Close
2018. május
h k s c p s v
« ápr    
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031  

Luther és Kálvin magyarrá váltak számunkra

2017. okt. 27. Fotók, Hírek | Hozzászólások
Luther és Kálvin magyarrá váltak számunkra
 

A 16. század nagy pezsgéséből olyan szellemi, lelki, kulturális kapcsolatok születtek Magyarország és Nyugat-Európa között, amelyek – a néphit körében – „magyarrá tették” számunkra Luther Márton és Kálvin Jánost, miközben a mi reformátorainak olyan műveket alkottak, amelyekből évtizedeken keresztül tanultak dogmatikát és bibliai tudományokat Nyugat-Európában – fogalmazta meg az emberi erőforrások minisztere pénteken Zalaegerszegen.

 Balog Zoltán a reformáció 500 évvel ezelőtti indulásához kapcsolódóan felállított Luther-szobor avatóján azt mondta: az elmúlt évszázadokban Luthert és Kálvint is magyar nyelven olvasták, magyarul terjesztették tanításaikat, a néprajzi kutatások szerint a magyar nép körében pedig többségben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy „Márton és János magyarok”, sőt édestestvérek voltak.

Mi ma is hűségesek vagyunk az örökségükhöz, ezért állítunk szobrokat, egy főre esően olyan sok „Luther- és Kálvin-szobor sehol nincs a világon, mint Magyarországon” – jelentette ki a miniszter.

Hozzátette, hogy ebben az évben valószínűleg szintén Magyarországon állították a legtöbb hasonló emléket, „mert nem mindenhol olyan erősek ma már a reformáció bázisai”, mint nálunk. „Másutt önfeladás, nálunk pedig hűség” a jellemző.

Luther élete és műve a protestáns közösségek számára alapvetően fontos, mégis messze túlmutat szűken vett körén, túlmutat Németországon és az egyházak határain is, mert „nemcsak a kereszténység sorsát alakította, hanem ezáltal a nemzetek életét, azt a kultúrát, amelyre Európa épül”.

Európa kincsei közé tartozik a reformáció, amely Németországból, azután Svájcból, majd Hollandiából „olyan sok jót hozott számunkra”. A 16. század elején komoly bajok voltak Európában, a hitéletet szorongatták, „kiüresedett és elüzletiesedett intézmények fenyegették az istennel való személyes belső kapcsolatot” – mondta Balog Zoltán.

„A hitből mindig kultúra épül, az igazi kultúra édestestvére a hitnek”. A 16. század Szent István után egy „második országalapítás” volt, s ha nem lett volna Károli Gáspárunk, akkor „vagy németül beszélnénk vagy törökül vagy akár oroszul” – jelentette ki a politikus.

Mint kifejtette: a kereszténység számunkra nem valami maradvány a múltból, nagyanyáinknak ma már kevéssé divatos szokása, hanem „a kereszténység Európa és benne Magyarország létének és nemlétének kérdése”. Ma nem a kereszténység veszélyezteti Európa egységét, hanem valami más, amivel szemben nekünk össze kell tartanunk – közölte Balog Zoltán.

Farkas Ferenc szobrászművész egészalakos, életnagyságú bronzszobrának avatóján, a zalaegerszegi evangélikus templom kertjében köszöntőt mondott Steinbach József református püspök és Szemerei János evangélikus püspök is. A Zalaegerszeg önkormányzata által állíttatott szobor felirata szerint Luther Márton, „a szentírás doktora” előtt tiszteleg az alkotás.

(MTI)

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter