Close
2018. december
h k s c p s v
« máj    
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31  

“Minden etnikai csoport a politikai nemzet része”

2011. dec. 13. Egyéb | Hozzászólások
A nemzeti jogvédők határon túli magyarok jogaiért folytatott küzdelmét az hitelesíti, hogy mit tesznek a hazai kisebbségekért, és megfordítva, a liberális jogvédők hazai kisebbségek jogaiért folytatott harcát az hitelesíti, amit a határon túl, kisebbségi sorban élő magyarokért tesznek – jelentette ki Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár az emberi jogok világnapja alkalmából a nemzetiségi jogokról rendezett konferencián pénteken Budapesten. Ugyanitt Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke (Ab) leszögezte: A nemzeti szempontból semleges állam illuzórikus elképzelés.

Paczolay Péter szerint a közjogi viszonyokon alapuló politikai nemzetet és a közös nyelvi kulturális identitáson alapuló kulturális nemzetet sokan szembeállítják egymással, holott azok sokkal inkább kiegészítik és feltételezik egymást. Az állam hivatalos neve, szimbólumai, nyelve, de még a nemzeti kisebbségek elismerése is csak a kulturális nemzet fogalmának a segítségével lehetséges.  

Az Ab elnöke emlékeztetett arra, hogy a 2002-es, a határon túli magyarok helyzetén javító kedvezmény- vagy státustörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács Velencei Bizottsága úgy vélekedett, bár elsődlegesen a kisebbségek lakóhelyén területileg illetékes államok feladata a kisebbségek védelme, kedvező az a tendencia, hogy ezt a feladatot az anyaországok is felvállalják.  A Velencei Bizottság pozitív jogalkotási folyamatnak minősítette azt, hogy lehetővé teszik az anyaországi országos választásokon való részvételt a határon kívül élők számára.

Paczolay Péter kifejtette: a nemzetiségi, kisebbségi jogoknak a fenti, államszervezeti jellegű megalapozás mellett van egy alapjogi vonulata is, amelybe beletartozik a valódi alkotmányjogi panasz intézményének január 1-jei bevezetése. Az Ab e hatáskörében eljárva bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja, s ezzel egyúttal elősegíti, hogy az alkotmány a mindennapi joggyakorlatban is élő normává váljon – tette hozzá.

“Nem csupán emberi jogi, de szociális kérdésről is szó van”

Minden emberi lény szabadnak születik, egymással szemben testvéri szellemben kell élnie – nyitott az emberi jogok egyetemes nyilatkozatából vett idézettel Balog Zoltán. Nagy dolog, hogy a közös nyelvnek megszületett egy kísérlete, mely az emberi méltóságot célozza megvédeni – emelte ki a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár. Sajnos a nyelv gyengesége, hogy nem mindenki érti meg azt. Konkrét embereket, hatóságokat, államokat lehet számon kérni a nyilatkozat alapján, de sajnos az emberi jog kérdése gyakran politikai csatározások áldozatává vált.

Ebben az évben Magyarországnak az UPR-folyamat során számot kellett adnia az Európai Unió színe előtt arról, hogy is áll hazánk az emberi jogok terén. Nekem jutott a feladat, hogy képviseljem Magyarországot, és örömmel konstatálhattuk, hogy jelentésünket elfogadták – nyugtázta Balog Zoltán. Egy konkrét ügyet is megemlített: a gyöngyöspatai konfliktus kapcsán kiderült, hogy a külföldi megszólalók sokszor abszolút nem voltak tisztában a helyzettel, az események menetével, hatásaival. Kisebbségek elleni félelemkeltő cselekményeket Magyarországon nem lehet végrehajtani, a letartóztatások hamar le is zajlottak. A gyanúsítottak gyors szabadon engedésére a magyar állam törvénymódosítással reagált, aminek köszönhetően nem fordulhat elő többé hasonló esemény – tette hozzá.

 

A cigányság kérdését Balog a szíve csücskének nevezte. Több mint 500 éve élnek velünk egy közösségben, mégis az egyetlen olyan kisebbségről van szó, amelyet gyakran ér emberi jogi atrocitás. Minden etnikai csoport a politikai nemzet része – utalt vissza az Alkotmánybíróság elnökének szavaira az államtitkár. Hogy ma Magyarországon ki tartja magát horvátnak, svábnak, tirpáknak, azt mindenki maga dönti el. Azt viszont, hogy ki cigány, mindig mások mondják meg. Ezért mondható az, hogy itt nem csupán emberi jogi, de szociális kérdésről is szó van – emelte ki.

Emberi jogot védeni sokkal könnyebb, mint házat építeni, szokták mondani. Ez sajnos nem így van – vélte az államtitkár. 1989-ig alulról próbálták érvényesíteni ezeket a jogokat, a demokratikus átmenetet követően viszont immár felülről építkezhetünk – fűzte hozzá.

2006. október 23-a összekovácsolta az úgynevezett nemzeti és liberális jogvédőket. Azóta nagyot változott a világ, létrejött a Független Rendészeti Panasztestület, a küzdelmet pedig folytatjuk. Ha azonban a magyar közgondolkodásban nem tudatosul egy bizonyos emberi jogi minimum, akkor hiába dolgoznak az emberi jogi szervezetek, a küzdelem kudarccal zárul majd – szögezte le Balog Zoltán.

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter