Close
2018. október
h k s c p s v
« máj    
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031  

Nem túlélni, hanem feltámadni (Gondolatok Nagypéntek napján)

2011. ápr. 22. Egyéb | Hozzászólások

Túlélni – ez az ember lehetősége. Túljutni próbákon, nehézségeken, legyőzni akadályokat, magunk mögött hagyni az élet egy-egy nehéz időszakát, s azt mondani: túléltem, ha meg is gyengültem a küzdelemben.

Vagy éppen örülni, hogy megerősödtem, gazdagabb lettem sok fontos tapasztalattal. Ilyen túléléseink nem csak egyéni életünkben lehetnek, hanem közösségünk, a nemzeti közösség életében is. S volt is mennyi túlélés, újrakezdés, felállás a kudarcok után. Romok eltakarítása, ugar feltörése, másodszori, sokadszori nekifeszülés el nem végzett feladatoknak. S voltak, lesznek győzelmek az ellenerők fölött.



De a feltámadás, az más. A feltámadás nem szerepel az ember képességei között, s éppen ezért nem is az emberből kiinduló lehetőség. A feltámadás Isten műve.
 
Általa kinyitott lehetőség az ember számára. Megsemmisülni, elveszni, véget érni – majd megtisztulva új életet kezdeni Vele. Ahogyan Ő új életet kezdett Fiával, Jézus Krisztussal Nagypéntek után. Nagypéntek nélkül nincs Húsvét, de Nagypéntek után van. Mindig van. Ha Krisztus legyőzte a halált, akkor nincs többé véglegesen reménytelen helyzet. Akkor nem a halálé, a pusztulásé az utolsó szó, hanem a feltámadásé, az életé! Ezért lehetünk véglegesen élet-pártiak. S nem lehetünk más pártján, csak az új életén. Minden helyzetben, akár személyes életünkről, akár a nemzetünk sorsáról van szó.  

 

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter