Close
2017. november
H K S C P S V
« okt    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

Reagálás az ET emberi jogi biztosának átfogó jelentésére

2012. feb. 29. Egyéb | Hozzászólások

Pozitív fejleményként utal arra hétfőn közzétett átfogó jelentésében Thomas Hammarberg, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa, hogy Magyarország megszigorította gyülekezési törvényét annak érdekében, hogy az a jogellenes és félelemkeltő felvonulásokat megfelelően szabályozza, szankcionálja. A negatív példák mellett pozitív cselekmények kapcsán is említi Magyarországot a biztos. Balog Zoltán a jelentésre reagálva elmondta: a jelenlegi kormány koordinálásával születhetett meg az Európai Roma Keretstratégia, amire Thomas Hammarberg is hivatkozik, mint pozitívum.
 

Ehhez kapcsolódva hazánk készítette el és nyújtotta be elsőként az Európai Bizottságnak saját felzárkózási stratégiáját, a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát. Ma Magyarországon valóban nem könnyű az élete a romáknak, ahogyan a nem roma magyaroknak sem az, hiszen a gazdasági válság mindenkit érint. Ennek ellenére hazánkban a múlt héten mégis elindította a KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága azt a mintegy 5 milliárd Ft-os (17250 euro) programot, ami éppen a leghátrányosabb helyzetű embereknek – roma és nem roma magyaroknak – együtt próbál segíteni abban, hogy ki tudjanak törni abból a helyzetből, amiben eddig éltek. A stratégia három évre (2012-2014. évekre) szóló intézkedési tervet is tartalmaz a határidőkkel, kormányzati felelősökkel és forrásokkal együtt megnevezett konkrét felzárkóztató programokkal. Az intézkedési tervben megjelölt EU-s és hazai források által 2014 végéig 200 milliárd forintot fordítunk Magyarországon a felzárkózási feladatok megvalósítására.

Az államtitkár kiemelte: ugyan egyetlen kormány sem tud teljes körű megoldást nyújtani a felmerülő problémákra, de Magyarországon az elmúl két évben szerencsére nem ismétlődtek meg olyan események, mint amelyek az előző kormány ideje alatt történtek, így például a romagyilkosságok, a félelemkeltő felvonulások vagy a teljesen sikertelen telep-programok.
 

Az, hogy az elmúlt időszakban hazánkban nem történtek atrocitások a romákkal szemben, nem csak a gyülekezési törvény megszigorításának az eredménye, hanem a rendőrségnek mindkét irányban történő határozott föllépésének is köszönhető. Az egyik irány az a típusú bűnözés, amely leginkább a mélyszegénységben élőkre jellemző, és sokszor etnikai konfliktusokban is megnyilvánul, a másik pedig az azok ellen való fellépés, akik egyfajta kollektív bűnösséggel a magyarországi cigányságságot akarják felelőssé tenni, azért a meglehetősen reménytelen helyzetért, amiben a magyar vidék még mindig van. Emellett a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság által meghirdetett programok, valamint a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia eljutott azokhoz a helyi roma vezetőkhöz, akik a saját közösségükben reményt adhatnak azoknak, akik ki akarnak törni a nehéz helyzetből. Éppen ezért nem konfliktusgerjesztésben, hanem konfliktuskezelésben és a lehetőségek megragadásban érdekeltek. Ennek is köszönhető, hogy ma Magyarországon ma béke van roma és nem roma magyarok között, néhány helyi konfliktustól eltekintve.

Az Országos Roma Önkormányzat szerepe kiemelt fontosságú abból a szempontból, hogy közvetítőként tereljék az együttműködés irányába a magyarországi cigányságot. Az államtitkárság pedig azon dolgozik, hogy meggyőzzük a többséget arról: érdemes együttműködni, mert azzal mindenki jobban jár, mint hogy ha konfliktusokat gerjesztünk.

2012. február 28.

KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság
Sajtóiroda

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter