majd – szögezte le Balog Zoltán.

Januárban életbe lép az új magyar alaptörvény, különös figyelmet érdemel ez a mai konferencián is – fogalmazott Paczolay Péter csütörtök délután. Az Alkotmánybíróság elnöke kifejtette: a nemzetiségi és kisebbségi törvényt az új alkotmány koncepcióban érdemes boncolgatni, a politikai nemzet mindennapi életét e dokumentum szabályozza leginkább. A politikai közösség egyenrangú tagja ennek a nemzetnek. A semleges állam illuzórikus elképzelés, ettől függetlenül a közösségi érzés fontosságát nem lehet figyelmen kívül hagyni – szögezte le.

A nemzeti és etnikai kisebbségek tagjai államalkotó tényezők – áll a hatályos alkotmányban. Ez a kitétel az új alaptörvényben sem változik, sőt kibővül: a kulturális identitás sokkal nagyobb szerepet kaphat benne. Az állam számára a határon túl élő honfitársak sorsa sem lehet közömbös, identitásuk megőrzése létfontosságú az anyaországiak számára is – emelte ki Paczolay Péter. A 2002. január 1-jén életbe lépő státusztörvény megalkotása ebbe az irányba tett fontos lépés volt. A Velencei Bizottság viszont nem csupán ezt a törvényt, de az utóbbi időben egyre inkább az érdeklődés homlokterébe kerülő határon túli politikai szavazás lehetőségét is pozitívan bírálta el.

A nemzetiségi kisebbségekre visszatérve: a sarkalatos törvények szabályozni fogják a nemzeti parlament munkájában való részvételüket is – hangsúlyozta az Alkotmánybíróság elnöke. Hivatalával kapcsolatban megjegyezte, az új követelmények szerint az Alkotmánybíróság munkája felgyorsul, az alkotmányjogi panaszokat pedig bírói döntés nélkül is be lehet majd nyújtani. Ez komolyan növeli majd a normakontroll hatékonyságát, és valós támaszt nyújthat a mindennapok során. 2012 egy új korszak kezdete lesz – zárta Paczolay Péter.

forrás: mno

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter