Close
2017. december
H K S C P S V
« nov    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

„Temetetlen holtak felett járunk”

2010. márc. 11. Egyéb | Hozzászólások
Kárpótlást kell adni a marosvásárhelyi pogrom áldozatainak

Húszéves adósság megkésett visszafizetését kezdte meg a magyarság most – jelentette ki Balog Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője a Petőfi-emléklap a Helytállásért díjak átadásán a Terror Háza Múzeumban csütörtökön. Schmidt Mária, a rendezvény házigazdája szerint bár ismertek a felelősök, közülük senkit sem vontak felelősségre. Sőt az „áldozatból lett bűnös” – fogalmazott Tőkés László.

A Terror Háza Múzeum és a Polgári Kultúráért Alapítvány közösen alapította a díjat, hogy ezzel tisztelegjen az 1990-es marosvásárhelyi pogrom, a „fekete március” magyarokért kiálló cigány emberei előtt. Az elismeréssel megpróbálják „meghálálni a hősiességet, az együvé tartozást” – fogalmaztak.

Bevezető előadásában Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója idézte fel a fekete március eseményeit. Emlékeztetett arra, hogy a magyarellenes pogrom kitervelője és irányítója a megbuktatott pártállami elit és a Securitate volt, valódi céljuk pedig a dezinformálás, a figyelemelterelés, az, hogy ne nevezzék meg a kommunista rendszer bűneinek felelőseit. Ezért támadtak néhány héttel a közösen kivívott szabadság után a románok a magyarokra – mondta az igazgatónő. Iliescu vezetésével lobbant fel a gyűlölködés lángja – tette hozzá.

A történész felhívta a figyelmet arra, hogy a történtek után egyetlen románt sem vontak felelősségre, bár ismertek a pogrom irányítói. Velük szemben viszont 20 magyar cigány komoly börtönbüntetést kapott, sokan többéveset. Ők nagyon nagy árat fizettek hősiességükért – emlékeztetett Schmidt Mária. A hazánkba menekült Puczi Béla 10 évig várt, míg megkapta a menekültstátuszt, soha se munkát, se állampolgárságot nem kapott. „Van miért pironkodnunk” – fogalmazott.

Az „áldozatból lett bűnös”

Március 15. kiváló alkalmat kínált a magyarok megalázására – jelentette ki Tőkés László, a forradalom hőse, európai parlamenti képviselő, volt Királyhágó-melléki református püspök. Az események forgatókönyvét a Securitate és a „nacionálkommunisták” írták. Ők tervelték ki azt a megosztó politikát, amely még ma is tart – fejtette ki. Ő is az elmaradt felelősségre vonást hiányolta, továbbá azt, hogy bár a vizsgálatok pontosan kiderítették az összes gyilkos nevét, azokat nem lehet megismerni.

Tőkés László nagyon fájlalta, hogy az „áldozatból lett bűnös”. Azért csatlakozott Schmidt Mária kezdeményezéséhez, hogy talpára álljon a felfordult világ, hogy megtörténjen az elmaradt igazságtétel. Ugyanakkor – mint mondta – ő „is osztozik a szégyenben”, és elismerte, hogy ez csak szerény kezdete annak, amit megérdemelnek „cigány testvéreink”. Tőkés örömmel fogadta azt a hírt, hogy Bajnai Gordon is fogadta a kitüntetetteket és megígérte, „utánanéz a jóvátétel” lehetőségének.

Az EP-képviselő rámutatott, hogy az egykori közös fellépés jó példát mutat a cigánykérdés rendezésére a mának is. „Össze kell fognunk cigány testvéreinkkel” – mondta. Tőkés László abbéli fájdalmát is kifejezte, hogy a kommunizmus áldozatait még mindig alsóbbrendűnek tekintik a holokauszténál. „Rossz íze van a holokauszt tagadását tiltó törvény egyoldalúságának, a kommunizmus áldozataira is hasonlóan oda kell figyelnünk” – fogalmazott.

„Egymásra vagyunk ítélve”

Temetetlen holtak felett járunk – kezdte beszédét Balog Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Polgári Kultúráért Alapítvány egyik alapítója. A politikus hiánypótlónak tartja a díjat, ugyanakkor elkésettnek is. Meggyalázták az emberi méltóságot akkor és azóta is – hívta fel a figyelmet. Felidézte Puczi Béla egy mondatát, mely szerint 3 napig volt csak magyar. Ez szívbemarkoló, a mi felelősségünk – fogalmazott.

Sok adósságunk van a múltból – jelentette ki Balog. Ki győzi ezeket kifizetni, „hol vannak a sok temetetlen holt eltemetői?” – tette fel a kérdést a politikus. Az állam feladata lenne? – vetette fel. Felszólította a mindenkori kormányt, hogy erkölcsi és anyagi jóvátételt adjon ezeknek az embereknek. Megígérte, hogy ezért ő személyesen is dolgozni fog. „De az igazi Magyarország mégiscsak a civil kurázsiból áll” – jelentette ki Balog Zoltán. Szerinte minden változás úgy kezdődik, hogy valakik döntenek, amihez pedig szív kell.

Végre meg kell értetni, meg kell írni, hogy itt – a Kárpát-medencében és Magyarországon is – igenis van, volt békés egymás mellett élés – mondta. Balog szerint fontos, hogy ez minél világosabb legyen. Bár vannak, akik a gyűlöletből szeretnének erőt meríteni, ez csak erőszakot szülhet – figyelmeztetett a politikus. Mi azt mondjuk: „Ne féljetek, itt vagyunk” – fogalmazott.

Egymásra vagyunk ítélve – ezt mondja Balognak a cigányok 1990-es csatakiáltása. Racionálisan sem hagyhatjuk figyelmen kívül a hazánkban élő 700-800 ezer cigányt, mert nélkülük nem fog menni. És nem elég a kormányok elszántsága, kell az emberek, a szív döntése is – fogalmazott Balog. Hangsúlyozta a megbékélés szükségességét, mert „megpróbálni csak ezt érdemes”.

Az eseményen felszólalt Kincses Előd, a Maros Megyei Megmentési Front alelnöke és Baricz Lajos atya is. Előbbi felidézte, hogy ő fogta vissza a Securitate emberei által mesterségesen feltüzelt székelyeket, hogy ne induljanak meg Marosvásárhely ellen.

Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter