Close
2017. június
H K S C P S V
« máj    
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

Magyarországnak kötelessége a határok és az ország biztonságának védelme – ATV Szabad szemmel – 2015. szeptember 18.

2015. szept. 18. Interjúk | Hozzászólások

Mv: Ferenc pápa mondta nemrég, hogy senki ne emeljen falakat és kerítéseket azokkal szemben, akik a béke helyét keresik. Mit szól ehhez?

Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere: Akik a béke helyét keresik, azok gondolom, hogy békésen keresik. Akikkel nem ez történik, az egy picit más helyzet. De egyébként anélkül, hogy megbántanám a pápát, Róma püspökét, szerintem a Vatikánnak is vannak falai, még pedig elég vastagak.

Mv: De a Vatikán most befogadott menekült családokat, ezt tették a plébániák is Ferenc pápa szavára egész Európában. Ez azért nem ugyanaz, mint az a magyar elképzelés, amelynek az alapján gyakorlatilag senkit nem fogadunk be.

Balog Zoltán: Hát ma is több ezren tartózkodnak az országban, és a keresztény közösségek az ő ellátásukból, segítéséből kiveszik a részüket. Nem csak amióta azt a pápa mondta, és nem csak a katolikusok, hanem én például ismerem a református menekültszolgálatot, amelyik a Jugoszlávia szétesése óta évente száz családot mentorál, segít, munkát keresni, a gyereknek tanulni. Olyanokat, akik egyik egyébként nem csak a volt Jugoszláviából érkeztek, hanem Közel-Keletről is, és ez a fajta integráció ez folyik.

Mv: De most én a szeptember 15-e óta bevezetett szabályokra gondolok. De hogy ismét visszatérjek Ferenc pápához, ő azt is mondta, hogy az a dolgunk, hogy kézzelfogható reményt adjunk ezeknek az embereknek. Milyen reményt ad Magyarország a szerb határon lévő tranzitzónákban ezeknek az embereknek?

Balog Zoltán: Hát nem tudom pontosan, hogy azokra az emberekre gondolt-e, akik legutóbb megtámadták a határállomást, és illegálisan akarnak bejönni Magyarországra. Mert a törvényszegést azt nem lehet befogadással honorálni. Azokat lehet befogadni, akik erre valóban úgy szorulnak rá, ahogyan ezt előírják a nemzetközi törvények.

Mv: Beszéljünk erről a támadásról majd mindjárt, de az a rendszer, ami szeptember 15-e után felállt, az nem a támadás eredménye. A támadás volt a rendszer eredménye. Ennek a rendszernek az alapján milyen reményt adnak ezeknek az embereknek, azoknak a menekülteknek, akikről igenis nagyon konkrétan Ferenc pápa beszélt?

Balog Zoltán: Egy nagyon fontos különbségtétel az, hogy van a keresztény közösség, akiket megszólít a pápa, vannak olyan feladatai, kötelességei, és ezeknek adhat ilyen tanácsot, utasítást, kérést megfogalmazhat Róma püspöke. És van az állam, amelyiknek megvannak a maga kötelességei, amiket az alkotmány rögzít, és az államnak az a kötelessége, hogy megvédje Magyarországnak a határait, és megvédje ennek az országnak a biztonságát. Ezt a kettőt nem szabad összekeverni. Én azt láttam az elmúlt hetekben, hogy a nem csak a keresztény közösségek, hanem egyébként civilek is, segélyszervezetek is a tőlük telhetőt megtették abban az ügyben, ami egy nagyon súlyos krízishelyzet volt, és humanitárius katasztrófával fenyegetett Magyarországon. És ezt jól tették meg a rendőrséggel együttműködve. De ez a helyzet mégis a biztonság szempontjából fenntarthatatlan volt, ezért volt szükség a kerítésre, és a kerítésen pedig a kapuknak a létrehozására. Mert ezen a kerítésen vannak kapuk, és akik a kapukon keresztül jöttek be, én magam személyesen tapasztaltam, ők egy tisztességes eljárásban részesülnek.

Mv: Ennek a tisztességes eljárásnak a végén viszont mindenki kiutasítanak, aki Szerbiából jött. De hát ugye definíció szerint Szerbiából érkeztek, azon az alapon, hogy Szerbiában bírálják el, hogy ők egyáltalán jogosultak-e valamiféle menedékre. Nem nálunk, nem az unióban, hanem Szerbiában. Ráadásul akik jogkövető módon bejönnek ezeken a kapukon, és követik a hivatalos magyar eljárást, az eddigi tapasztalatok és az érzékelhető jogi elgondolás alapján még egy egy éves kitiltást is kapnak a teljes schengeni övezetből. Miközben lehet, hogy más útvonalon, ha nem lennének kitiltva, még akár be is juthatnának. Tehát ismét kérdezem, miféle reményt ad Magyarország ezeknek az embereknek? Mert most jelenleg úgy tűnik, hogy a reményt mi vesszük el a leginkább.

Balog Zoltán: Hát azért erről kérdezze meg a horvátokat, meg kérdezze meg a szomszédos országokat.

Mv: A horvátok átengedik most őket.

Balog Zoltán: Azt majd meglátjuk. Mi is átengedtük őket elég sokáig.

Mv: De már nem.

Balog Zoltán: Igen, mert tarthatatlan volt a rendszer. Tehát újra hangsúlyozom, az, hogy reményt adjunk egymásnak, reményt adjunk a felebarátainknak, ez a keresztény közösségeknek a feladata, lehetősége és kötelessége. A magyar államnak más a feladata.

Mv: Miért kell kitiltani egy évre az egész schengeni övezetből vagy az egész Európai Unióból ezeket az embereket?

Balog Zoltán: Mert bennünket a szabályok erre köteleznek. És az, hogy ez mindenkivel így van-e, szerintem ez egy túl gyors vélemény. Néhány napja működik ez a rendszer. Meg kell várni, hogy milyen tanulságai vannak, aztán kell majd kiértékelni azt, hogy kiknek sikerült ilyen módon eljutni Európába, itt maradni, akiket a genfi konvenció vagy bármilyen más nemzetközi szerződés bennünket arra kötelez mint államot, hangsúlyozom, nem az emberei közösségekről van szó, mint államot arra, hogy nekik menedékjogot kell adni vagy bármilyen más védelmi státuszt, azt mi meg fogjuk adni.

Mv: A genfi konvenció eleve nem ismeri el a biztonságos harmadik állam fogalmát, és sok más ponton is, ezt levezették pontosan az ezzel foglalkozó nemzetközi jogvédő szervezetek, megsértjük a genfi konvenciót és más nemzetközi jogi egyezményeket is. De az előbb utalt arra, hogy ezek az emberek…

Balog Zoltán: Hát ezt, bocsánat, ezt ön állítja, meg állítják, de szerintem Magyarország az elmúlt év… Tehát érdemes erről a részéről talán egy kicsit többet mondani. Magyarország az elmúlt években számos esetben került olyan vád alá, hogy ilyen és olyan európai uniós meg más nemzetközi szerződéseket meg rendelkezéseket megsért. Ezeket mind kivizsgálták, a bíróság, a bizottság, a parlament és mindenki más. És valóban volt egy-két olyan eset, ahol nem túl lényeges pontokon ütköztünk az európai joggal. Gondoljon a médiatörvényre. Ezeket a Magyar Országgyűlés a törvényekbe mindent korrigálta. Szerintem itt is az a tisztességes eljárás, hogy vizs…

Mv: Az például egy lényeges pont, ha a genfi konvencióról beszélünk, hogy a harmadik biztonságos állam fogalma nincsen benne. De az is például most egy lényeges pont, hogy gyakorlatilag a senki földjére taszítjuk vissza ezeket az embereket, merthogy nem vesszük figyelembe a visszafogadás szabályait sem. Az a sáv pedig, ami a kerítés előtt van, az jogilag még nem Szerbia, mert a kerítés magyar területen van. Ha a szerbek nem fogadják vissza ezeket az embereket, és tettek erre utaló utalásokat, aminek egyébként jogilag ők meg is tehetik, akkor mi a senki földjére taszítottuk ezeket az embereket. Azt mondtuk, hogy jogi felülvizsgálat eszközével élhetnek Magyarországon, de ez nem valósulhat meg a gyakorlatban a kerítés túloldaláról. A senki földjéről, ahol nem kapnak ellátást.

Balog Zoltán: Az eljárásnak a végéig Magyarország ad nekik ellátást, én magam ellenőriztem ezt a dolgot egyébként a tranzitzónában, ott vannak azok…

Mv: Azokról beszéltem, akiket az eljárás végén visszaküldünk.

Balog Zoltán: Legalább annyira, annyi, olyan hosszan válaszolhatnék, milyen hosszan kérdez, akkor végigmondanám, amit szeretnék.

Mv: Csak pontosítanám, hogy nem őróluk beszéltem.

Balog Zoltán: De én meg arról beszélek, hogyha azt mondja, hogy nem tudják megvárni az eljárás végét, nem így van, meg tudják várni az eljárás végét.

Mv: A fellebbezési eljárásról beszéltem.

Balog Zoltán: Igen, annak, a fellebbezési eljárás végét is meg tudják várni, erre vannak ezek az ideiglenes szállások. De hadd mondjam újra, hogy megvannak azok a nemzetközi szervezetek, akiknek felül kell vizsgálni, adott esetben ha a mi törvényeink ütköznek más nemzetközi rendelkezésekkel, amiket mi elfogadtunk. Én ott voltam azokon a kormányüléseken, ami órákon keresztül nagyon komoly igazságügyi, minisztériumi szakemberekkel végigtárgyaltuk az ügyeket, hogy korrekt és tisztességes szabályokat hozzunk. Elismerem, hogy szigorú szabályokat hoztunk. Mert arról érdemes beszélni, azokról az emberekről is érdemes beszélni, akik bajba kerültek, és azokon segíteni kell, de arról is érdemes beszélni, hogy mit jelent ennek az országnak, Magyarországnak az a kihívás, amit az elmúlt fél évben kétszázezer embernek a rohama jelentett ebben az országban. És szerintem az is egy nagyon fontos szempont, hiszen védelemre, reményre, jó cselekedetre nemcsak azok szorulnak rá, akik egyébként illegálisan megpróbálnak bejönni Magyarországra, hanem azok is, akik itt élnek ebben az országban.

Mv: Az előbb utalt arra, hogy erőszakosak lennének ezek a menekültek. Viszont a mai híradások azt mutatják, és sok nemzetközi sajtóban dolgozó munkatárs, illetve az ENSZ jelen lévő munkatársai is ezt állítják, akik jelen voltak, hogy azt az összecsapást, ami volt Röszkén, azt a magyar rendőrség provokálta azáltal, hogy úgy tettek, mint hogyha kinyitották volna egy időre ezt a kaput. És a menekültek teljesen békések voltak, megpróbá (…) ezen a résen egészen addig, amíg ott rájuk nem támadtak a rendőrök. Mindazok a jelenetek, amiket utána lehet látni a dobálásról, már ennek a rossz kezdésnek, megtévesztésnek az eredménye voltak. Ehhez mit szól? Ez is a nemzetközi média összeesküvése Magyarország ellen?

Balog Zoltán: Ezt nem tudom, ez nyilván, hogy ki fog derülni. Én azt tudom, hogy én aznap délelőtt voltam ott, azt hiszem, 12-kor jöttem el a helyszínről. Ez délután volt, ez a támadás, onnan mentem egyenesen a repülőtérre. Akkor semmifajta olyan jel a parancsnokkal beszélgetésben, semmifajta olyan jelzés nem volt, hogy bárki ilyesmire készülne. Szerintem valóban szükséges, ha van egy, megfogalmazódott egy ilyen vád, akkor azt ki kell vizsgálni, és hogyha ez így történt, akkor az egy jogellenes dolog. Én bízom benne, hogy a magyar rendőrség legalábbi annyira jogszerűen teljesíti ezután is a feladatait, mint ahogy eddig teljesítette. Ha ez nem így lenne, nyilván akkor megvan a szükséges, lehetséges szankcióknak a formája, hogy hogyan lehet ezt orvosolni.

Mv: A német közszolgálati televízióban ön részt vett egy beszélgetős műsorban, ahol a német belügyminiszter, de egyébként a luxemburgi miniszter is megfogalmazták, hogy számos alkalommal próbáltak a németek és mások Európán belül, maga az unió segítséget felkínálni Magyarországnak ahhoz, hogy a táborokat bővíteni tudják, üzemeltetni tudják, hogy az itt átvonuló kétszázszer ember, akiről ön is beszélt, megfelelő ellátásban részesüljön. És ezt a segítséget Magyarország mindig visszautasította. Miért?

Balog Zoltán: Ez nem felel meg sajnos a valóságnak. Ha azt a showműsort látta, akkor biztos látta azt, hogy körülbelül az első fél órában minden kérdés hozzám szólt, tehát mindenre nyilván nem tudtam válaszolni, és nem is az én dolgom, hogy kiigazítsam a német belügyminisztert.

Mv: Mások is megfogalmazták ugyanezt egyébként.

Balog Zoltán: Én csak azt tudom, hogy hogy van az, hogyha mindent elutasítok, akkor hogy van az, hogy 58 Frontex-hivatalnok, az mégiscsak dolgozik ebben az ügyben? Szerintem ez nagyon kevés.

Mv: Ők a határ őrizetében segítenek, de a menedék…

Balog Zoltán: De akkor most van együttműködés vagy nincs? Ezek szerint van, merthogy elfogadtuk ezt a segítséget, amit az unió fölajánlott. Nagyon kevésnek tartom, de elfogadtuk. Tehát ezek szerint…

Mv: A táborok bővítése tényleg nagyon sokáig késett. Január óta beszélnek a problémáról, augusztusban kezdtek bővíteni.

Balog Zoltán: De nem a táborok befogadóképességével van a probléma. Hát menjen el, a menekülttáborokban lézengenek az emberek. Ezek az emberek nem akartak a táborba menni, hanem Németországba akartak menni, ebből jött a válság, ebből jött a krízis, amikor erre bíztatást értékeltek, hogy mehetnek is Németországba, akkor már regisztrálni sem akartak, addig egyébként működött ez a rend, és a táborokba egyáltalán nem akartak elmenni, ahol Magyarország tisztességes ellátást biztosított volna nekik. Akik oda megérkeztek, azoknak biztosított is egyébként. Tehát abban nekünk nem volt szükségünk segítségre…

Mv: Miért nem fogadtuk el a segítséget a németektől, hogy ellátást biztosítsunk táborokban, táboron kívül, pályaudvarokon, bárhol?

Balog Zoltán: De az két külön dolog. A táborokba tudunk legálisan ellátást biztosítani. Az, hogy a Keleti pályaudvar környékén meg az autópályákon menekülttáborokat állítsunk föl, az a rendetlenséget és káoszt jelenti, miközben van elég férőhely a táborokban. Ki se tudott derülni, hogy el tudunk-e mindenkit látni, mert nem voltak hajlandók oda menni. Tehát a táborok nem teltek meg, nem volt olyan pillanat…

Mv: A táborok is két-háromszázszázalékos kapacitással működtek egy időben. Most valóban nem, merthogy ugye elvágtuk a menekültek utánpótlásának irányát, és másokat pedig engedtünk távozni Ausztria felé. Ön viszont Párizsban nem annyira régen tett egy sokak számára meglepő bejelentést. Azt mondta, hogy 2013-’14-ben ezer keleti keresztény családot befogadott Magyarország, állampolgárságot is adtunk. Azóta kiderült, hogy a hivatalos statisztikában ennek semmi nyoma, és a magyarországi kopt egyház vezetője sem tud róluk. Ő azt mondja, hogy kizártnak tartja, hogyha valóban érkeztek volna ide ilyen családok, azok ne keresték volna meg az egyházat. Akkor kinek higgyünk?

Balog Zoltán: Nekem. Mert én konkrét dolgokról beszéltem, és azokat számokkal is tudom igazolni.

Mv: A hivatalos statisztikával miért nem?

Balog Zoltán: Hát nem tudom, milyen hivatalos statisztikákról beszél. Én az adás után szívesen odaadom önnek azt a statisztikát, amit…

Mv: A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal azt a választ adta a konkrét kérdésre, hogy ebben az időszakban 260 egyiptomi és 12 iraki kapott magyar állampolgárságot. Ön ezer családról beszél.

Balog Zoltán: Én keleti keresztényekről beszéltem, és egyébként nemcsak keresztényekről, hanem családegyesítésben, ide menekülőknek, többeknek adtunk összesen a 2010-’15-ig terjedő időszakban. Nem ezernek, hanem több ezernek adtunk ki. Ebben benne vannak nemcsak egyiptomiak. Én nem beszéltem Egyiptomról. Nem csak koptok. Benne vannak irániak is jelentős számban, úgyhogy szívesen odaadom önnek a statisztikát, meg tudja nézni. Európai uniós nyilvántartás egyébként.

Mv: Szírek is benne vannak?

Balog Zoltán: És nem csak a… szírek is vannak benne, és nem csak arról beszéltem, hogy állampolgárságot kaptak, azt mondtam, hogy egy részük kapott állampolgárságot, más részük menedékjogot kapott, oltalmazotti státuszt kapott. Erre egyébként a magyar törvények felhatalmazzák rendkívüli eljárásban az ezért felelős minisztert, hogy a köztársasági elnök ellenjegyzésével ilyen okmányokat kiállítson.

Mv: Valóban, és úgy szólnak ezek a szabályok, hogy a kivételhez, tehát hogy ilyen sebességgel megkapják emberek, akik feltehetően nem élnek itt nyolc éve, nem beszélik a magyar nyelvet és így tovább.

Balog Zoltán: Így van.

Mv: Ehhez az kell, hogy nagyon fontos magyar államérdek fűződjön az ő állampolgárságukhoz. Mi volt ebben az esetben a fontos államérdek?

Balog Zoltán: Hogy reményt adjunk nekik. Hogy reményt adjunk nekik a túlélésre, ön ezt kérte az előbb számon. Olyan módon jelentkeztek ezek az emberek, hogy biztonságosan kiindulhattunk abból, hogy nem jelentenek veszélyt Magyarország számára, viszont az ő életük veszélyben van, és ezért úgy segítettünk nekik, hogy egy komoly nemzetbiztonsági vizsgálat után adtuk meg nekik azt a lehetőséget, hogy Magyarországon tartózkodjanak vagy tartózkodási engedéllyel, vagy pedig állampolgársággal.

Mv: És most miért nem fontos, hogy ilyen módon reményt adjunk bárkinek? Hiszen megtehetnénk azt is akár, mint amit a brit miniszterelnök bejelentett, hogy nem az Európába érkezők, hanem a táborokban a Közel-Keleten tartózkodók közül befogadnak nyilván egy alapos szűrési eljárás után, akár egy ilyen befogadást indítványozhatott volna Magyarország is, hogy ha ez lenne a szempont.

Balog Zoltán: De ez pont a mi álláspontunk, bár itt a brit példa nagyon jó, mert itt van a csavar ebben az egészben, hadd ne mondjam, a trükk, hadd ne mondjam, a hamisítás, hadd ne mondjam, a manipuláció. Amikor menekültekről beszélünk, akkor és közben gazdasági migránsokra gondolunk, Anglia, ezt ha megnézi, ezt az interjút végig amit említett, egyébként a luxemburgi külügyminiszter hozta nagyon rossz példának, hogy Anglia, illetve általa elutasított példának, miszerint ez egy tisztességes eljárás, hogy kiveszik azokat a menekülttáborokból, akik jól beszélnek angolul. akiknek diplomájuk van, akiket rögtön be lehet a munkaerőpiacra vinni, hiszen Angliában is és általában a fejlett nyugat-európai országokban az alacsonyabb képzettségű munkákban, szakmákban munkaerőhiány van, ők munkaerőhiány pótlására viszik Angliába az embereket, ami szívük joga. Minekünk jelenleg ilyenre nincs szükségünk, és ha valaki… a különbség a kettő között amiről ön beszél, meg amiről én beszélek az, hogy ha valaki legális úton jelentkezik, hogy nálunk akar menekültként lenni, akkor azt megvizsgáljuk legális úton. Ez történt az előbb említett közel-keleti keresztények ügyében. Hogy ha valaki illegálisan jön be, azt elutasítjuk, mert illegálisan nem lehet bejönni Magyarországra, ha valaki pedig egyébként munkát akar vállalni, tehát gazdasági migránsként akar idejönni, azt úgy hívják, hogy vendégmunkás, akkor vagy adunk neki munkavállalási engedélyt ha ezt jónak tartjuk, vagy nem adunk neki. Számos külföldi ember dolgozik…

Mv: Na de ezek a kopt keresztények menekültstátuszt kaptak, nem gazdasági bevándorlóként jöttek.

Balog Zoltán: Így van, igen, de arról beszéltem, ez az első csoport, akik menekültként legálisan jelentkeznek. Vannak akik menekültként illegálisan jönnek és vannak olyanok, akik gazdasági migránsok, nekik meg munkavállalói engedélyt kell adni.

Mv: De most legálisan sem akarunk befogadni ezek közül a menekültek közül.

Balog Zoltán: De ezt ki mondta önnek?

Mv: Hát a magyar állam, meg Orbán Viktor minden megszólalásában a nulla számot jelölte meg, hogy azok, annyit szeretne Magyarország befogadni.

Balog Zoltán: Nem, azt mondtuk, hogy a kvótát utasítjuk el, mert a kvótát működésképtelennek tartjuk. Ön el tudja azt képzelni, hogy valaki Németországba ment, és akkor azt fogja mondani, azt mondják neki, hogy de neked Észtországban kell lenned vagy Magyarországon, és akkor a szabad mozgásnak az elvének a fenntartása, ami nagyon fontos nekünk, mert nem szeretnénk az osztrák-magyar határon azt, amit 1989 előtt át kellett élnünk, majd ő nem fog átmenni, és utána mégis Németországba akar lenni, ez egy… ez egy… nem tudok mást mondani, ez egy gyerekes elképzelés, ez működésképtelen így.

Mv: Ha jelentkezik most valaki Szíriából, mint ahogy tették ezek szerint a kopt keresztények és menekültstátuszt kérnek Magyarországon, akkor egy hasonló eljárásban ők is megkaphatnák? Magyarország ilyen értelemben hajlandó kitárni a kapukat?

Balog Zoltán: Egy pontot kihagytunk még ebből a folyamatból. Ha azt a biztonsági garanciát meg tudják adni, amit ezek az emberek megadtak, ezek a helyi vallási közösségeiknek a garanciái voltak.

Mv: Ez egy helyi muzulmán közösség is lehet?

Balog Zoltán: Igen. Hát ez egy olyan kérdés, hogy nyilván ha olyan szervezet adja, amelyik megbízható nemzetközileg, akkor akár az is lehet természetesen. Egy ilyen garancia egy külön eljárásban elképzelhető, de egyébként megvannak a legális utak erre. De azért, ne haragudjon, mégis beszéljünk azért a dolognak a lényegéről! Tehát lehet Magyarországon számon kérni azt, hogy mennyire humánus, meg mennyire nem humánus. De az a népvándorlás, ami megindult a világ számos tájáról, és nemcsak a Közel-Keletről, hanem Afganisztánból, Pakisztánból Magyarországra, az ezeket a dolgokat, amiket ön most rajtam, vagy a magyar államon számon kér, kivitelezhetetlenné teszi. A lényegről kell beszélni, arról kell beszélni, hogy akarjuk-e, hogy Európában az a kulturális egyensúly, meg Magyarországon. Beszéljünk inkább Magyarországról, az a kulturális egyensúly, ami kialakult egyébként a különböző etnikai meg vallási csoportok közötti együttélésben az elmúlt ötven évben, száz évben, kétszáz évben, négyszáz évben, az megbillenjen, akarunk-e ezen változtatni vagy nem.

Mv: Európa…

Balog Zoltán: A magyar kormány azt mondja, hogy nem akar változtatni. Ettől függetlenül az, hogy aki bajba jutott, akinek veszélyben van az élete, azon segíteni kell.

Mv: Európa keresztény értékeit érzi veszélyben?

Balog Zoltán: Én még nem is az értékekről beszélek, mert elég sok az értéktelenség is ebben a világban…

Mv: Keresztény kultúráját?

Balog Zoltán: Európa kultúrájáról beszélnék, aminek a zsidó-keresztény kultúra egy nagyon lényeges eleme. Benne van egyébként a felvilágosodás is, amit szoktunk ostorozni keresztény szempontból, részben joggal, de a felvilágosodás az, ami, el kell ismerni, bennünket toleranciára tanított, arra, hogy egymást el tudjuk fogadni, és legyenek olyan vallásháborúk, mint a katolikusok meg a reformátusok között voltak a 16-17. században.

Mv: Európában jelenleg hat százalék a muzulmánok aránya, Magyarországon teljesen elenyésző. Ha befogadnánk néhány száz vagy néhány ezer embert, az hogy tudná ezt felborítani?

Balog Zoltán: Úgy, hogy nincs megállás. Hogyha kinyitjuk a kapukat, és az látszik Németországon és azokon a félelmeken. Tudja, nagyon érdekes az a műsor, amire utalt, ugye az egy nagyon magasan kvalifikált történet volt ott a miniszterekkel, a végén mégiscsak az jött ki, hogy ott lerohantak engem az érveikkel, és intoleranciával vádoltak meg. És aztán pedig százával érkeztek a nézői hívások, -tiltakozások, hogy nem jelenik meg az a hang, ami Európában jelen van, az a félelem, az az aggodalom, hogy megbomlik ez az egyensúly. Biztos száz nem, ma egyébként ezernél többen élnek muszlim vallásúak Magyarországon, akik tisztességesen integrálódtak, betartják a magyar törvényeket, megbecsült tagjai a közösségnek. Én magam tisztelem az iszlám teológiát, de amiről ön beszél, a hat százalékban nem az a probléma az össz Európában, hogy mondják ezt, négyzetméterenként hat százalék van. Hanem hogy kialakulnak olyan enklávék, kialakulnak olyan zárványok, így mondják ezt szakszerűen, hogy kialakulnak olyan párhuzamos társadalmak, ahol már annak az országnak a törvényei, a jogai nem érvényesek. És ez egy olyan veszélyt jelent, hogy például, csak hogy egy példát mondjak, a canterbury-i érsek javasolta, hogy ezekben a közösségekben úgysem érvényesülhet a brit jogrend, akkor ott legyen érvényes a saría, és amit a saría alapján nem tudnak eldönteni, majd azt eldöntik az angol törvények. Képzelje el ezt a helyzetet! Tehát ez az, amit el szeretnénk kerülni, és ebben semmifajta iszlámellenesség nincs, hanem arról szól, hogy az együttélésünknek a kialakult keretei, amin még van javítanivaló, védeni akarjuk ebben az ügyben.

Mv: Sajnos nagyon fogy az időnk, és fontos, hogy beszéljünk egy másikfajta migrációról is. Merthogy most jöttek ki a számok, hogy az év első felében 912 egészségügyi dolgozó hagyta el Magyarországot. Mitől fog megállni ez a folyamat?

Balog Zoltán: Hát majd akkor fog megállni, hogyha a magyar orvosi fizetések ugyanolyan jók lesznek, mint a nyugat-európaiak. Ez még egy kicsit odébb van, mert most tízszeres különbség is lehet. És hogy ez nemcsak Magyarországnak problémája, hanem az egész régiónak, sőt az egész világnak, hogy az agyelszívás, így mondják ezt, a brain drain, az mindenütt érvényesül. Norvégia megengedheti magának, hogy egyáltalán nincs orvosi egyeteme, mert majd mi kiképezzük, és akkor utána ő megvásárolja a munkaerőt.

Mv: És mi kevesebbet képezünk most egy évben, mint ahányan elmennek. Ez nyilván egy fenntarthatatlan folyamat. Valódi…

Balog Zoltán: Az nem biztos, hogy a számai jók, mert énnekem az a számom van…

Mv: Nem az én számaim, az orvosi kamara számai.

Balog Zoltán: Nekem egy olyan számom van, amelyik azt mondja, hogy az a program, amit elindítottunk, a rezidensprogram 2010-ben indult, négyszáznál valamivel több orvos jelentkezett. Az azt jelenti, hogy a végzett orvosoknak azt mondjuk, hogy ha itthon marad, és a rezidensi, a szakorvosi képzését magyar kórházban végzi, akkor egy megemelt fizetést kap.

Mv: Ezért nem is a rezidensek mennek el növekvő mértékben, hanem a szakorvosok, a 33-44 közötti korosztály.

Balog Zoltán: Arról is beszélhetünk, de most hadd örüljünk annak, hogy a rezidensek kisebb mértékben mennek el. Tehát 2010 óta megduplázódott azoknak a száma, akik évente jelzik, hogy itt szeretnének maradni, és tettünk egy következő lépést. Mert a probléma, hogy a rezidensképzés után ha kikerül abból, akkor majdnem kevesebb lesz a fizetése, mint korábban volt. Tehát most öt évre biztosítjuk a rezidensképzés után is, hogy bruttó négyszázezer forint fölött tud keresni az, plusz még ehhez jönnek az egyéb járandóságai, aki egyébként magyar kórházban fog tovább gyógyítani.

Mv: És utána megint beüt a probléma, de hogy…

Balog Zoltán: Így van.

Mv: …mindezzel mi lesz, abban nyilván nagyon fontos kérdés, hogy ki lesz a következő államtitkár. Úgy tudni, hogy három név van az ön listáján, és erről nemsokára fognak dönteni a kormányban. Meg tudja erősíteni ezt, vagy hogy ki az a három név?

Balog Zoltán: Hát nagyon komolytalan lennék, ha a miniszterelnök helyett önnek mondanám el ezt. Bár biztos ön is egy jó döntést tudna hozni, de szerintem nem érdemes találgatni. Én azt szeretném, ha egy olyan valaki lenne, aki az alapellátást, a háziorvosi ellátást állítja előtérbe, mert a kórházakkal nagyon sokat foglalkoztunk az elmúlt időszakban. Több százmilliós forrás érkezett oda az Európai Unióból, kórházanként több százmillió, milliárdos, összesen négyszáz- és ötszázmilliárd forint között fordíthatunk a kórházak fejlesztésére. Tehát ott ez a része rendben van. Azt szeretnénk, ha kapuőri funkció előtérbe kerülne, a háziorvosok, az alapellátás, a járóbeteg-ellátás, az egynapos ellátás, mert Magyarországon a nemzetközi statisztikában sokkal több időt töltenek átlagosan kórházban az emberek, mint más országokban. Tehát meg lehetne ezt előzni. Mindenkinek olcsóbb lenne, és jobb lenne, ha nem kéne kórházba menni. Tehát a következő államtitkártól ezt várom, és egy olyan embert szeretnék, aki erre alkalmas, és nagyon fontos, hogy a finanszírozásnak a teljes áttekintésével egy kicsit nagyobb rendet csináljunk, tehát ennek jó finanszírozási szakembernek is kell lenni. Már két szempontot elárultam, és ezzel tulajdonképpen két nevet is ki lehet ebből következtetni, de a nevekről természetesen a miniszterelnök dönt.

Mv: Azt az információt meg tudja erősíteni, ami a Népszabadságban jelent meg, hogy 2016. ’56-os emlékév lesz, és kormánybiztosi pozícióban Schmidt Mária lehet, aki koordinálja?

Balog Zoltán: Ez a döntés már megtörtént. A kormány elfogadta azt, hogy Schmidt Mária legyen az ’56-os megemlékezésnek, ugye jövőre lesz a nagy évforduló, 2016-ban, ő legyen a kormánybiztosa, ő legyen a vezetője. Egy olyan történészről van szó, aki alkalmas erre a dologra, és nagyon örülök, hogy együtt dolgozhatok vele, hiszen a bizottságot pedig én fogom majd vezetni, illetve vele társelnökségben. Az egész ünnepségsorozat, megemlékezés fővédnöke pedig Kövér László házelnök úr lesz.

Mv: A Sorsok Háza Emlékközpont megvalósulását is elősegítheti ön szerint, hogy ha nem Schmidt Mária vezeti majd azt a projektet?

Balog Zoltán: Erre hadd mondjam önnek, hogy hála  Istennek, ez nem az én portfólióm. Van nekem éppen elég a tárcán belül, úgyhogy ez a döntés nem az én döntésem. Ezzel kapcsolatban nekem nem kell döntést hozni.

Mv: Tud-e arról, hogy összefüggene a két döntés? Mert hogy ugye az is kiszivárgott, hogy azért kaphatna esetleg kormánybiztosi pozíciót Schmidt Mária, hogy a Sorsok Háza projektet ilyen módon könnyebben tovább lehessen vinni.

Balog Zoltán: Én ezt a döntést előzetesen a kormányfővel egyeztettem, és az, hogy ő örült ennek a javaslatomnak, ez azt jelzi, hogy a kormány, a kormányfő, én magam is nagyon értékesnek tartjuk Schmidt Mária munkáját. Úgyhogy engem ez a szempont vezetett.

Mv: Mire számít? Lázár János le fog mondani Rogán Antal kinevezése után?

Balog Zoltán: Hát ezt Lázár Jánostól kérdezze meg!

Mv: Ön mire számít?

Balog Zoltán: De én nem foglalkozok ilyesmivel. Hogy ha foglalkozok, akkor legfeljebb az érdekelt felekkel baráti beszélgetésben. Mert azt én egy komolytalan dolognak tartom, és nem is tartom jónak, hogy ilyen ügyekben a nyilvánosság előtt üzengetünk, vagy éppen spekulálgatunk. Nyilván ha valami nyilvánosságra kerül, akkor az érintetteknek ezt vagy kommentálni kell, vagy nem. Állítólag akkor illik kommentálni. Hál’ Istennek az én pozíciómmal kapcsolatban nem tudom, tud-e valami ilyen változásról, én nem tudok, úgyhogy én jól elvagyok ebben a minisztériumban.

Mv: Mit gondol, szükség van Lázár Jánosra ebben a kormányban? Mit tanácsolna ön neki, hogy ha megkérdezné önt?

Balog Zoltán: A kormányfő döntése az, hogy kire van szükség ebben a kormányban, és én megbízom az ő döntésében.

Mv: De most ha Lázár János lemond, akkor nem a kormányfő döntéséről lenne szó, hanem az övéről. Vagy én rosszul tudok valamit?

Balog Zoltán: Hát ezt, mondom, ezt tőle kell megkérdezni. Ez úgy, az egy érdekes fordulat lenne, hogy nem a miniszterelnök dönt egy miniszternek a személyéről.

Mv: Köszönöm a beszélgetést!

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter