Close
2017. november
H K S C P S V
« okt    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

Romaintegráció: áttörést vár az elnökség

2011. ápr. 8. Egyéb | Hozzászólások

Európa közös ügyévé tenné a magyar elnökség a romák integrálását, és ennek érdekében közös politikai nyilatkozat elfogadtatását tervezi Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. A folyamat első lépéseként az 5. Európai Roma Platformon az Európai Bizottság bemutatja a keretstratégiáról szóló közleményét, ahol az érintettek széles köre véleményezheti is a dokumentumot.


Április 7-8-án rendezi meg a Bizottság és az elnökség az Európai Roma Platformot 5. ülését. Mi az esemény célja?

A Roma Platform egy olyan nemzetközi találkozó, ahol a roma integrációban érintett minden szereplő, így a civil szervezetek, jogvédők, a tagországok romaügyi szakértői és hivatalos szervei és a nagy európai szervek, mint az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége is részt vesznek. Azért különleges a mostani Platform, mert egyrészt nem Brüsszelben lesz, hanem Magyarországra hívtuk a résztvevőket, másrészt pedig ez az első alkalom, hogy hivatalosan a Tanács, az elnökség és az összes többi szereplő véleményezheti azt a tervezetet, amit az Európai Bizottság készített a romaintegrációs keretstratégiáról. A korábbi gyakorlattal ellentétben a szakértőkön kívül sokkal szélesebb kört hívtunk meg, beszédet mond a miniszterelnök és a Bizottság alelnöke is, ezzel is hangsúlyozva, hogy európai szintre akarjuk emelni a kérdéskört.

A Tanácson kívül minden uniós intézmény állást foglalt már a tervezett európai romastratégiáról. Az Európai Parlament egy egységes és bizonyos elemeiben kötelező, míg a Bizottság egy szabadabb, csak a kereteket meghatározó stratégia mellett foglalt állást. Mi a magyar elnökség elképzelése a kérdésről?

Mi is szeretnénk kötelező érvényű rendelkezéseket, az elfogadáshoz viszont az összes tagállam hozzájárulása szükséges. Az európai egyeztetési procedúra könnyen felvizezheti a dokumentumot. Egy keskeny úton haladunk. A célunk az, hogy a lehető legtöbb konkrétum maradjon meg a szövegben, és mind a 27 tagállam számára elfogadható legyen a tervezet. Mi ehhez már elkészítettük a magunk hozzájárulását, januárban írtunk egy anyagot, amiben elmondjuk, hogy mit gondolunk a roma integrációról, és odaadtuk az európai szereplőknek tanulmányozásra.

A keretstratégiát a Tanács négy formációja is megvitatja majd, de a következtetéseket a foglalkoztatási és szociális miniszterek ülésén fogalmazzák meg. Ezzel azt kívánja üzenni az elnökség, hogy a romák problémáit leginkább szociális oldalról kell megközelíteni?

Érdekes kettősség figyelhető meg, a keretstratégia elkészítése a bel- és igazságügyi biztos feladata, míg a Tanácsban a szociális és munkaügyi tanács keretein belül tárgyalunk róla. Én örülök ennek a kettőségnek, mert ez a problémában is jelen van. Az egyik oldalon a romák befogadása, felzárkózása emberi jogi kérdés is, rendészeti kérdés is, a másik oldalon pedig, bizony, ez egy gazdasági-szociális kérdés. Ez megnehezíti a tárgyalást, mert a felelősséget könnyebben lehet így hárítani, hogy több gazdája van a területnek, de szerintem mégis azt az üzenetet közvetíti, hogy a két terület összefügg egymással.

Számos tervezet, javaslat készült korábban is a romák felzárkóztatására. Mennyire lesz a Tanács által elfogadott stratégia számonkérhető, van-e visszacsatolás, ellenőrzési mechanizmus beépítve?

Ellenőrzési mechanizmusok beépítését maga a közlemény is javasolja, de azért ez mégiscsak egy politikai nyilatkozat lesz, amit elfogadnak a tagállamok. Ez azt jelenti, hogy politikai és nem jogi kötelezettséget vállalnak. A kettő között azért van különbség. Szankciókkal nem lehet kikényszeríteni egy politikai nyilatkozat betartását, de ha valaki komolyan veszi saját magát és a partnereit, akkor nyilván igyekszik magát tartani a megállapodáshoz. Erős küzdelem folyik, hogy mit tartalmazzon a végleges szöveg, ez is jelzi, hogy a tagállamok komolyan veszik ezt a kötelezettséget.

Hosszú és rögös út áll előttünk, a nyilatkozat elfogadása igazi áttörés lesz, Magyarország számára is, hiszen ezt prioritásként vállaltuk. A Bizottság közleménye három oldalon keresztül sorolja a korábbi, témában született európai állásfoglalásokat, javaslatokat. Az a tény, hogy a politikai nyilatkozatot minden tagállam aláírja, új színt visz az európai romapolitikába, nem lehet utána csak úgy lesöpörni a témát az asztalról.

A megvalósítás szintén egy aprólékos küzdelem lesz. Nem a nulláról indulunk, voltak és vannak a magyar-roma együttélésnek pozitív példái nálunk is, Európában is, és ezeket nem szabad elfelejteni. Nem arról van szó, hogy minden rossz volt, és azt most mi megpróbáljuk megjavítani. A negatívumok felsorolására mindig van elég jelentkező, a mi feladatunk, hogy a pozitívumokat is elmondjuk.

Mi lehet a biztosíték arra, hogy a romák munkaerőpiaci integrációja hosszú távon se szoruljon háttérbe az Unióban?

Ha a tagállamok felfogják azt, hogy ez a munkaerőpiaci integráció számukra jelentős gazdasági potenciált is jelent – hiszen 10-12 millió uniós állampolgárról van szó –, akkor ez jelentős tartós ösztönző lehet. Magyar viszonylatban 85 százalékuknak, európai szinten 50-60 százalékuknak nincs rendszeres munkája. Ha csak egy részüket kapcsoljuk be a munka világába, abból középtávon gazdasági növekedés lesz. Ha nem sikerül a foglalkoztatás bővítése az érintett körben, akkor ezek az emberek a szociális hálót fogják igénybe venni, ami erősen megterheli az európai országok költségvetését. Én bízom benne, hogy ez a gazdasági szükségszerűség lesz elég erős, hogy rászorítsa az uniós tagállamokat arra, hogy komolyan vegyék ennek a stratégiának a lépéseit.

Hány tagállamot érint a kérdéskör? Melyik a legsikeresebb ország a felzárkóztatásban?

Majdnem minden tagországban élnek romák kisebb-nagyobb számban. Azt szoktam mondani, hogy azoknak a tagállamoknak is érdekük a stratégiai keret elfogadása, ahol eddig nem volt jelentős probléma a romák integrációja, mert a jövőben könnyen azzá válhat. Ha helyben nem tudjuk megoldani a békés egymás mellett élést és a gazdasági és szociális felemelkedést, akkor ezeknek az embereknek egy része el fog menni. Ezért közös európai felelősség az integráció, a jelenleg nem érintett országok számára is. Jelentősebb roma közösséggel Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Románia, Bulgária, Szlovákia, Csehország és Magyarország rendelkezik, ezen államok többsége a Roma Évtized Programban is együttműködik. A Nyugat-Balkán országai pedig az uniós tagságért küzdenek, az itt élő roma lakosságot sem szabad elfelejteni. A felzárkózásban legsikeresebb tagállamnak Spanyolországot szokták mondani, ott a harmincas évek óta nagy hagyománya van a roma integrációnak. Ők a legnagyobb támogatóink is, mert már felismerték a téma jelentőségét.

Forrás: eu2011.hu 

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter