Close
2017. augusztus
H K S C P S V
« júl    
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031  

Magyar-vatikáni kapcsolatok – Semjén: a kereszténység nemzetmegtartó erő

2015. ápr. 14. Fotók, Hírek | Hozzászólások
Magyar-vatikáni kapcsolatok – Semjén: a kereszténység nemzetmegtartó erő
 

Magyarország számára a kereszténység nemzetmegtartó tényező is – emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatainak történetéről rendezett nemzetközi konferencián április 14-én, Budapesten.

A kormányfő egyházi diplomáciáért felelős helyettese előadásában áttekintette a diplomáciai kapcsolatok elmúlt huszonöt évének és a kétoldalú megállapodások megkötésének gyakorlatát, és azt mondta: a szentszéki-magyar vegyes bizottság az elmúlt években olyan eredményeket ért el, amelyek lehetővé teszik, hogy a katolikus egyház a hitéleti tevékenység mellett az oktatás, az egészségügy, a szükséget szenvedőkről való gondoskodás terén, illetve a közjó előmozdításában is mind nagyobb szerepet vállalhasson. Ez pedig az egész magyar társadalom javát szolgálja – mutatott rá Semjén Zsolt.

Kitért arra, hogy a 2010-es kormányváltást követően immár negyedszerre újraindult a vegyes bizottsági munka. Első eredményként 2010. december 27-én a kormány és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megállapodást írt alá – az 1997-es vatikáni megállapodás keretein belül -, amely rendezte a járadékkiegészítést a katolikus egyház számára, és az egyházi oktatási és szociális intézményeknek járó – ám az előző kormány által a Vatikáni Szerződést sértő módon ki nem fizetett – összegek kifizetését. A kormány azután úgy alakította át a vonatkozó jogszabályokat, hogy megfeleljenek az egyenlő finanszírozás elvének, és így a közfeladatot ellátó egyházi intézmények – az iskoláktól a kórházakon át a múzeumi gyűjteményekig – ugyanolyan támogatást kaphassanak, mint az ugyanilyen állami és önkormányzati intézmények, azaz ne szenvedjenek diszkriminációt. 

A 2012 októbere és 2013 júniusa között megtartott hat vegyes bizottsági ülés során öt főbb témakörben született egyetértés: így arról, hogy 2010 decemberében a kormány és az Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által aláírt megállapodás releváns részei beépülnek a nemzetközi szerződésbe, ami 5,3 milliárdos forrást jelentett, valamint arról, hogy Pápai Magyar Egyházi Intézet státusát, működésének feltételeit nemzetközi szerződésben rögzítik. Egyetértés született arról is, hogy a magyar állam biztosítja, az egyház közcélú tevékenysége és intézménye a hasonló tevékenységet folytató állami és/vagy helyi önkormányzati intézményekkel azonos mértékű költségvetési támogatásra lesz jogosult, s biztosítják a személyi jövedelemadó (szja) tényleges egy százalékának felosztását az egyházak (és a kiemelt költségvetési cél) között. Az állam fedezetet nyújt továbbá a katolikus egyház által végzett hittan- és erkölcstanoktatásra, beleértve mind a kötelező, mind a fakultatív hitoktatást.

Emlékeztetett: az 1997-es vatikáni megállapodást módosító új egyezményt 2013. október 21-én, Alberto Bottari de Castello nunciussal írta alá a Parlamentben, s az 2014. február 10-én, a ratifikációs okmányok cseréjével hatályba is lépett. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a katolikus egyház független az állami hatalomtól, saját autonómiával bír, amelyet a történelemben mindig is büszkén védelmezett, önmeghatározása szerencsés módon találkozik a demokratikus államok manapság általánosan elfogadott hozzáállásával. Semjén Zsolt idézte az alaptörvényt is, miszerint állam és a vallási közösségek különváltan működnek, a vallási közösségek önállóak. Hozzátette: a kérdés manapság nem is annyira a különválasztás, az önállóság, hanem sokkal inkább a két fél együttműködésének lehetősége és módja. Az egyház csak az államtól van elválasztva, de nem a társadalomtól, sőt, küldetése ugyanahhoz a társadalomhoz szól, amelynek szolgálatára az állam létrejött – rögzítette.  

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy a folytonosságban hihetetlen erő lakozik, és az elmúlt ezer évet, amióta a történelmi Magyarország és a Szentszék kapcsolatban áll egymással, a történelmi hitelesség és az átláthatóság jellemezte. Rámutatott: az elmúlt ezer év a veszteségek, sikerek, kudarcok és az újrakezdések időszaka volt. Felidézte, hogy a kommunizmus idején az állam el akarta tiltani az embereket attól, ami ezer évig itt volt, s itt van “köztünk”. Úgy gondolták, mindent el kell venni a keresztény közösségektől, ami eszköz, leginkább ki kell venni a kezükből a nevelés eszközét. Negyven év múlva a rendszerváltozás idején egyértelművé vált: a kommunista ideológia nevében nem lehet összetartani egy közösséget, csak szétverni, s nem lehet sikeressé és boldoggá tenni egy országot.

25 éve az volt a kérdés: azok az értékek, amelyek segítettek két diktatúrában embernek maradni, hogyan működnek a szabadság – nagyon sokszor az álszabadság – világában – mondta, hozzátéve: az örök érték és a korszerűség egymásnak nem mond ellent. Megjegyezte: most utólag úgy szeretnék látni, hogy ami 65 éve kezdődött és 1990-ben végződött, egy epizód volt a történelemben, és bíznak benne, az is marad. Balog Zoltán beszélt arról is, hogy ma 461 katolikus intézményben 111 020 gyermek tanul óvodától középiskoláig, míg a egyházi oktatásban 200 ezren vesznek részt. Az egyházi oktatás mindig képes volt a megújulásra és tisztelte keresztény hagyományait – fogalmazott, hozzátéve: hogy milyen lesz Magyarország, az azon múlik, hogyan nevelnek az iskolában és a családban. 

Alberto Bottari de Castello nuncius köszöntőjében felidézte, hogy a Szentszék és Magyarország közötti kapcsolatok mintegy ezer évre nyúlnak vissza, és a diplomáciai kapcsolatoknak voltak jó és nehéz pillanatai egyaránt. Most azért vannak itt, hogy emlékezzenek, ünnepeljenek és megerősítsék az együttműködésre irányuló akaratukat – jelentette ki a nuncius. A konferencián részt vettek a diplomáciai testület képviselői, jelen volt Schmitt Pál volt államfő, Boross Péter egykori kormányfő.        

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter