Close
2018. szeptember
h k s c p s v
« máj    
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930

Wallenberg – Balog Zoltán: vissza kell utasítani az embereket megalázó gonoszságot

2012. aug. 3. Egyéb | Hozzászólások

Budapest, 2012. augusztus 3., péntek (MTI) –
Vissza kell utasítani mindazt a gonoszságot, amely embereket vagy
embercsoportokat méltóságukban megaláz – hangsúlyozta Balog Zoltán,
az emberi erőforrások minisztere a humánum napja alkalmából tartott
pénteki megemlékezésen, a budapesti Páva utcai Holokauszt
Emlékközpontban.

Fotó:Soós Lajos

A humánum napját 2001
óta minden évben Raoul Wallenberg embermentő svéd diplomata augusztus
4-i születésnapjához kapcsolódóan tartják Magyarországon.


A Raoul Wallenberg 100. születésnapja alkalmából tartott rendezvényen a
miniszter úgy fogalmazott: szégyenletes bűn az antiszemitizmus,
elfogadhatatlan bűn a cigányság megbélyegzése, de legalább akkora bűn
rasszizmussal vádolni azokat, akik valójában nem azok.
Politikai haszonszerzésből történik az, amikor a politikai ellenfelek
egymás fejéhez vágják a rasszista vádakat, ez pedig az áldozatok kárára
van – tette hozzá.

Balog Zoltán kiemelte: amikor az Országgyűlésben származásuk alapján
gyaláznak valakit, akkor meg kell szólalni, ugyanis vannak most is
szellemi örökösei a fajgyűlölőknek, az internet világában pedig nekik
könnyebb dolguk van, mint korábban.
A miniszter fontosnak nevezte, hogy a következő nemzedékek megtanulják:
“mi soha nem leszünk szövetségesei ilyen gondolatoknak”. Ugyancsak
lényegesnek mondta, hogy a zsidó szervezetekkel egyeztetni kell arról,
hogyan lehet “méltányosan és tisztességesen” tanítani
a holokauszt történetét. Rámutatott: a nemzeti alaptantervbe először
került bele a cigányság története.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője emlékeztetett arra: a
XX. század diktatúrái idején sokan áldozatul estek a hazugságnak, és
“támogatták a támogathatatlant”, amivel szembe kell nézni, mert erre is
szüksége van Magyarországnak.
Balog Zoltán rámutatott: akik az embertelenség idején szembefordultak a
gyűlölettel, mentették az embereket és a becsületet is, azonban “nem
tudták feltartóztatni az emberi gonoszságot és a pusztítást”, de
“emléküket minél magasabbra kell emelni”.
Mint hangsúlyozta, “amikor a történelem igazságáért küzdünk, akkor a
saját igazságunkat szeretnénk megőrizni a jelenben”, és akkor “az
aktuális politikai helyzetről is beszélünk”. Felhívta a figyelmet arra,
hogy az első Orbán-kormány idején, 2002-ben határozatot
hoztak a Holokauszt Emlékközpont alapításáról, és amikor 2004-ben az
megnyílt, a Fidesz képviselői is jelen voltak, noha akkor nem ők voltak
hatalmon.

Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója arról szólt, hogy
az embermentők “a gyűlölet tobzódása idején sem inogtak meg”, sok
leleménnyel segítették “a halálra hajszolt zsidó polgárokat”. Tetteikkel
a magyarság méltóságát őrizték, a nemzet becsületét
védték – állapította meg.

Mint mondta, intézményük a holokauszt áldozatai emlékének megőrzésére
jött létre, és eddig mintegy 200 ezer meggyilkolt ember nevét sikerült
felkutatniuk, amelyeket fel is írtak az emlékközpontban található
Áldozatok falára.

Az intézményvezető úgy fogalmazott: “sújtsa örök szégyen a deportálás
megszervezőit és kiszolgálóikat, az embermentőknek pedig járjon
társadalmi tisztelet, övezze őket örök megbecsülés”. Annak a
meggyőződésének adott hangot, hogy a vészkorszak idején is “lehetett
nemet mondani”. Utalt arra, hogy az embermentők általában ismerték a
mentetteket, de akadt olyan is, aki “a kezdeti izgalmak után” inkább
továbbküldte védencét.
Fotó:Soós Lajos
Kitért arra, hogy országszerte voltak mentőakciók, egyházi személyiségek
keresztlevelek átadásával segítettek, de voltak az embermentők között
orvosok, diákok, tanárok, háziasszonyok, cselédek és vállalkozók is.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi az áldozatok
bemutatásáról szóló zsidó hagyomány tanítását idézve úgy fogalmazott:
“egykoron minden áldozat bemutatása megszűnik, ám a hála áldozata örökké
megmarad, amelyet szívünk meleg üzenetével mutatunk be
azok előtt, akik (…) elkövették a nagy művet, hogy ki-ki segítse az ő
felebarátját”.
Strausz József, egy munkácsi embermentő család leszármazottja – aki meg
is jelent a rendezvényen – videofelvételen mondta el, hogy szülei egy
hatéves zsidó fiút rejtettek el a házukban.

Az egészségi állapota miatt távollévő 105 éves Brandeisz Elza, aki Soros
György édesanyjának megmentéséért korábban a Világ Igaza kitüntetést is
megkapta, videóüzenetében arról beszélt, számukra természetes volt,
hogy segítettek a bajba jutottakon.
A rendezvényen Deme Péter, az Igaz Emberek Társaságának elnöke és Szita
Szabolcs adta át a Helytállásért elnevezésű díjakat. Nizalowski Ernő
egykori hadipilóta személyesen vette át a díjat, őt állva, vastapssal
fogadta a közönség. A további kitüntetettek posztumusz
kapták a most először átadott kitüntetést. Breuer Pál ezredes, Kiss Pál
egykori hódmezővásárhelyi polgármester, Kulifay Imre református
lelkész, Magyar Dezső rendőr őrnagy, Pusztai Lajos és felesége, Pusztai
Lajosné házmesterek, Sedivy László református lelkész,
Szederkényi Engelbert Henrik tartalékos alhadnagy nevében
családtagjaik, illetve Ficzere Tamás református lelkipásztor vették át
az okleveleket.

A rendezvény végén a résztvevők az Áldozatok falánál elhelyezték a megemlékezés mécseseit és köveit.
Az eseményen megjelentek – mások mellett – a diplomáciai testület tagjai és Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspök.
Az Igaz Emberek Társaságának elnöksége és a Holocaust Közalapítvány
Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából idén
alapította a Helytállásért magyar embermentő elismerést. A magyar
embermentők a napjainkban előkerülő dokumentumok alapján – leginkább
túlélő szemtanúk hiányában – az izraeli Jad Vasem Intézet által kiadott
Világ Igaza díjat nem kaphatják meg, ennek pótlására alapították a
díjat, a jeruzsálemi intézménnyel egyeztetve.
Share via email+1

Share on FacebookShare on Twitter