Close
2018. június
h k s c p s v
« máj    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930  

ÖNKORKÉP Esélyegyenlőségi melléklete

2010. okt. 14. Egyéb | Hozzászólások

ÖNKORKÉP
Esélyegyenlőségi melléklete
2010. augusztus-szeptember


“…itt Magyarországon ma a gyűlölködés meg az együttműködés küzd egymással. Vannak, akik abban érdekeltek, hogy a gyűlöletet erősítsék. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az együttműködést erősítsük.”


Cél a hatékonyság

Uniós források a romák integrációjában

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, egy budapesti konferen cián*, az Orbán-kormány egyiklegfontosabb törekvései között említette a romák társadalmi felzárkózását. A szeminárium az Európai Bizottsággal, a magyar kor mánnyal és a magyarországi roma társadalmi szervezetekkel közös rendezvény volt. Az eseményen magyar és külföldi roma szervezetek, alapítványok képviselői és polgármesterek arra a kérdésre keresték közösen a választ: miként lehetne ha tékonyabban felhasználni az uniós forrásokat a romák integrációjában?

Balog Zoltán előadásában arról be szélt, hogy a magyarországi cigányság helyzetét a mélyszegénység és a területi hátrányok határozzák meg, ugyanakkor a probléma etnikai hátterű is, ezért összetett megkö zelítésre van szükség. Az államtitkár az Orbán-kormány fő törekvései között emlí tette a romák társadalmi felzárkózásának elősegítését. Mint elmondta: az első lépést a kormánynak kell megtennie, de ehhez partnerekre van szüksége; “sok esetben az akarást is meg kell tanítani” – mondta, hozzátéve: azokat, akik “legalul vannak”, meg kell tanítani hinni abban, hogy érde mes élniük a lehetőségekkel. Az akadályok felszámolásának eszközei között sorolta fel a lakhatást, az oktatási gondok megoldását és a szociális helyzet javítását új típusú foglalkoztatáspolitikával. Elmondta, a kormány a komplex felzárkó zást segítő állami szolgáltatások rendsze rét szeretné kiépíteni. Kitért arra, hogy új kormányhivatalt hoznak létre a közigaz gatási minisztériumon belül az ösztöndíj programok átláthatóbb kezeléséért.

Balog Zoltán szerint olyan képzési prog ramok kellenek, amiből munka lesz. A kor mány komplex felzárkózást segítő szolgál tatások állami rendszerét szeretné kiépí teni. Abban bíznak, hogy a kormányhiva talok ebben erős partnerek lesznek, és a kormányzat központi akaratát viszik le a megyei és a járási szintekre. Nagyon fon tos, hogy ezeknél a hivataloknál minde nütt legyenek olyan kompetens embe rek, akik értenek a romaügyhöz, akik meg tudják mondani, hogyan lehet valóban jó romafoglalkoztatást szervezni, melyek azok a speciális igények, amikre éppen ott szükség van. Fontos, hogy az új kormányhivata lokat ellássák megfelelő információval.

Az államtitkár nagyon fontosnak tartja az egy házak, az önkormányzatok és a civil szervezetek szerepét. Mert ha nincs olyan ember, aki a kormányzati akaratot hitelesen meg tudja jeleníteni helyi szinten, akkor a prog ramok nem fognak működni.

Befejezésül Balog Zoltán hangsúlyozta: “Azt nem szabad elfelejteni, hogy milyen társadalmi klímában történik ez az egész (.) itt Magyarországon ma a gyűlölködés meg az együttműködés küzd egymással. Vannak, akik abban érdekeltek, hogy a gyűlöletet erősítsék. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az együttműködést erő sítsük.” Véleménye szerint Magyarorszá gon az emberek “józan, értelmes többsége” meggyőzhető a roma integrációs célok fontosságáról.

Valódi befogadó társadalmakat kell építeni

Lenia Samuel, az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi főigazgatóságának helyettes vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy a romák integrációját az Európai Unió minden tagállamában, régiójában meg kell valósítani, beilleszkedésüket csak több szempont figyelembevételévellehetsegíteni. Az unió tisztviselője nyomatékosította: valódi befogadó társadalmakat kell építeni, segítve a társadalmi kohéziót és csökkentve a szegénységet. Elmondta, az a cél, hogy 2020-ig legalább 20 millió embert emeljenek ki a szegénységből, a társadalmi kirekesztettség állapotából. Gondot jelent a roma támogatások hatékony felhasználása – fejtette ki a szakértő -, a támogatások útját nehéz nyomon követni, ráadásul nem mindig felelnek meg a romák igényeinek és nem mindig érik el a rászorultakat. Hangsúlyozta: a romák sikeres beilleszkedése a többségi társadalom érdeke is. Megjegyezte, hogy a magyarországi civil roma szervezetek közreműködésével jelentős lépések történtek a roma integráció segítésére.

A cigánykérdés lesz az Európai Unió legnagyobb kihívása

Farkas Flórián roma támogatásokat felügyelő miniszteri biztos kijelentette, öt-tíz éven belül a cigánykérdés lesz az Európai Unió legnagyobb kihívása. Éppen ezért beszélni kell erről a témáról, ebben mindig partnerek lesznek – tette hozzá. Mint mondta, bár általában sikertörténetnek tekinthető Magyarország uniós csatlakozása, a cigányság eddig nem tudta ennek előnyeit kihasználni.

Az EU ugyan komoly összegeket adott volna a támogatásukra, de ezeket nem hívták le teljes egészében, így nem történt nagyobb előrelépés – fűzte hozzá.

Farkas Flórián szerint a jelenlegi helyzetnek több oka is van: a települési önkormányzatok vonakodnak bevonni a cigányokat a támogatási projektekbe, de az is komoly probléma, hogy nincsenek olyan cigány közösségek, amelyek a kisebb településeken képesek lennének lebonyolítani a programokat.

Farkas Flórián szerint megoldást jelenthetne, ha központi alapot hoznának létre, amelyből a projektek előfinanszírozási kötelezettségének eleget tehetnének a pályázók, továbbá a konfliktuskezelést közösségfejlesztő csoportoknak kellene magukra vállalniuk a településeken.

Az elmúlt évek támogatásairól a miniszteri biztos elmondta, hogy bár tízmilliárdokat fordítottak képzésre, mégsem csökkent a munkanélküliség a cigányság körében, és az esetek túlnyomó többségében ugyanazok a szervezetek jutottak támogatáshoz.


Csy-kó

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter