Close
2017. december
H K S C P S V
« nov    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Sikeres volt a kulturális intézményrendszer átalakítása

2013. jún. 10. Hírek | Hozzászólások
Sikeres volt a kulturális intézményrendszer átalakítása
 

Sikeresen zajlott le a vidéki közgyűjteményi és közművelődési rendszerek átalakítása, és jelentős uniós forrásokat sikerült kulturális fejlesztésekre fordítani – emelte ki az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága előtt tartott éves beszámolójában hétfőn az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán emlékeztetett: Magyarországnak egyedülállóan gazdag kulturális intézményrendszere van, ezért a kormány feladata, hogy ezt megőrizze és fenntartsa.

Az EU-s források felhasználásában a miniszter szerint eredményes volt az ágazat: 2012 végéig 72 milliárd forint jutott a területi, illetve szociokulturális hátrányok leküzdését célzó pályázatokra, ez 2000 múzeumot, könyvtárat, közművelődési intézményt, valamint 1723 oktatási intézményt érintett.

Jelentős beruházásokat is sikerült végrehajtani: Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Békéscsabán és Tatabányán adtak át Agora és Agora Pólus intézményt; 300 milliárd forint jutott turisztikai-kulturális, 6,5 milliárd pedig informatikai fejlesztésekre. Több mint 600 kistelepülést érint az integrált közösségi szolgáltató terek (IKSZT) 30 milliárd forintos kerettel kiírt pályázata, az IKSZT-k és Agorák programjaira, szakmai fejlesztésére 1 milliárdos keret áll rendelkezésre – számolt be.

Balog Zoltán közölte: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal alapjain tavaly létrejött a Forster Központ, amelybe beolvadt a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MG) is, míg a régészeti hatósági feladatok átkerültek a Belügyminisztérium felügyelete alá.

Az MG korábbi pályázatai alapján 8 milliárd forint jutott fontos műemlékek felújítására, és a kormány további 5 milliárddal támogat négy kiemelt programot, míg a hatvani Grassalkovich-kastély 3 milliárdból újulhat meg.

Az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttesben 120 milliárd forintból öt új múzeumépület jön létre, és megújul a Városliget is – mondta el a miniszter, hozzátéve: rövidesen kiírják a nemzetközi tervpályázatot, amelynek előkészítésére és lebonyolítására 250 millió forintot rendelt a kormány.

Balog Zoltán beszámolója szerint átfogó reform zajlott a közgyűjteményi területen: a megyei múzeumok és könyvtárak a megyeszékhelyek fenntartásába kerültek; ez 123 település 16 könyvtári és 212 muzeális intézményét érintette, de a vidéki közgyűjtemények továbbra is jelentős állami támogatásban részesülnek.

A prioritások között szerepelt a zeneművészet támogatása, ennek keretében a tavalyi 1,4 milliárd után, idén 2 milliárd forint jut a nemzeti és kiemelt zenei együttesek támogatására, a kormány 2,5 milliárddal járult hozzá az Erkel Színház újranyitásához, és támogatta a Zeneakadémia műemléki rekonstrukcióján túl a Liszt Ferenc téri épület orgonájának felújítását is.

Tavaly 13,6 milliárd forintra nőttek a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bevételei – jegyezte meg a miniszter.

Novák Előd (Jobbik) a várpalotai Trianon Múzeum és a kiskunmajsai 1956-os múzeum támogatásáról, valamint a Magyar Állami Operaház előző vezetésének esetleges pénzügyi visszaéléséire vonatkozó vizsgálatokról érdeklődött. A képviselőtől sértő szóhasználata miatt L. Simon László, a bizottság elnöke többszöri felszólítás után megvonta a szót, majd javaslatára a bizottság pénzbírsággal sújtotta Novák Elődöt.

Karácsony Gergely (PM) arról érdeklődött, hogy kell-e zárolásokkal számolni év közben a kulturális ágazatban, és hogy milyen szakmai érvek alapján döntött a miniszter Fabényi Júlia kinevezése mellett a Ludwig Múzeum (Lumú) élére. A képviselő arról is kérdezte a minisztert, hogyan tervezi-e átalakítani a kultúrafinanszírozást és abban milyen szerepet szán a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA).

Németh Zoltán, Gyutai Csaba, Kiss Attila és Gyimesi Endre fideszes képviselők a tervezett intézmény-felújítási és közgyűjtemény-fejlesztési programokkal kapcsolatban tettek fel kérdéseket.

Hiller István (MSZP) elismerte, hogy Balog Zoltán hivatalba lépésével nőtt a kultúra érdekérvényesítő képessége, de úgy vélte, a tárca túl sok területet felügyel ahhoz, hogy hatékonyan működhessen. Érdeklődött, hogy tervezi-e a kormány a külföldi magyar intézeteket felügyelő Balassi Intézet beolvasztását egy háttérintézménybe.

L. Simon László (Fidesz) az elektronikus könyvek áfájának esetleges csökkentéséről és az NKA-val kapcsolatos terveiről kérdezte a minisztert.

Balog Zoltán válaszában hangsúlyozta: a kormány támogatja a Trianon Múzeum működését, és rövidesen az 1956-os múzeummal is finanszírozási szerződést köt, míg az Operaházban jelenleg is folynak a vizsgálatok.

A Lumú vezetőváltásáról szólva kiemelte: nemcsak pályázatok, hanem életpályák is versenyeztek. Sokakat meglepett Fabényi Júlia erős nemzetközi beágyazottsága, amelyről a pályázatához csatolt támogató nyilatkozatok tanúskodtak – jegyezte meg.

Balog Zoltán elismerte, hogy félreérthető volt az a nyilatkozata, amelyet úgy értelmeztek, hogy a kormány a teljes kultúrafinanszírozást az MMA-n keresztül kívánná megoldani, szerinte ezzel szemben a kultúrafinanszírozásnak több lábon kell állnia. Ezek közé tartozik az NKA, az MMA, a minisztérium és cél a magántőke egyre erőteljesebb bevonása is.

A vidéki művelődés területéről szólva a miniszter közölte: folytatódik az infrastruktúra-fejlesztés, míg a működtetést az évi 7,5 milliárd forintos kulturális normatíva segíti.

Hiller Istvánnak válaszolva kiemelte: tárcájánál nem konkurens területek harcáról van szó, hiszen most van egy “miniszterelnöki erős akarat”. A zárolásokból a kultúra “alig érez valamit”, míg a Balassi Intézet ügye nincs nyugvóponton, de ez nem jelent bármilyen beolvasztási kísérletet – közölte.

Az e-bookok áfájának csökkentését a tárca elvben támogatja, de igazodnia kell a nemzetgazdasági miniszter adópolitikájához is, az NKA működésében pedig nincs szükség komoly változásra – mondta el Balog Zoltán.

MTI, EMMI

Fotó: Földi Imre, MTI

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter